A múlt héten megjelent egy meglepő rendelet a Magyar Közlönyben, ami alapjaiban befolyásolja az energiapiaci viszonyokat. Ma Magyarországon 330 MW szélkapacitás van, de az unió felé 1000 MW-t vállaltunk a Nemzeti Energia és Klímatervben (a NEKT-ben), a Telex szerint pedig a rendeletből az derül ki, hogy mind a 670 MW-ot a kormány egyetlen új hálózati csatlakozási ponton engedélyezné.
A lapnak nyilatkozó szakmabeliek nem értették, hogy mi az, hogy 670 MW szélkapacitásnak egyetlen ponton kell csatlakoznia a rendszerhez. Egy forrásuk szerint volt már ilyenre példa, 2005-ben az utolsó szeles kvótaosztásnál Kapolyi László egykori ipari miniszter, milliárdos vállalkozó köre szerezte meg a kvóták kétharmadát. Végül 10-11 milliárd forintért eladta a spanyol Iberdolának a projektjeit, amely a legnagyobb szélberuházó lett (de azóta már kivonult a magyar piacról).
A szakemberek szerint így
most valószínűleg egy rendkívül tőkeerős valaki kap majd egy, a mai összes kapacitásnál kétszer nagyobb, egy pontra fókuszáló fejlesztési lehetőséget.
Az EU valóban harcolt azért, hogy lehessen telepíteni újra szélerőművet Magyarországon, azt azonban nem támogatta, hogy ezt koncesszióba adják, a csatlakozási pontok kiosztását viszont az állam végzi.
A Telex szakmai forrásoktól úgy értesült, hogy az érdeklődő külföldi beruházók (portugálok, németek) hamarosan majd csomagolnak is, mert rájöttek, hogy itt nem terem nekik babér, ár volt olyan cég, amely már megkezdte az előkészítést.
A lap állami oldalról viszont úgy értesült, hogy a hálózati fejlesztések végrehajthatósága kérdéses, nincs pénz, és ha mindenki engedélyt kapna, aztán várna a valós csatlakoztatásra, nagyon későre tolódnának a megújuló céljaink, ezért inkább koncentrálják a piacot. Magyarul a hálózat befogadási korlátokba ütközött, a magyar állam vagy a piac most nem képes annyi új csatlakozást kiépíteni, amennyire szükség lenne.
A 670 MW-nyi szélpark mintegy 150 darab, egyenként 4,2 MW-os turbinát jelentene, így ez több kérdést is felvet, például hogy hol fog ez megvalósulni. A szakma szerint egy olyan nagy szélcsatorna van Magyarországon, ahol érdemes fejleszteni: a tölcsér, vagy sáv teteje a Sopron-Esztergom vonal, az alja a Pécs -Szeged vonal, itt érdemes szélerőművet telepíteni. Mindenféle előzetes mérés alapján a legjobb hazai terület a Bakony, a második legjobb a Kisalföld. Ám, mivel a Bakony részben természetvédelmi terület, illetve 2016 óta létezik egy olyan szabály, hogy a katonai radarok 40 kilométeres, míg a polgári radarok 15 kilométeres környezetében sem lehet új szélerőmű, így szinte egyedül Győr nyugati része és annak környezete tűnik lehetséges helyszínnek egy ilyen hatalmas szélparknak.
