Egyértelmű üzenet – Lázár János esete a Norvég Civil Alappal

Belpol

Lázár János a múlt héten levelet írt a norvég kormánynak a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) Magyarországon kifizetett pénzeinek szerinte nem civil alapon történő kiosztásáról. A hazai szervezetek cáfolnak, a norvégok később értesültek az ügyről, mint a magyar média, közben pedig még Csizmadia László is a porondra került.

A Magyar Nemzet információi szerint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár azért bátorkodott levelet küldeni a norvég kormány fejlesztésekért felelős tagjainak, mert szerinte igencsak kifogásolható az, hogy „a hazai civil társadalom fejlesztésére szánt forrásokat egy olyan civil szervezet kezelje, amely több szállal is kötődik egy politikai párthoz; az állásfoglalás szerint ez a lépés belpolitikai beavatkozásnak is tekinthető”. A levélben említett párt konkrétan az LMP, tavaly ugyanis a Heti Válasz cikkében az NCTA-támogatások lebonyolítását végző Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium több tagját is LMP-közeliséggel vádolták. Az alapítvány – ahogyan akkor, úgy most is – visszautasította a vádakat. „Múlt szerdán kiadtunk egy közleményt, melyben kifejtjük, mi a véleményünk az LMP-közeliség vádjáról – mondta a magyarnarancs.hu-nak Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója. – Sem pénzügyi, sem politikai kötődés nincs, a személyes pártpreferencia mindenkinek a magánügye, amire pedig a Magyar Nemzet hivatkozik a kapcsolódás alátámasztása érdekében, arról már elmondtuk, hogy többéves történetek, újabbakat nem találni, mert nincsenek.” A lap értesülései szerint az Ökotárs egyik alapító tagja, Foltányi Zsuzsa 2010-ben az LMP képviselőjelöltje volt, Móra Veronikát pedig két évvel ezelőtt az LMP jelölte a Nemzeti Civil Alapprogram tanácsába. Erre reagált az alapítvány közleményében, miszerint „még azt megelőzően, hogy az NCTA-program elkezdődött volna, minden közreműködő megszakított minden olyan kapcsolatot, amely bármi módon pártpolitikaiként lenne értelmezhető”.

Lázár: Ekkora levelet írtam

Lázár: Ekkora levelet írtam

Fotó: MTI

Az NCTA támogatásait kiosztó konzorcium egyébként kétfordulós, nyílt pályázat során, 2011 végén nyerte el az ügy lebonyolítását – ugyanez a társulás már sikerrel működtette az első Norvég Civil Alapot is 2008 és 2011 között, tudtuk meg Mórától. A konzorciumot négy alapítvány alkotja, az Ökotárs mellett benne van az Autonómia Alapítvány, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (DemNet) és a Kárpátok Alapítvány – Magyarország. Feladatuk a pályázati felhívások kiírása, a pályázatok fogadása és értékelése, a szerződések megkötése, a monitorozás. „A támogatások odaítélése átláthatóan és pártatlanul, kizárólag szakmai szempontok szerint és olyan célok mentén történik, melyeket az alap mind a 15 donorországa megállapított” – mondta Móra.

A szervezet küldetése, hogy „segítse a magyarországi civil társadalom fejlődését, valamint erősítse részvételét a társadalmi igazságosság, a demokrácia és a fenntartható fejlődés alakításában” – olvashatjuk a honlapjukon. Különösen nagy figyelmet fordítanak az emberi és kisebbségi jogokra, a környezetvédelemre, a rasszizmus elleni harcra, a szegénység és kirekesztés, illetve a nemi és a családon belüli erőszak elleni fellépésre.

false

Az egyik támogatott csoportjuk a Humán Platform, egy olyan kezdeményezés, amely több szervezetből áll – tagja például a Hallgatói Hálózat, A Város Mindenkié vagy a Kortárs Galériák Egyesülete –, és azért harcolnak, hogy rávilágítsanak a kultúra, az oktatás, a szociális és egészségügyi szférában dolgozók óriási jelentőségére, valamint ezen szakmák működési feltételeinek sürgős javítandóságára. A Humán Platform egyébként a Krétakör Alapítványon keresztül tudott pályázni, akik befogadták ezt a projektet, vállalva az adminisztratív terhelést és a donorszervezet szerepét, így ők ebből közvetlenül nem is profitálnak. „A pályázás többfordulós, lehetetlen adminisztratív akadályok nélküli eljárás volt, amit az Ökotárs korrektül bonyolított le. Sikermutatókat kellett meghatározni, és egy fejlesztési tervet bemutatni” – tudtuk meg Gulyás Mártontól, a Krétakör ügyvezetőjétől, aki azt is elmondta, hogy a Krétakör tevékenységét emiatt ráadásul nyíltan összemosták az ellenzéki pártok tevékenységével, csak azért, mert a Humán Platform zászlajára tűzött olyan jelmondatokat, mint az ellenzék. Gulyás szerint Lázár János levele tulajdonképpen nem is a norvég kormánynak szól, sokkal inkább az Ökotársnak és a többi lebonyolító szervezetnek, illetve azoknak, akik az NCTA jelenlegi kedvezményezettei, vagy esetleg a jövőben pályáznának a támogatásra. „Ez egyértelmű üzenet, és főleg a kisebb vidéki szervezeteknek szól. Nem az olyan nagyobb csoportokat fogják ugyanis falhoz nyomni ezzel, mint a TASZ vagy a Krétakör – mondta Gulyás, és hozzátette: – A Norvég Civil Alap elköteleződést jelent, a kormányzati források és a külföldi támogatás kizárja egymást, így hiába végeznek ezek a kisebb csoportok közszolgálati munkát – és így jogosultak lennének az adóforintokra –, mégsem kapják meg, mert az NCTA-hoz már pályáztak.”

