Noha a régóta várt megnevezési gyűlés április 29-én lesz, maguk a leginkább érintettek is - például kisgazdapárti országos és megyei tisztségviselők - alig ismerik jobban Torgyán szándékait, mint bármely más földi halandó. A legtöbb, amit erről megtudhattunk a megkérdezett FKGP-frakciótagoktól, az az volt, hogy bíznak abban, Torgyán már szombaton dönt. A nagygyűlés körüli fejetlenségre utal, hogy egyes kisgazdák szerint már szombat előtt jó lenne tudniuk, mit akar Torgyán, különben - amennyiben az elnök-miniszter nem vállalja a felkérést - hirtelen másik jelöltet kellene előhúzni a sifonérból; márpedig alternatív jelölt egyelőre nincs, mondták többen is. A jelölés/szavazás technikáját firtató kérdésünkre különböző válaszokat kaptunk, ami ugyancsak a dolog enyhén kaotikus jellegére utal: miután a megyék képviselői kinyilvánították a tagság akaratát, a jelen lévő 1500-2000 küldött nyílt szavazással dönt, állították néhányan, míg mások szerint a döntést titkosan hozza meg a párt elvben legfőbb fóruma.
Csak ő
Az FKGP négy megyei vezetője elmondta: a tagság ellenszavazat nélkül támogatja Torgyán Józsefet, és szerintük ez a helyzet országosan is.
A kisgazdafrakció több tagja is kifejtette lapunknak: el sem tudja képzelni, hogy ne Torgyán legyen az elnök. Szerintük a koalíciós szerződés erre lett felépítve - egyikük szerint emiatt mondtak le a kisgazdák a bankszektor, továbbá az állami cégek fölötti képviseletről. Ha másban nem is, abban száz százalékig bizonyosak: ha Torgyán József vállalja a jelölést, akkor Torgyán József lesz a köztársasági elnök. A Fidesz vállalta ezt a koalíciós szerződésben, tették hozzá. Felvetésünkre, hogy ugyan ki a bánat tudná garantálni nekik egy titkos szavazáson minden egyes Fidesz-képviselő igen voksát, azt felelték: a kisgazdák eddig "megbízható koalíciós partnerek" voltak, és ezt a fideszesek nem felejthetik el. Többen utaltak a Fidesz képviselőinek és Orbán Viktornak azon kijelentéseire, miszerint a legerősebb kormánypárt tudomásul veszi az FKGP szombati döntését.
Kisgazda forrásaink egybehangzó véleménye szerint semmiféle alku nincs a párt és a Fidesz között az államfőjelölés kapcsán. Határozottan állítják: a köztársasági elnöki poszt az övék kell hogy legyen, és nincs az a tárca - vagy tárcák -, amivel kompenzálni lehetne az államfői helyet. Például a Bánk Attila frakcióvezető esetleges belügyminiszterségéről szóló híreket kivétel nélkül kacsának tartják.
A kisgazdák nemcsak a Fidesz egységes igenjében biztosak, hanem abban is, hogy az MDF-es képviselők egy része - korábbi nyilatkozataik ellenére - ugyancsak megszavazza majd Torgyán államfőségét. Az MDF-től szerintük ez "elvárható", hiszen ezúttal - ellentétben az időközi országgyűlési választásokkal - nincs szó az MDF önálló megjelenéséről. (MDF-es országgyűlési képviselők kizártnak tartják, hogy közülük bárki is támogatná Torgyán köztársasági elnökké választását.)
Kisgazda frakciótagok számítanak ellenzéki szavazatokra is. Az FKGP-ben úgy kombinálnak, hogy az MSZP és az SZDSZ mindenekelőtt a Fideszt utálja. Márpedig ha a harmadik fordulóban is eredménytelen lenne az elnökválasztás, akkor Áder János házelnök lenne ideiglenesen az államfő; kisgazda forrásaink szerint a baloldali ellenzéknek el kell gondolkodnia azon, hogy az "egész pályás letámadás" betetőzése lenne, ha a miniszterelnök után még a köztársasági elnököt is a Fidesz adná.
De ne szaladjunk ennyire előre. Maradjunk egyelőre annyiban, hogy szombaton Torgyán Józsefnek először is el kell fogadnia az államfői posztra való jelölést.
Ezután ötven darab bárki, akit az Úristen 1998-ban országgyűlési képviselői mandátummal ajándékozott meg, köztársasági elnöknek javasolja az elnök-minisztert a parlamentben. A kisgazdafavorit aspiránsnak ekkor még legalább két aláírást össze kell kalapoznia ahhoz, hogy ezen akarat törvényjavaslat formájában materializálódjék. És ha ezt az akadályt is sikerrel vette Torgyán József (vagy más), már csak arról kell gondoskodnia, hogy az Országgyűlés megválassza őt.
