A gyulai ügyvéd csütörtökön tett közzé bejegyzést a Facebookon. Posztjában nemcsak elítéli Agócs Tibor jászberényi karateedzőt, akiről a héten derült ki, hogy felrúgott egy kisfiút a szolnoki kalandparkban, hanem egyenesen arra szólít fel, a közösség vesse ki magából a férfit. Az országos felháborodást okozó esett kapcsán – amit Orbán Viktor miniszterelnök is szóba hozott péntek reggeli rádiós szereplése során – azt írta, a hatóságok „nagyon puhán közelítenek az ügyhöz, és mindösszesen garázdaság miatt indult tudomásom szerint eljárás”. A rendőrség egyébként épp pénteken délután közölte, garázdaság gyanúja miatt folytatnak eljárást, ugyanakkor vizsgálják, hogy más, vagy súlyosabb bűncselekmény megvalósult-e.
Asztalos Gábort a bűncselekmény megítéléséről kérdeztük.
Narancs.hu: Miért helyezkedett arra az álláspontra, hogy a szolnoki kalandparkban történtek ügyében nem a garázdaság tényállásáról, hanem akár emberölési kísérletről vagy életveszélyt okozó testi sértésről lehet szó?
AG: A garázdaság törvényi tényállása abban ragadható meg, hogy a kihívóan közösségellenes magatartás megbotránkozást vagy riadalmat vált ki. Ez nagyon puha megközelítés jelen esetben. Megítélésem szerint itt sokkal többről, egyben súlyosabb bűncselekmény gyanújáról van szó. Legalább ötvenszer megnéztem a videót, lelassítottam, felnagyítottam, kikockáztam – ezt ajánlom mindenkinek a történtek teljesebb megértéséhez. Ebből világosan látszik, hogy a támadásra nem számító, védekezésre képtelen kisgyermek nyaka akkorát nyekken a rekontánra érkezve, hogy csak isteni szerencsének köszönhető, hogy nem történt valami végzetes. Ha nincs rajta a sisak, akkor nagyon nagy baj lehetett volna. A táborvezető (a karateedző – a szerk.) pedig anélkül ment el a helyszínről, hogy megnézte volna, szenvedett-e bármilyen, akár nagyon súlyos sérülést a fiú. Egyértelmű, hogy az élet és testi épség körében szabályozott tényállások egyike miatt kell nyomozást folytatni.
Narancs.hu: A büntetési tételben mi a különbség a garázdaság vétsége és az életveszélyt okozó testi sértés között?
AG: Sok év. Míg a garázdaság alapesetében két év a büntetés felső határa, addig az életveszélyt okozó testi sértésnél nyolc év. Az sem mindegy, hogy a garázdaság esetén szinte minden esetben felfüggesztett szabadságvesztést kapnak az elítéltek, így szabadon, mi több, akár nevetve kisétálhatnak a tárgyalóteremből. A másik esetben pedig ténylegesen letöltendő szabadságvesztés a büntetés, és ahogy ismerem a bíróságok kiskorúak elleni bűncselekményeit szankcionáló ítéleteit, ezek sokéves büntetések és fegyházfokozatúak.
Narancs.hu: Hogyan képzeli el azt a társadalmi nyomást, amelynek révén az ön által javasolt súlyosabb bűncselekmény gyanúja miatt kellene nyomozni a hatóságoknak?
AG: Mondjuk el véleményünket, osszuk meg azokat a cikkeket vagy posztokat, amelyekkel egyetértünk. Mindenki, aki tudja, jelezze mély felháborodását. Ez összeadva hatalmas erőt jelent. Ebben a kérdésben mindenkinek ki kell fejeznie megvetését és rosszallását, egységet kell képezni.
Narancs.hu: Lapunk is megírta, hogy a karateedző egyik tanítványa megszólalt és elmondta, nem ez volt az első bántalmazásos esete Agócs Tibornak. Azt állítja, szinte mindennapos volt az erőszak az edzéseken.
AG: Ez az ügynek a társadalmi nyomás része! A felháborodás hatására egyre többen előállnak és sértettként elmondják, mi történt velük. Én mindenkit erre biztatok, kerüljön napvilágra Agócs Tibor összes bűne, és feleljen érte! Így pedig a jogos megvetés alanya lesz az elkövető. Jelen esetben ez az ember azt kaphatja, amit érdemel: kiveti őt magából a társadalom, teljesen magányos lesz. A totális elszigeteltségnél nagyobb büntetés nincs.
Narancs.hu: Facebook-posztjában tett egy felajánlást is.
AG: A kisfiút szeretném meghívni Gyulára egy táborba, amelynek minden költségét állom. Azt szeretném, hogy tudja, nem minden tábor ilyen. Sőt, a táborok és a nyarak valójában csodálatosak. Abban bízom, hogy ez a felajánlás eljut a fiú anyukájához és élnek a lehetőséggel.
