Hogy mik vannak? A kormány fellép az EU-projektek túlárazása ellen

  • narancs.hu
  • 2018. október 14.

Belpol

Mostantól elvileg bizonyítani kell a településfejlesztési pályázatoknál, miért épp annyi pénzre van szükség, amennyire.

„Olyan költség elszámolása maradéktalanul nem lehetséges, amelyről bizonyítható, hogy az a piaci árak jellemző szintjét meghaladta” – áll a kormány hivatalos uniós pályázati oldalán lévő tájékoztatóban. A határozottnak tűnő üzenet mellett két uniós fejlesztési program példája alapján rögzítik, milyen esetekben és hogyan kell egységes szabályok mentén alátámasztani a piaci áraknak való megfelelést.

Ekképp fogná vissza a kormány a túlárazást az uniós projekteknél – írja a Portfolio.

A szigor a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programot (TOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programot (VEKOP), vagyis a magyarországi települések támogatására irányuló pályázatokat érinti.

Az új útmutatóval csökkenhet az uniós auditok és az emiatt elvárt büntetések kockázata. Az uniós pályázatokon tapasztalható túlárazás miatt, mint ismert, számtalan kritika érte a hatóságokat. Emiatt utasította el az Európai Bizottság az M4-es autópálya építésének a támogatását, vagy az Elios közvilágítási projektjeinek ármeghatározása (és egyéb visszásságok miatt) vizsgálódott az OLAF is.

A szigorítás azért nem olyan vészes, hisz’ az árszint nem olyan alacsony – ma jóval magasabb az átlagos árszint például az építőiparban, mint egy-másfél évvel ezelőtt. De a felső korlát mindenesetre szabályozhatja a további áremelkedést.

A piaci ár igazolása a pályázó feladata, amit a hatóság ellenőrizhet.

A Portfolio szerint feltételezhető, hogy több részletszabályt is Brüsszelben írtak, vagy legalábbis a bizottság kedvére akartak tenni a megalkotásukkor. Például elvárják, hogy legalább három árajánlatot nyújtsanak be a kifizetési igényléskor, ezeknek pedig függetlennek kell lenniük a megrendelőtől és egymástól is. Ettől eltérni csak egyedi engedéllyel lehet.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.