180 650. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) július 28-i tájékoztatása szerint ennyi érvényes aláírás gyűlt össze az MSZP földprivatizáció elleni népszavazási kezdeményezésére. Mivel a népszavazás kötelező elrendeléséhez 200 ezer választópolgár támogatása kell, jelen állás szerint nem szavazhatunk az állami földeladások leállításáról.
A szocialisták június végén még azzal dicsekedtek, hogy legalább 240 ezer aláírást adtak le az NVI-nek, ezek közül nagyjából 220 ezer várhatóan érvényes lesz. Az előzetes eredmények napvilágra kerülése után így nem is nagyon maradt más választásuk, mint választási csalást sejtetni. Gőgös Zoltán, a párt elnökhelyettese, a népszavazás kezdeményezője lapunknak is azt mondja, „a Fidesz eldöntötte, hogy csak azt a népszavazást lehet megtartani, amelyik az ő politikai érdekeit szolgálja”. Gőgösék a vádjaikat a hibás aláírások szerintük szokatlanul magas arányára alapozzák, valamint arra, hogy az NVI munkatársai egy „titkos belső utasítást” követve végezték az ellenőrzést.
A választási iroda most még egyszer átnézi az első körben érvénytelennek nyilvánított aláírásokat, a választási bizottság (NVB) múlt heti ülésére máris találtak plusz 250 érvényes szignót. Ennek ellenére valószínűleg a törvényes határidő, augusztus 27. előtt megállapítják, hogy nincs meg a kellő számú aláírás. A határozattal szemben a Kúriánál lehet jogorvoslattal élni, ezt Gőgös szerint a szocialisták meg is teszik. A bíráknak öt napjuk lesz a döntésre, így már szeptember első napjaiban végleg elbukhat az MSZP népszavazási projektje.
Pedig kezdetben minden simán ment. Gőgös Zoltán kérdését („Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?”) a választási bizottság szokásosnak mondható kukacoskodása után februárban a Kúria hitelesítette. Az aláírásgyűjtés során rég látott ellenzéki összefogás alakult ki, Gőgös szerint a DK-t leszámítva a „demokratikus ellenzék” összes pártja beszállt, az LMP több mint 10 ezer aláírást hozott, segítettek civil és szakszervezetek, magánszemélyek is. A baloldal olyan témában lépett fel kezdeményezőként, amely a Jobbik politikájának is a középpontjában áll.
Hajszál híján
Ugyanakkor kezdettől kérdéses volt a földügy mozgósító ereje. A vasárnapi zárva tartásról szóló népszavazás a kormány visszakozása, Kész Zoltán független képviselőnek az állami cégvezetők bérplafonját tárgyazó referenduma a kevés aláírás miatt hiúsult meg, így Gőgös hamar egyedül maradt. A kormány arra sem volt hajlandó, hogy a kvótaügyi népszavazással egy napon tartsák a szocialisták kezdeményezését (ehhez az kellett volna, hogy az Országgyűlés 100 ezer aláírás után népszavazást rendeljen el Gőgös kérdéséről). Az aláírások lassan gyűltek, MSZP-s aktivisták már hónapokkal ezelőtt arról panaszkodtak, hogy pár nap után ugyanazok az arcok térnek vissza a standjaikhoz.
A bukta egyik oka valóban ez volt: az NVI közleménye szerint 18 174 aláírást azért érvénytelenítettek, mert a választópolgár egynél többször támogatta az MSZP népszavazását (olyan is volt, aki 12-szer írt alá). A többes aláírások aránya 8 százalék volt, míg Kész Zoltán korábban elkaszált kezdeményezésénél csak 3,7. E szignók érvénytelenítését az MSZP sem vitatja.
Vitájuk akkor kezdődött az NVI-vel, amikor az MSZP egyik választási megfigyelője kiszúrta, hogy az aláírási íveket átnéző dolgozók egy belső feljegyzés alapján járnak el. A szocialisták közérdekű adatigényléssel próbálták megszerezni a dokumentumot, de nem jártak sikerrel. Az NVI nevében Pálffy Ilona elnök arra hivatkozott, hogy döntés-előkészítő anyagról van szó, így a döntés meghozataláig (a számlálás befejezéséig) megtagadható annak kiadása. Azt is mondták, hogy az iroda munkáját veszélyeztetné a dokumentum idő előtti nyilvánosságra hozatala, ráadásul az iratban foglaltak módosulhatnak is. A sajtó érdeklődésére aztán az NVI pár nap alatt meggondolta magát, és saját honlapján tette közzé a kért adatokat.