És hogy mégis hová pályázhatnának az említett szervezetek? Gulyás szerint ilyen, nagyságrendjét és időbeli elhúzódását – több év – tekintve is kiemelkedő támogatás, mint a Norvég Civil Alap, nincs még egy. Ráadásul, ha példának okáért egy kulturális szervezet a működését elősegítendő nyújt be pályázatot a minisztériumhoz, a Nemzeti Együttműködési Alaphoz (NEA) már nem adhat be másikat. „A norvég minta azért jó, mert ha egy szervezet stratégiai víziója életképes, a bizottság ezt értékeli és támogatja, akkor az adott csoport elindulhat egy úton, ahol elég már csak a tartalmi szempontokat képviselnie, és nem kell aggódnia a fennmaradás vagy az adminisztratív dolgok miatt” – mondta Gulyás.

Apropó, Nemzeti Együttműködési Alap: a NEA 2012-ben létrehozott, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felügyelete alá tartozó szervezet, mely a hazai civilek működését és programjait szintén pályázati úton támogatja. Az ügy érdekessége, hogy a NEA tanácsának elnöke az a Csizmadia László, aki a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítójaként és a békemenetek egyik szervezőjeként már kellő hírnevet szerzett magának. Megkeresésünkre kifejtette, hogy a „NEA tanácsának elnöke a pályázatokat nem bírálhatja el, szerepe a nyerő pályázatok meghatározásában nem lelhető fel, a személyével érintett civil szervezetek a civil törvény szerint a NEA-hoz nem pályázhatnak, így onnan támogatást nem is nyerhetnek”. Megjegyezte továbbá, hogy a NEA döntései nyilvánosak, a 2014. évi kiírásokra 12 390 pályázat érkezett, és tavaly a nyertes pályázók száma 4815 volt. Arra a kérdésünkre, hogy a CÖF alapítása és a NEA vezetése nem összeegyeztethetetlen-e, azt a választ kaptuk, hogy „a CÖF egy 2009-ben alakult, kifejezetten a polgárok által fontosnak tartott közügyekkel foglalkozó közösség. A fentiekből is látható, hogy a CÖF alapító-szóvivője, Csizmadia László szerepe a NEA-tanács elnökeként nem jelent összeférhetetlenséget. Mindenfajta olyan hír, amely személyemet közpénzek irányított pénzosztásával vádolja, alaptalan és részemről visszautasított.” Arra viszont, hogy mit gondol Lázár János leveléről, nem volt hajlandó nyilatkozni. Ahogyan maga Lázár János sem.

Hogy mi lesz mindennek a következménye, azt egyelőre nem tudni, ahogyan azt sem, hogyan történhetett meg az, hogy a levélről hamarabb értesült a magyar média, mint maga a címzett. Ahogy ugyanis kedden este a norvég külügyminisztérium sajtóosztályától megtudtuk, a kérdéseinkben említett levelet csak most kapták meg (míg a levélről szóló hírek már egy hete keringenek a magyar sajtóban), így arra, hogy mit kíván reagálni a norvég állam, és mi lehet mindennek a következménye a civil alapra nézve, csak húsvét után tudnak válaszolni. Az NCTA azonban megszűnni biztosan nem fog, hiszen – ahogy mind az Ökotárs vezetője, mind Gulyás Márton elmondta – a szerződést a magyar és a norvég állam közötti megállapodás szabályozza, melyre a magyar kormánynak nem lehet akkora ráhatása, hogy egyszeriben csak befagyasszák, a támogatás pedig egy norvég bankszámláról érkezik. Gulyás megjegyezte továbbá, hogy más uniós támogatások az együttműködés szempontjából nem ilyen hasznosak, mint a norvég, ami elmondhatatlanul fontos a hazai civileknek. „Jó lenne, ha akár a magyar állam, akár az önkormányzatok tudnának ehhez hasonló támogatást biztosítani, hiszen a hozzájárulásban részesülő civilek olyan feladatokat végeznek el, amelyeket az állam és az önkormányzat nem tud. Helyettük és értük dolgoznak.”

Neked ajánljuk