Az Országos Bírói Tanács (OBT) kihelyezett gyulai ülésén igent mondott az Igazságügyi Minisztérium megállapodási javaslatára, amely reformokhoz köti a bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak fizetésemelését. A megállapodás végleges szövegét az Országos Bírói Tanács tagjai és az érdekképviseletek is csak hétfőn látták, szerdán azonban már tárgyaltak is az előterjesztésről.
Az ülésen név szerinti szavazás volt, a tervezet 8:7 arányban ment át. Az igennel szavazók között volt Szabó Péter, az OBT és Varga Zs. András, a Kúria elnöke is, utóbbi hivatalból a Tanács tagja. Az igazságszolgáltatásban dolgozók körében már napok óta hatalmas volt a felháborodás nemcsak a tervezet, hanem amiatt is, hogy a kormány nem köthetné össze a fizetésemelést az igazságszolgáltatás átalakításáról szóló tervekkel.
A törvények szerint az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatát az illetményalap növeléséről változtatás nélkül kellett volna beleírni a költségvetési tervezetbe. A kormány ehelyett a bíróságokról szóló fejezetbe foglalt egy nagyobb összeget személyi kiadásokra, majd a minisztérium olyan megállapodástervezetet tett az asztalra, amely a pénzhez kapcsolta a reformot, így a bírák esélyt sem kaptak arra, hogy elutasítsák az átalakításokat anélkül, hogy veszélybe sodornák saját megélhetésüket vagy alkalmazottaik egzisztenciáját.
Az elfogadott nyilatkozat szerint így az érintettek 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnának illetményemelést. Eszerint 2024-hez képest a bírák átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkárok és fogalmazóké 82 százalékkal, a további bírósági tisztviselőké pedig 100 százalékkal nőne. Az alapilletmény indexálásáról és automatikus emeléséről szó sincs, tehát pár évente újra kell kezdeni az alkudozást.
Az OBT elfogadta azt a célt is, hogy pozitívan elbírált kérelem esetén egy bíró 70 éves koráig is a pályán maradhasson, az alsó korhatárt viszont 35 évre emeljék. A járásbírók a jövőben „mozgóbírók” lesznek, akik kirendelés helyett a törvényszék teljes illetékességi területén dolgoznának. Az adminisztráció csökkentésére hivatkozva a civil és cégügyszakot közigazgatási hatáskörbe helyezik.
A tervezet elfogadását több bíró is fekete napként jellemezte, és az igazságszolgáltatás és a kormányzati hatalmi ág közti alkuként értékeli, írja a hvg.hu.
A kormány az elmúlt napokban nemcsak a bírók függetlenségének ment neki. Tuzson Bence miniszter ultimátumszerűen közölte az ügyvédi kamara elnökével, hogy az állam helyett a kirendelt ügyvédek díját dobja össze a többi ügyvéd. A kamara elutasította az ötletet, erre a kormány most beleírja a törvénybe.
