Meglepő információval állt elő nemrég a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH): eszerint nincs kompetenciája abban, hogy elbírálja akár a Lomnici-ügyet, akár a Cohn-Bendit-hamisítással kapcsolatban felmerült kérdéseket. (Emlékszünk: tavaly decemberben a Duna TV és az MTV egyik híradójában kitakarták Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnökét arról a felvételről, ahol Tőkés László nyilatkozik egy közösen tartott sajtótájékoztatón. Tavaly tavasszal pedig az MTV Híradójának Papp Dániel készített olyan riportot Daniel Cohn-Bendit magyarországi látogatásáról, amelyben a zöldpárti EP-képviselőnek általa nekiszegezett pedofil vádakra adott magyarázatát meghamisította. Papp Dániel azóta felfelé bukott.)
Az NMHH szerint „a két eset által felvetett kérdések nem tartoznak a médiaszabályozás hatálya alá. A szabályozás ugyanis nem avatkozik bele a műsorszerkesztés folyamatába, ezekben a kérdésekben a hatóságnak nincs hatásköre, és nem dönthet”, továbbá „veszélyeztetné a sajtószabadságot, ha egyes riportok valódisága, valóságtartalma, hitelessége felől a hatóságnak kellene döntést hoznia".
„Az, hogy nem szólhatnak bele a szerkesztőségi folyamatokba, nem áll meg, hisz a jogsértés nem lehet szerkesztési elv” – mondta el a narancs.hu-nak Kárpáti Miklós médiajogász. A szakember szerint szerkesztési szabadság például az, hogy egy nyilatkozatot részben, vagy teljes egészében adunk le, de a szöveg rövidítése nem járhat a nyilatkozat tartalmának meghamisításával: „A szerkesztési folyamat szabadsága nem valamiféle az űrben lebegő, önálló szentség, hanem egy eszköz, ami a sajtószabadság egyik pillére, amivel lehet élni, de nem szabad visszaélni.” Kárpáti felidézte a médiahatóság eljárását meghatározó jogszabályokat, melyek szerint a hatóság ellenőrzi és biztosítja a sajtószabadság érvényesülését, illetve a médiumoknak tényszerűen és tárgyilagosan kell eljárniuk – ami ebben a két ügyben történt, az a szakember szerint minden, csak nem tényszerű és tárgyilagos. A médiaalkotmány értelmében a sajtó tevékenysége nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével – márpedig ez sérül akkor, amikor valakit egy anyagból kiretusálnak, vagy ha például valaki nyilatkozik egy adott kérdésben és azt egészen más kontextusba helyezik, ha hamis látszatot keltenek a különféle vágási technikákkal; Lomnici és Cohn-Bendit személyiségi jogai tehát egyértelműen sérültek. Bár a sérült alapelvek ügyét, azaz ügyeit – a törvény értelmében – a médiatanácsnak egyértelműen vizsgálnia kellene, a hatóság „elhárítja a saját hatáskörébe tartozó ügyek vizsgálatát, az ő érvelésük az én jogi megítélésem szerint nem állja meg a helyét” – mondta Kárpáti.
Az NMHH ezen jogi aggályok elől is profi módon kitért. A narancs.hu-nak küldött válaszlevelük szerint „a sajtószabadság médiatörvényekben rögzített elveinek megsértése esetén (…) csak azokban az esetekben léphet fel a Médiatanács, amikor az egyéni jogsérelmen túlmutatóan a közösség érdekei is sérülnek.” Kárpáti Miklós okfejtésére a kiegyensúlyozott, tényszerű és tárgyilagos tájékoztatás vélhető sérelméről a médiatanács azt a frappáns választ adta, hogy magától nem indíthat eljárást, csak kérelemre. Ugyanakkor nem mindegy, hogy milyen ez a kérelem: azokat a vonatkozó törvény előírásainak megfelelő formában és határidőn belül kell benyújtani, különben a médiatanács – nyilván vérző szívvel – kénytelen azokról tudomást sem venni. Mint ahogy tette az eddig beérkezettekkel – csakis és kizárólag a törvények mély és őszinte tisztelete okán.
