Külön rendszerben kell regisztrálni az oltandó iskolai, bölcsődei és óvodai dolgozókat

Belpol

Ez az oldal természetesen egyelőre karbantartás alatt áll.

Biztosítja a pedagógusok soron kívüli oltását a kormány – jelentette be Gulyás Gergely csütörtökön a legutóbbi Kormányinfón. Ezzel végre eljutott oda a kormányzat,  hogy hajlandó előrevenni az oltási sorban a pedagógusokat. A tanárok mellett elvileg a bölcsődei és óvodai dolgozókat is beoltják, valamint a nevelés-oktatást segítő munkakörben tevékenykedőket is.

Az is kiderült, hogy elvileg két ütemben, kórházi oltópontokon valósul majd meg az érintettek vakcinációja, ugyanakkor joggal merül fel a kérdés, mégis hogyan fogják a pedagógusok, valamint a bölcsődei és óvodai dolgozók regisztrációját azonosítani, hiszen a TAJ-számból aligha lehet ilyen jellegű információra következtetni.

Kásler Miklós péntek reggel kiküldött egy levelet az intézményvezetőknek, mely többek között némiképp erre a kérdésre is válaszként szolgál. Úgy tudni, létrehoztak az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Téren (EESZT) belül egy olyan regisztrációs oldalt, melyen keresztül

az intézményvezetőknek kell az érintetteket egy, a hivatalos, központi regisztráción túl egy újabb módon regisztrálniuk.

Ennek végrehajtása során történik meg ugyanis az a plusz azonosítás, amelyből kiderül majd, hogy az érintett a soron kívül beoltandó iskolai, óvodai és bölcsődei dolgozók körébe tartozik, ugyanis ekkor a TAJ-szám mellett az egyes személyek OM-azonosítóját is feltöltik majd a rendszerbe. (Hangsúlyozzuk, ettől még mindenkinek regisztrálnia kell a https://vakcinainfo.gov.hu oldalon.)

Az erre a plusz regisztrációra szolgáló oldalt viszont jelenleg karbantartják, március 26 és 29. között nem elérhető.

Így egyelőre az intézményvezetők sem tudják még, hogyan működik az adatbevitel, mert nem is tudnak belépni a rendszerbe.

Kérdésünkre Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet (PDSZ) pécsi ügyvivője elmondta, hogy arra még ki kell találnia valamit az Emmi-nek, miként fogják azokat a nevelés-oktatást segítő munkakörben dolgozókat azonosítani, akiknek nincs OM-azonosítójuk, mégis jogosultak lesznek a soron kívüli vakcinációra – ilyenek ugyanis a megbízási szerződéssel rendelkezők, az óraadó tanárok, vagy a technikai dolgozók. Úgy tudjuk, Pécsen ez már meg is oldódott, az OM-azonosítóval nem rendelkezőknek ugyanis csak a TAJ-számát viszik majd fel a plusz regisztráció során.

A PDSZ tisztségviselője kiemelte, további probléma, hogy a kormány döntése a soron kívüli oltásról jelen helyzetben nem vonatkozik a tanodákban dolgozókra, róluk eddig még nem volt szó, pedig az ő beoltásuk is szükségszerű és sürgős lenne.

Mindemellett a PDSZ nyílt levelet írt a miniszterelnöknek, melyben kifejtik, a szakszervezet határozottan tiltakozik az ellen: az intézmények megnyitására azelőtt kerülhessen sor, hogy az oltást követően a megfelelő védelem kialakulna a munkavállalóknál. A PDSZ azt kéri Orbán Viktortól, hogy egyrészt néhány nappal tolják ki a március 29-i regisztrációs határidőt, másrészt tegyenek kommunikációs erőfeszítéseket annak érdekében, hogy az érintett munkavállalók arról értesülhessenek.

A pedagógusok oltása Gulyás Gergely pénteki bejelentése szerint április elsején kezdődhetne meg, Orbán Viktor pedig szokásos rádióinterjújában arról beszélt, hogy az iskolai dolgozók között összesen 102 ezer regisztrált van (mint később hozzátette, a szakképzésben dolgozók és a bölcsődei dolgozók nélkül), közülük 20 ezren már megkapták az oltást amúgy is, tehát 82 ezer embert kell beoltani. Azt ígérte, hogy őket április 10-ig be is fogják oltani, és mivel szerinte 8-10 nap elég a védettség kialakulásához, ezért április 19-én újranyithatnának az iskolák és óvodák. (Müller Cecília néhány nappal ezelőtt arról beszélt, két hét, mire kialakul a védettség az első oltás után.)

Regisztrációs oldalakkal mindenesetre mostanában jól állunk: csütörtökön indult el az oltásregisztrációt ellenőrző oldal, amellyel azonban több probléma is akadt, az operatív törzs szerint "rosszindulatú támadás" miatt.    

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.