Az NVI logikája szerint Pálffy Ilonának lehetősége volt először megtagadni, majd teljesíteni az adatkérést, ugyanis a döntést előkészítő adat közzététele az azt kezelő szerv vezetőjének mérlegelésén múlik. Azonban a feljegyzést valószínűleg nem lehetett volna döntés-előkészítőnek minősíteni, hisz mindenkinek joga van tudni, hogy az aláírások számlálói milyen szempontok szerint alkalmazzák a törvényt. A lépések kommunikációja sem volt szerencsés, a februári kopaszbotrány után tovább erősítette a választási szervek elfogultságának érzetét. Ráadásul az MSZP-sek szerint a feljegyzés egy verzióját még mindig nem adta ki az iroda. Gáva Krisztián NVI-elnökhelyettes az ATV-ben azt mondta, ez a továbbra is ismeretlen dokumentum nem a számlálást végző, hanem az őket felügyelő munkatársaknak készült, és semmilyen lényeges újdonságot nem tartalmaz.
Meglehet, az NVI nem rosszhiszeműség, hanem az állami szervekre jellemző reflexszerű titkolózás miatt nem hozta nyilvánosságra azonnal a kért dokumentumokat. László Róbert, a Political Capital választási szakértője úgy látja, a végül megismerhetővé tett anyagban semmi titkolnivaló nincs, az a törvény szövegéhez képest további korlátozásokat nem tartalmaz, csupán az ellenőrzés pontos menetét és a még elfogadható hibák felsorolását találjuk benne. „Ilyen sablonokra akkor is szükség lehet, ha a törvény 100 százalékos pontossággal fogalmaz. Az aláírások ellenőrzésénél pedig még mozgástere is van a jogalkalmazónak” – mondja László.
Éppen e mozgástér terjedelme lesz a Kúria előtti jogorvoslat tárgya. Az NVI tájékoztatása szerint több száz ívet (az azokon szereplő összes aláírással) azért érvénytelenítettek, mert az aláírást gyűjtő adatai nem voltak pontosak, több tízezer aláírást pedig azért dobtak ki, mert az aláíró választópolgár tévesztett személyes adataiban. Litresits András, a választási bizottság szocialista delegáltja szerint a hibák túlnyomó többsége a személyi azonosítóknál fordulhatott elő. „A személyi szám a lakcímkártyán található, ezt az emberek jellemzően nem tartják maguknál. Az első hét számjegyet tudják, mert az nemükből és születési dátumokból adódik, de az utolsó négy számjegyre sokan nem emlékeznek. Mások tévedésből a személyi igazolványuk számát adják meg” – magyarázza.
Az NVI belső anyagából kiderül, hogy az ellenőrök először a személyi számra keresnek rá a népesség-nyilvántartásban, és ha itt nem kapnak találatot vagy eltérést tapasztalnak, rögtön érvénytelenítik az aláírást. Litresits szerint azonban a választópolgár nevéből, anyja nevéből és (ha ismert) születési dátumából is egyértelműen eldönthető lenne, hiteles-e az aláírás. A választási eljárásról szóló törvény ugyan az adatok teljes egyezését írja elő, ám a 2014-es választás előtt már született egy ezt a paragrafust némileg felpuhító NVB-iránymutatás. Így az ajánlásokat el kell fogadni, ha a választópolgár helyesírási hibát ejt a nevében vagy a lakcímében – például y helyett i-vel, cz helyett c-vel ír valamit –, de egyébként egyértelműen azonosítható. Litresits azt reméli, ez a logika átvihető a személyi számokra is. László Róbert szerint ugyanakkor különbség van egy helyesírási hiba és egy 11 jegyű, a személy azonosítására szolgáló kód elírása között – ebben kell majd állást foglalnia a Kúriának.
Kinek rossz ez?
