Hogy mik vannak? A kormány fellép az EU-projektek túlárazása ellen

  • narancs.hu
  • 2018. október 14.

Belpol

Mostantól elvileg bizonyítani kell a településfejlesztési pályázatoknál, miért épp annyi pénzre van szükség, amennyire.

„Olyan költség elszámolása maradéktalanul nem lehetséges, amelyről bizonyítható, hogy az a piaci árak jellemző szintjét meghaladta” – áll a kormány hivatalos uniós pályázati oldalán lévő tájékoztatóban. A határozottnak tűnő üzenet mellett két uniós fejlesztési program példája alapján rögzítik, milyen esetekben és hogyan kell egységes szabályok mentén alátámasztani a piaci áraknak való megfelelést.

Ekképp fogná vissza a kormány a túlárazást az uniós projekteknél – írja a Portfolio.

A szigor a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programot (TOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programot (VEKOP), vagyis a magyarországi települések támogatására irányuló pályázatokat érinti.

Az új útmutatóval csökkenhet az uniós auditok és az emiatt elvárt büntetések kockázata. Az uniós pályázatokon tapasztalható túlárazás miatt, mint ismert, számtalan kritika érte a hatóságokat. Emiatt utasította el az Európai Bizottság az M4-es autópálya építésének a támogatását, vagy az Elios közvilágítási projektjeinek ármeghatározása (és egyéb visszásságok miatt) vizsgálódott az OLAF is.

A szigorítás azért nem olyan vészes, hisz’ az árszint nem olyan alacsony – ma jóval magasabb az átlagos árszint például az építőiparban, mint egy-másfél évvel ezelőtt. De a felső korlát mindenesetre szabályozhatja a további áremelkedést.

A piaci ár igazolása a pályázó feladata, amit a hatóság ellenőrizhet.

A Portfolio szerint feltételezhető, hogy több részletszabályt is Brüsszelben írtak, vagy legalábbis a bizottság kedvére akartak tenni a megalkotásukkor. Például elvárják, hogy legalább három árajánlatot nyújtsanak be a kifizetési igényléskor, ezeknek pedig függetlennek kell lenniük a megrendelőtől és egymástól is. Ettől eltérni csak egyedi engedéllyel lehet.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.