Orbán Viktor a közmédiában

Egyszerűen tökéletes

  • L. T.
  • 2012. január 26.

Belpol

A közszolgálati televízió híradójában 50 százalékos a bulvár aránya, Orbán Viktort pedig nem kritizálja senki - állítja a Nyilvánosság Klub.

A Nyilvánosság Klub monitor csoportja 234,  2011. november 7. - december 16. között sugárzott hírműsort vizsgált. Az elemzés az M1 , a TV2, az RTL Klub, az ATV és a Hír TV hétköznap esti híradóira, illetve a Magyar Rádió, a Klubrádió és a Lánchíd Rádió déli hírműsoraira fókuszált.

Az elemzés megállapítja, hogy a vizsgált öt hét alatt a közszolgálati médiában és Hír Tv-n Orbán Viktorról egyetlen alkalommal sem fogalmazódott meg kritika, negatív vélemény, sőt a közrádióban és a köztelevízióban a miniszterelnök megjelenéseinek felét, a Hír TV-ben és a Lánchíd Rádióban pedig 83 százalékát kifejezett elismerés és dicséret kísérte, így hát az sem meglepő, hogy a közmédia és a Lánchíd rádió Orbánnal kapcsolatban egyetlen kudarcról sem számolt be.

A Nyilvánosság Klub vizsgálatából az is kiderül, hogy a rádiók és televíziók a külpolitikai híreket egyre jobban hanyagolják. Míg 2007-ben 32 százalék volt a külpolitikai hírek aránya, tavaly már majd’ tíz százalékkal kevesebb: 23 százalék.


Fotó: MTI

Ennél jóval meglepőbb, hogy a közszolgálati televízió híradójában közel 30 százalékkal csökkent a nem bulvár jellegű hírek aránya 2007-hez képest. A vizsgált időszakban, az M1 Híradójának minden második híre bulvár-jellegű, ami még mindig jobb arány, mint az országos kereskedelmi televíziós csatornák hírműsoraiban – a RTL Klub és a TV2 híradóiban ugyanis 10 híregység közül 9 bulvárhír. A vizsgálat szerint „a komoly és bulvár hírek arányát összevetve megállapítható, hogy a közszolgálati követelményeknek leginkább az ATV szerkesztési gyakorlata felel meg”.
A Nyilvánosság Klub figyelmeztet: „A közszolgálat ethoszával, és az európai közszolgálati műsorszolgáltatás alapelveivel is összeegyeztethetetlenek azok a tendenciák, amelyek a köztelevízió hírműsorának változásait jellemzik. 2007 és 2011 között több mint 20 százalékkal csökkent a közéleti, politikai hírek aránya, és közel háromszorosára növekedett a bűntényekről és devianciákról szóló tudósítások aránya; négy hír közül egy valamilyen bűnügyről szól. Ugyanakkor alig-alig szűrődtek át a nemzetközi sajtóból a Magyarországot bíráló politikusi és újságírói vélemények. A külföldről érkező kritikákról szóló beszámolók fele az ATV-ben jelent meg, és 5-6 alkalommal kerültek szóba ugyanezek a Klub Rádió és az ATV hírműsorában. A közszolgálati csatornák hírműsoraiban hat hét alatt összesen két alkalommal esett szó a külföldi kritikákról”.

A kutatást a Nyílt Társadalom Intézet Szükségalapja támogatta, az elemzés summázata az Élet és Irodalom holnapi, január 27. számában jelenik meg.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.