Egykori tanítványa állítja, 17 éve megerőszakolta a bántalmazó karateedző

  • narancs.hu
  • 2024. július 20.

Bűn

Sorra jelentkeznek az áldozatok, miután az edző felrúgott egy kisfiút egy kalandparkban.

Arccal és névvel vállalta a történetét az a nő, aki azt állítja, hogy a jászberényi karateedző 17 évvel ezelőtt megerőszakolta. Nádasi Adrienn a TV2-nek azt mondta, hogy a férfi nem csak erőszakoskodott vele, de lelkileg is terrorizálta, és azt mondta neki, hogy „ha nem ellenkeztél volna, akkor ez nem így történik, akkor te ezt élvezted volna.” Rendszeresen megtörtént, hogy a szexuális aktus után halálosan megfenyegette a fiatal nőt: „Azt mondta, hogy szedjem össze magam, és ha ezt bárkinek el merem mondani, nyilvánosságra hozom, akkor engem meg fog ölni.” A riportban több, arcukat nem vállaló volt tanítvány is fizikai erőszakról beszél, egyiküket az edző a hajánál fogva húzta végig  a padlón, mert nem kedvelte a hosszú hajú férfiakat.

Az RTL-nek a férfi volt barátnője nyilatkozott, aki 19 éves volt, amikor a férfi párkapcsolatba kezdett vele. A karateedző lelkileg bántalmazta őt, később fizikailag is bántotta, ütötte-rúgta, megtiltotta számára a nőies ruhák viselését, és elidegenítette a családjától. „Nem egy pofont adott, vagy ilyesmi, hanem keményen, ököllel verte telibe a fejemet vagy a testemet, mintha edzésen lenne” – mondta a nő, akit szakításuk után is zaklatott a férfi, és csak akkor hagyta abba, amikor megismerte a későbbi feleségét.

A Szolnoki Városüzemeltetési Kft. kedden posztolta ki a videót, amelyen a férfi akkora erővel rúgta ki egy kisgyerek lábát a szolnoki kalandparkban, hogy az fejjel a földre esett. A kisfiú anyja a videóból tudta meg, hogy mi történt a gyerekével.

A férfi négy éve életműdíjat kapott Novák Katalintól, egyesülete pedig sokmilliós állami támogatást az elmúlt években. A gyermekbántalmazó karatemester nemcsak Pócs János fideszes képviselőn keresztül kötődik a kormánypárthoz, hanem egy propagandaújságban lobbizott Besenyei Orsolya polgármesterjelölt mellett.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.