Persze könnyen lehet, hogy a Legfelsőbb Bíróság a konkrétumok hiánya miatt visszadobja a szocialisták felülvizsgálati kérelmét. Litresits András szerint azonban ha konkrét aláírások miatt kérnék a jogorvoslatot, visszaélnének az aláírók személyes adataival. Azt sem tudja, az érvénytelenített aláírások közül hány lenne a hiányosságok ellenére azonosítható. Erre rákérdezett Pálffy Ilonánál, de egyelőre nem kapott választ. Az idő rövidsége és az apparátushiány miatt Litresits és László is elképzelhetetlennek tartja, hogy a Kúria maga számolja újra az aláírásokat. Egy MSZP-nek kedvező döntés esetén valószínűbb, hogy új eljárásra köteleznék a választási irodát.
De még ha minden az elképzelésük szerint alakul is, korántsem biztos, hogy az MSZP átlépi a 200 ezres álomhatárt. Ha az összes vitatott aláírást érvényesnek nyilvánítanák, az MSZP maximálisan még 27 500 szignót szerezhetne, így körülbelül 8 ezerrel lépné túl a küszöböt. Ám feltehetően a több mint 700 teljesen kidobott ív nem mindegyikén töltötték ki az összes lehetséges sort (kilencet), és az ottani aláírások közül is sok lehet a többes aláírás. Nyilvánvaló az is, hogy a legnagyobb erőfeszítés mellett sem lehetne minden, hibás adatot megadó választópolgárt egyértelműen azonosítani. Valószínűbbnek tűnik, hogy az MSZP egy jóindulatú jogértelmezés mellett is lecsúszna kicsivel a 200 ezer aláírásról. Litresits András azt mondja, ő nem bánja, ha végül 195 ezer érvényes aláírás lesz, fontosabb, hogy mindenki számára megnyugtatóan rendeződjenek a vitás kérdések.
Gőgös Zoltán a népszavazástól függetlenül is elszánt a földügy napirenden tartásában. Igaz, egy-másfél évvel az országgyűlési választás előtt a referendum tétje szerinte nem pusztán a földkérdés lenne, óhatatlanul általános kormányellenes színezetet kapna. A szocialisták elnökhelyettese hangsúlyozza, a fideszes parlamenti többség 200 ezer aláírás nélkül is dönthetne úgy, hogy kiírja a népszavazást, de azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy a kormány magától hozza meg a kért intézkedéseket. A földárverések során eredendően 380 ezer hektár termőföldet akart eladni a kormány, ebből eddig 230 ezer kelt el, a továbbiakban Gőgös maximum 10 ezer hektár gyümölcsös és halastó értékesítésére számít. Jobban tart attól, hogy a Fidesz az állami erdőterületek magánosítását is fontolgatja, az eddig befolyt bevételt pedig a vidékfejlesztéstől, munkahelyteremtéstől eltérő célokra készül felhasználni a kormány.
Hiába próbálkozik Gőgös, az index.hu információi szerint párttársai egy része titokban örül a népszavazási kezdeményezés bukásának. Állítólag közéjük tartozik Molnár Gyula frissen megválasztott pártelnök, aki Tóbiás Józseffel ellentétben csak félszívvel állt be Gőgös mögé. László Róbert is úgy látja, a népszavazási kezdeményezés meghiúsulása nem feltétlenül jön rosszul a szocialistáknak. A 200 ezres határhoz közeli aláírásszám miatt mutogathatnak a választási irodára, és a népszavazás kudarcba fulladásától sem kell tartaniuk. Gyakorlatilag kizárt, hogy a földügyi népszavazás megmozgatná a referendum érvényességéhez szükséges legalább 4 millió választópolgárt, de László szerint az MSZP-től mai állapotában egy 2 milliós részvétel is nagy eredmény lenne. A súlyos bukta viszont eloszlathatná azt az illúziót, hogy a szocialisták még mindig széles körű vidéki beágyazottsággal rendelkeznek.
Gőgös Zoltán maga is elismeri, hogy az MSZP-ben nem mindenki állt bele teljes mellszélességgel a földügyi népszavazásba, ám szerinte az ilyen nézetkülönbségek egy ekkora pártban természetesek. Mint mondja, „aki képes lenne örülni a legerősebb ellenzéki eszköz, a népszavazás ellehetetlenülésének, az nem dolgozni akar, azt csak a képviselői széke érdekli”.
