„Elkezdtünk hinni abban, képesek vagyunk megváltoztatni a világot” – Orbán sport- és konferencia-központot avatott Felcsúton

  • narancs.hu
  • 2018. október 14.

Belpol

A „magyaroknak csak annyit kell mondani: így kell ezt csinálni, pupákok, és akkor megy előre a világ”.

Orbán Viktor miniszterelnök átadta Felcsúton a Puskás Akadémia új sport- és konferencia-központját szombaton (Mészáros Lőrinc társaságában). A központ majdnem egyhektáros területen épült meg, mintegy 12,5 milliárd forintból. Az akadémia 30 százalékos önerő mellett tao-támogatásból fedezte a beruházást.

false

 

Fotó: MTI

A többfunkciós létesítményben a labdajátékok csarnoka kézi-, kosár- és röplabdamérkőzések megrendezésre is alkalmas. A csarnokban a futópálya, bokszring és konditerem mellett a szertornához szükséges összes eszköz is megtalálható. Az épületben a szertárak, öltözők mellett orvosi szoba, elsősegélynyújtó hely, edzői irodák és tárgyalótermek is helyet kaptak.

A konferencia-központhoz egy 250 fős nagy és egy kis körelőadó, valamint tárgyaló tartozik. A központ nyitva áll a Magyar Labdarúgó Szövetség és más szakági szövetségek továbbképzései, tudományos szimpóziumai előtt, de az akadémia tervezi a konferencia-központ üzleti célú hasznosítását is, így abban nem sporttal kapcsolatos rendezvényeket is tarthatnak majd.

Orbán az avatási ünnepségen a nagyvilág dolgai és a „kis akadémia élete” közti párhuzamot ecsetelte.

A magyarok történelmi tapasztalatai azt mutatják, hogy a jövőért vívott küzdelmet az nyeri meg, akinek van víziója – fogalmazott a kormányfő. Hangsúlyozta, 2010 óta az egész ország látja a jövőjét, amihez az kellett, hogy „elkezdtünk hinni abban, képesek vagyunk megváltoztatni a világot (…), de legalábbis a saját világunkat”.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, „nem szabad imbolyogni, csúszkálni, botladozni, mint ahogy Európa néhány vezetője ezt teszi, nekünk, magyaroknak csak annyit kell mondani: így kell ezt csinálni, pupákok, és akkor megy előre a világ”.

false

 

Fotó: MTI

Orbán Viktor szerint Magyarország jövője „a gyermekeinkben nő, a mi víziónk bennük és általuk válik valósággá. Építhetünk mi toronyórát láncostul, ha nincs gyerek. Ha elfogyunk, akkor a toronyóránk nem a magyar időt fogja mutatni”.

Vannak azonban Orbán meglátása szerint, akik erre készülnek Európában: amikor ugyanis egy brüsszeli bürokrata a kontinens jövőjéről beszél, akkor a bennszülött európaiakat temeti, „a mi helyünkre érkezőket” pedig általában élteti.

Ezt a képet márpedig a magyarok nem fogadják el – jelentette ki a miniszterelnök –, helyette „inkább az utánpótlás-neveléssel foglalkozunk”. Az utánpótlást ezért első számú nemzeti ügynek tartja, és szavai szerint így függnek össze a nagy dolgok, Európa és Magyarország jövője „a mi kis akadémiánk életével”.

A Puskás Akadémia Sport- és Konferencia-központ legfontosabb feladata a nevelés, „mi nem gyártjuk a futballistákat, mi nem droidokat programozunk, hanem egy olyan erőközpontot hoztunk létre, ahol reményeink szerint hősök születnek és nőnek fel”.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.