Ennek útja-módja pedig a köztársaság hatályos alkotmánya szerint a következő.
Szabályok
Az államfőt egy, két vagy három menetben választják meg a képviselők, legfeljebb három egymást követő napon belül. Ha az első és a második próbálkozásra a jelölt nem kapja meg az összes szavazásra jogosult képviselő voksának kétharmadát, akkor jön a harmadik kör, amelybe az előző körben legtöbb szavazatot kapott két versenyző jut, és közülük az nyer, aki a szavazáson részt vevő képviselők szavazatainak többségét elnyeri. Mivel a Ház akkor szavazatképes, ha a képviselőknek legalább a fele voksol, a jelölt ekkor akár 97 szavazattal is elnyerheti az államelnöki posztot. A szavazás amúgy titkos és név nélküli, s ez, mivel ezt a szabályt az alkotmány rögzíti, csak kétharmados törvénnyel lenne megváltoztatható. A szavazás technikai értelemben úgy bonyolódik, hogy a parlament Duna felőli folyosóját lezárják, s ott néhány szavazófülkét állítanak fel. A képviselők az Országgyűlés munkatársaitól átveszik szavazólapjukat, ikszelnek, majd dobnak, mint Varjú Vili.
Még annyit érdemes tudnunk, hogy a köztársasági elnök megválasztását az Országgyűlés elnöke írja ki, s a választás időpontja nem lehet későbbi, mint a hivatalban lévő elnök mandátumának lejárta előtti 30. nap. Mivel Göncz Árpád 2000. augusztus 3-án tölti ki ötéves mandátumát, az új elnök megválasztását 2000. július 4-énél nem halogathatja tovább Áder János, illetve azok a személyek, akikre Áder János úgy általában hallgatni szokott.
Eme unalmasnak tűnő, ám igen fontos részletek rögzítése után pedig ideje, hogy belecsapjunk a lecsóba.
Torgyán megint töröl
A köztársasági elnök személyéről a legvadabb találgatások kaptak szárnyra az elmúlt időben. Legmélyebben a dologról az a három ember hallgat, akik feltehetőleg dönteni fognak, vagyis Orbán, Kövér és Torgyán.
Az egyik közkeletű okoskodás szerint az elnökválasztás dinamikája az eddigi koalíciós konfliktusok gengsztermodellje szerint alakul majd. Vagyis: Torgyán nem tud olyat kérni, amit Orbán ne tudna teljesíteni, hiszen nélküle nincs koalíciós kormány. (Egy forrásunk kissé kendőzetlen fogalmazása szerint Torgyán a mi Viktorunkat annyiszor használta eü-papírnak, ahányszor csak kedve szottyant rá. A forrás nem az "eü-papírnak használta" kifejezést használta.) Eme elemzés szerint az államfői stallum csak egy lenne Torgyán vagy a balszerencsés koalíciós matematika számos áldozatának sorában, valahol szerényen megbújva a Fradi, az agrárium és a környezetvédelem között; esetleg - résnyire nyitva hagyva a lehetőséget a némiképp szerencsésebb végkifejlet előtt - az, hogy Torgyánból lesz-e köztársasági elnök vagy sem, csakis azon múlik, hogy akarja-e a posztot Torgyán József. Ha akarja (márpedig akarja: hiszen elmúlt hetvenéves, állítólag az egészsége sincs teljesen rendben, és így kapna még tuti öt évet a nagypolitikában), Orbán parírozni fog (ebben, mint láttuk, biztosak a kisgazdák), különben Torgyán kiszáll, és új választások jönnek, ahol nyernek a pillanatnyilag vagy 15 százalékponttal vezető szocialisták. Orbán ugyan sejti, hogy Torgyán köztársasági elnökségét a legrosszabb esetben rajta fogják leverni a választók 2002-ben, de egy fausti alkuban a következő két évért beáldozza a 2002-től kezdődő négyet, nyolcat, százhúszat.
Ugyane logika szerint Orbán és Torgyán alkudozásának lehet egy másik végeredménye is: Torgyán a következő egy hónapban "jól megkéri az árát" annak, hogy tisztelettel és más irányú elfoglaltságára való hivatkozással elfogadja hű kisgazdái felkérését. Hogy pontosan mi ez az ár, arról ugyancsak nem tud senki semmi biztosat: mint utaltunk már rá, cserealapként felröppent a belügyi tárca, de volt, aki a vízügyérséget vagy éppen a még állami cégek kisgazdásítását említette. Ezeket az FKGP berkeiben cáfolják, a nem kormánypárti források szerint viszont van alapjuk ezen híreszteléseknek.
