Barátok közt
A hátralévő időben a MIÉP jelentőségteljesen hezitált, Torgyán pedig a javaslat elvetésére utasította híveit és vélt híveit (mint utólag kiderült, az utóbbiakból van több). Hétfő délután végül minden eldőlt: 207-en szavaztak igennel, közöttük a Fidesz-MDF-konglomerátum úgyszólván hiánytalanul, a kisgazdák és a részben exkisgazda (meg exfideszes) függetlenek jórészt, a MIÉP-frakció teljes egészében, no és három kóbor szocialista, közöttük Szűrös Mátyás, akiről régóta tudni lehet, hogy öntörvényű egyéniség, és soha nem vette magára a kormányzó jobbközép erők kicsit egyszerű, kicsit hatásvadász, mégis sajátos antikommunizmusát. A törvényt csupán 8 kisgazda és a 6 független (korábban a frakcióból kizárt torgyánista) utasította el, azaz a kormány számítása tökéletesen bevált. A számukra kedvező döntéshez hozzájárult, hogy a miniszterelnöknek sikerült közös frakcióértekezletre összecsődíteni a három kormánypárti frakció tagjait, és ott hathatós érvekkel meggyőzni a renitens hajlamúakat is, másrészt a MIÉP szintén hétfőn megtartott képviselői mítingjén a kormány mögé állt, ami szép tőle, csak éppen a korábbiak alapján legalábbis gyanút kelt az emberben, már ami a várható kompenzációt illeti. (A MIÉP-nek, mely általános világnézeti párt, a játékgépekről is megvolt a maga véleménye, s ez utóbb - láss csodát - teljesen megegyezett a kormány szándékával. Úgy látszik, nekik sem jött még ki a három szilva.)
Mit minek?
A zárszámadásról szóló törvény mindenekelőtt azért vált szükségessé, mert a mindenkori kormány (ez meg kivált) rendszeresen csal a büdzsé összeállításakor: bevételeit (és némiképpen a kiadásait is) alultervezi, ami által bevételi többletei keletkeznek. Ezeket nem költhetné ugyan arra, amire csak akarja, de azért általában megteszi, legfeljebb utólag a parlament beleegyezését kéri hozzá. Van, amikor még így is gázosnak bizonyul a dolog: például az Állami Számvevőszék meglátása szerint nem igazán lett volna joga a kormánynak vagy 94,5 milliárd forintnyi többletbevételt letéti számlákon elhelyezni (mint tette tavaly), majd ezeket költségvetési kiadásokként elszámolni. A kormány azt sem tehette volna meg, hogy az említett majd százmilliárd forint további sorsáról is az Országgyűlés megkérdezése nélkül döntsön - márpedig ez is megtörtént, hiszen tudható volt, mennyit szánnak nyugdíjemelésre (abból 15 milliárdot), mennyit a közszférában dolgozók keresetkiegészítésére (25 milliárdot) s mennyit a Reorg Apport Rt., valamint az MVM Rt. feltőkésítésére (35 milliárdot). A maradék 19,5 milliárd a Gazdasági Minisztérium letéti számláján pihent - állami támogatású bérlakásprogramot finanszíroznak majd belőle, ha a cica el nem viszi az egészet. A fenti módszer ugyan az ÁSZ szerint sérti az államháztartási törvényt, de hát az ilyen bagatell dolgok ebben az országban hovatovább senkit sem érdekelnek, meg egyébként is, a képviselők által most megszavazott csomagba orvul belecsempészték az államháztartási törvény ilyen irányú módosítását is. Ezentúl akár zárszámadás keretében is rendelkezhetnek a talált pénzek elverésének módozatairól.
