Egyre kevesebb a vízimentő, az önkormányzatok nem tudják megfizetni őket

  • narancs.hu
  • 2023. július 18.

Belpol

Pedig nagy szükség van a munkájukra. 

Folyamatosan csökken a vízimentőt foglalkoztató önkormányzatok és strandok száma – írja a Népszava a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata (VMSZ) statisztikái alapján. Az elmúlt öt évben a csúcsot 2021 jelentette: 30 település 61 strandján dolgoztak a VMSZ szakemberei, az idénre 24 település rendelte meg szolgáltatásukat 44 strandra.

Az idén szerződést nem kötő önkormányzatok közül többen a szolgáltatás árával magyarázták, hogy erre a szezonra nem kértek vízimentőt,

írja a lap. 

„Az árakon látszik, hogy nincs konkurencia, de akármennyibe is kerül, nekünk kötelező megrendelni a szolgáltatást” – jegyezte meg Galácz György, Balatonmáriafürdő polgármestere. Aki hozzátette, nyolc strandjukból csak a központi fizetőre kell vízimentő, ám ez is több milliós kiadást jelent. „Az a baj, hogy az emberek csak azt látják, emelkedtek a belépőárak, ám arra nem gondolnak, hogy ez nem nyerészkedés, hanem menekülés, hiszen elszálltak az energiaárak, a vízdíj, s persze a szolgáltatások költségei is. Néhány év alatt több, mint a duplájára ment fel a vízimentők díja, ezt is ki kell fizetni valahogyan” – fogalmazott. 

 
Vízimentő az alsóörsi strandon 2020. augusztus 13-án.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
 

A VMSZ ajánlata alapján öt éve 15 ezer forint plusz áfába, vagyis 19 ezer forintba került egy napra egy vízimentő szakember, az idén a tarifa már 34 ezer plusz áfa, azaz 43 ezer forint. A fizetőstrandokon, amíg belépődíjat szednek, tehát jellemzően június 1. és augusztus 31. között, mindvégig kötelező vízimentőt alkalmazni, ami 92 napot jelent, azaz egyetlen vízimentő úgy 4 millióba kerül erre az időszakra, de akadnak kétemberes strandok is, ami már 8 millió. Ehhez jön még költségként a kötelező rádióbérlés, ami bruttó 1230 forint naponta, s ez is több, mint 110 ezer forint egy szezonra, illetve, ha az önkormányzat nem tud szállást biztosítani a vízimentőnek, akkor napi bruttó 4440 forint szállásköltség, ami több, mint 400 ezer forint személyenként egy nyárra. Vagyis egyetlen vízimentő alkalmazása strandonként cirka 4,5 millióba fáj egy településnek, kettő esetén pedig csaknem 9 millió a végösszeg. A szerencsésebb településeken elég csak egy strandot biztosítani, ám Balatonfüreden például öt, Fonyódon, Keszthelyen, Révfülöpön, Balatonlellén, Balatonszepezden 3-3 strandon kénytelen vízimentőt fizetni az önkormányzat, ami már 15 milliós, sőt, Füred esetében 25 milliós költséget jelent.

„A szolgáltatás díja minden évben az inflációval nőtt” – állapította meg Szabolcs Tímea, a VMSZ sajtókapcsolatokért felelős munkatársa. A lap hozzátette, a VMSZ statisztikáiból kiderül, igencsak nagy szükség van a vízimentőkre a tó körül. Az általuk biztosított strandokon vízimentőik 3452 esetben láttak el sérülteket és 34 bajba jutott embert mentettek ki a vízből. 43 olyan sérültet láttak el a parton, akik ezek után még kórházi kezelésre szorultak. A mentőtiszti autó és az esetkocsi 71 alkalommal látott el esetfeladatot, mentőhajóikat 180-szor riasztották, ebből 75-ször bajba jutott emberekhez, s 48 alkalommal mentettek ki hajót vagy vitorlást.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.