Egyre nő Magyarországon az oltási hajlandóság

  • narancs.hu
  • 2021. március 26.

Belpol

A KSH adatai szerint a megkérdezettek több mint fele beoltatná magát.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) november harmincadika óta méri az oltási hajlandóságot, ami az első felmérések óta jelentősen nőtt. Míg november végén a válaszadók kevesebb, mint 15%-a volt biztos benne, hogy beoltatná magát, a mérés tizenhatodik hetében (a 2021. március 15-ével kezdődő héten) már a megkérdezettek több, mint 52%-a (beleszámítva azokat is, akik már meg is kapták, legalább az első oltást). Ez utóbbi héten a válaszadók 21%-a volt elutasító az oltással kapcsolatban, szemben az első héten mért 36%-kal. Az oltási hajlandóság javulásában minden bizonnyal szerepet játszik a tájékoztatás erősödése, valamint az oltási program előrehaladása – áll a KSH aktuális jelentésében.

A felmérés továbbá megállapította, hogy az oltáshoz való hozzáállást leginkább a vakcina biztonságosságáról alkotott kép befolyásolja. A megkérdezettek 84%-át a járvány súlyossága, a megbetegedések, halálozások száma, 81%-át az oltással kapcsolatosan a sajtóban, médiában megjelenő hírek, 79%-át a kormányzati kommunikáció, 67%-át pedig a közösségi médiában megjelenő információk is befolyásolják. Ugyanakkor a válaszadók több mint a fele (55%-a) egyáltalán nem veszi figyelembe az oltásellenes, oltásszkeptikus csoportok véleményét.

A publikált adatokból az is kiderül, hogy főleg az idősebbek és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők szeretnének leginkább védőoltást kapni. A fiatalok és az alacsonyabb végzettségűek a legelutasítóbbak.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.