Nos, ha a tavalyi költségvetés összeállításakor
300 milliárdot tévedett a kormány,
akkor az ideiben miért lett volna pontosabb, s hibája korrigálásához miért is lett volna szüksége pótköltségvetésre (azért van a kétéves büdzsé, hogy az tökéletes és mozdíthatatlan legyen). Elég a módosításokat ravaszul belecsempészni a tavalyi büdzsé zárszámadásába, ahogy ez korábban is szokásos volt. Azután már csak a kiadási prioritásokat kell megszabni, mégpedig a klientúra (rokonok, csókosok) és a jövő évben esedékes választások maximális figyelembevételével. A kijelölt célokra pedig (tekintve, hogy a trükk bevált, s a modell működik) egyaránt rendelkezésre áll a tavalyról még megmaradt s letéti számlákra mentett resztli meg az idei többletbevétel. Hogy mást ne mondjunk, pusztán a Miniszterelnöki Hivatal mintegy 159 milliárdnyi pluszt dobhat szét erre-arra, amiből kapnak a köztisztviselők, a kórházi nővérek meg egyéb közalkalmazottak, akik korábban valahogy kimaradtak a szórásból. De kap vagy 44 milliárdot az ÁPV Rt. is, amiből a már említett MVM Rt.-n kívül bespájzolhat a Malév (még 9,2 milliárd a lyukas zsákba), 7,4 milliárdot pedig egyéb nemes célokra költenek: például ingatlanokat vesznek belőle, és felújítják a debreceni Nagytemplomot is, hogy Kósa Lajost se sirassa a családja. Arról meg már minek is beszélni, hogy további 12,5 milliárddal fogják megemelni a Magyar Televízió Rt. rég elvesztett tőkéjét, pedig egyszerűbb lett volna ezt a pénzt rögtön a szemétbe dobni, vagy a kocsi tetején felejteni egy "a tiéd, lopd el nyugodtan" feliratú zsákban. 25 milliárd plusz megy a Matolcsy-minisztérium Széchenyi-terv prozséjaira - semmiség. Azt meg ne kérdezzék, hogy a 90 milliárdos plusz nyugdíjemelést (ebből idén 57 milliárd jut) miért pont ebbe a csomagba tették, hiszen ennek szintjéről és mértékéről törvény gondoskodik (és ami ennek megfelelően független attól is, mennyire sikerült megbuherálni a büdzsét) - de jó ötlet volt, aki ugyanis nem szavazta meg a csomagot, az nyilvánvalóan a nyugdíjasok zsebéből akarta kilopni a pénzt. A gyógyszerkassza idő előtti kimerülése immáron vagy évtizedes vívmány, hogy idén csak októberre jött össze, az kifejezett eredmény, s hogy most zokszó nélkül leteszik a hiányzó 35 milliárdot, az meg egyenesen csodálatos. S mindezen felül a kormány az eredetileg betervezett 36,7 milliárd forintos általános költségvetési tartalékhoz még hozzácsapott 47,4 milliárdot - ezt a mintegy 85 milliárdot meg tényleg arra költik, amire nem szégyellik.
A nemzet legjava
Ezek persze piti dolgok a jövőt formáló jelentős erők transzcendentális működéséhez képest: kormányunk tudniillik várost épít a városban. A Millenniumi Városközpont Kulturális Tömb ugyan ritka béna név, és egy ilyen filmben már Dolph Lundgren se szívesen játszana, de azért a mi kormányunknak megért ez a forgatókönyv vagy 52 milliárdot. Ez hivatalosan állami garancia, amelyet a kultusztárca tulajdonában lévő Kultúr-Part Ingatlanüzemeltető Kft. fog lehívni, építkezni meg majd Demján & Co., pedig róla Csurka nyomán tudjuk, hogy nem magyar pénzt mozgat: hát most majd fog azt is. Lesz majd Modern Magyar Művészetek Múzeuma, Hagyományok Háza, és még több más szigorúan alliteráló csoda, kinn, a sivár külső-ferencvárosi pusztákon. És kormányunk tud kegyet is gyakorolni. Például elengedi a MÁV tartozását, 63,7 milliárdot - így utólag most sajnálhatjuk, hogy a BVSC-t visszaléptették az NB I B-ből. Annál is inkább, mert közkegyelemmel törlik 101 egyesület meg az MLSZ majd kétmilliárdos adósságát (reméljük, szívós munkával hamarost pótolják a lemaradást), az állami tévének sem kell tébét és adót fizetnie - mint fent megírtuk, ezt úgyis csak az adófizetők pénzéből tenné, akkor meg minek. Ezek mellett már fel sem tűnik, hogy egyedi kuriózumként egy téglában és cserépben utazó magáncég köztartozását is elengedték a kormánypárti honatyák - hiába, a királyi kegy szeszélyes, de nem ok nélkül való.
Barotányi Zoltán