Pedig lehet, hogy a nagy alkuról szóló sejtetés kamu, úgy ahogy van. Merthogy.
Ki szavatol a jelölt biztonságáért?
Ahhoz, hogy a köztársasági elnöki poszt egyáltalán tárgyát képezhesse a fentebb leírt alkunak, egy feltételnek bizonyosan teljesülnie kell. Orbánnak szállítania kell a Torgyán megválasztásához szükséges Fidesz-szavazatokat. Igaz ugyan, hogy ennek csak a harmadik körben lenne jelentősége, de akkor igen: jó eséllyel feltételezhetjük ugyanis, hogy Torgyán jelölése esetén a szocialisták és a szabaddemokraták is állítanak jelöltet; sőt az MDF előállhat valakivel, akitől a szocialisták nem kapnának sikitófrászt (erre még visszatérünk). Továbbá. Ha ekkor mind a 386 képviselő szavazna (amire egyébként még nem volt példa az Országgyűlés történetében), a 144 fideszes és 49 kisgazda voks is csak 193 szavazat lenne a szükséges 194 helyett. A MIÉP és az MDF egyelőre ott tartanak, hogy nem támogatják Torgyánt; a függetlenek hallgatnak. De a lényeg nem is ez. Még ha a MIÉP úgy szavaz is, ahogy a Fidesz rendeli, és az MDF-et is jobb belátásra bírja Orbán és Kövér: a szavazás kimenetele a legjobb esetben is bizonytalan marad.
A Fidesz a múlt héten nem tartott elnökségi ülést; mi több, eddig ezen a fórumon információink szerint nem pertraktálták az elnökválasztást. A következő egy hónap során Orbánnak és Kövérnek nemcsak az elnökséget, de a frakció tagjait is meg kéne győzniük arról, hogy Torgyánra szavazzanak. És nem csak a puszta meggyőzésről van szó: ahhoz, hogy alkuképesek legyenek, garantálniuk kell e szavazatokat - miközben formális lehetőségük erre, illetve a központi direktívától eltérő szavazatok szankcionálására (kizárás, mogyorózás, karóba húzás) a szavazás titkossága miatt nincs. (Még akkor sem, ha a Fidesz eddigi története során volt már példa nem is annyira titkos titkos szavazásra.)
Orbán tehát tudja, hogy nem tud Torgyánból biztosan elnököt csinálni. Ezt Torgyán is tudja. Orbán tudja, hogy Torgyán tudja ezt; és Torgyán is tudja, hogy Orbán tudja, hogy ő tudja. Az összes kártya az asztalon van.
Pontosabban fogalmazva: egyáltalán nincs is kártya az asztalon. Torgyánból nem lesz államelnök, hiszen Torgyán nem kockáztat meg egy nagy, nyilvános buktát. Miközben a sajtó és a közvélemény hónapok óta ezen rágódik, az igazi játék egy másik asztalnál, más tétekben folyik.
(Az a kisgazda elképzelés, hogy Torgyán esetleg szocialista szavazatokkal mászik az államfői fotelba, megalapozatlan reménykedésnek tűnik, igaz, amíg van Horn Gyula, addig bármi elképzelhető.)
Más jelöltek
A jelölés joga (bármennyire gyenge lábakon áll is ez a "jog") mindazonáltal a kisgazdáknál van. Kit húzhatnak elő a kalapjukból, és mikor?
Németh János, az Alkotmánybíróság kisgazdák által javasolt elnöke hónapok óta mint kézenfekvő megoldás kísért a magyar sajtóban: az ember, aki soha semmi említésre méltót nem tett. Kisgazda forrásaink szerint az FKGP-nek nincs kifogása Németh ellen. Németh János maga nem nyilatkozik, felkérést állítólag még nem kapott. (Egy koalíciós forrásunk szerint a kisgazdák még akár Orbánt is jelölhetik elnöknek, aminek a Fidesz felől nézve azért van értelme, mert az esetleg elvesztett 2002-es választások után is komoly politikai utódvédharcot folytathatnának, a kisgazdák felől nézve meg amiatt a sok-sok jó miatt, amivel a nagyobbik koalíciós partner elhalmozhatja őket a következő két évben. Eme, a szájensz fiksönt szemmel láthatóan magas színvonalon művelő forrás szerint éppenséggel ez az igazi Orbán-Torgyán-alku: mindenesetre ha bejön a dolog, a Blahán felállítjuk eme Ismeretelen Forrás szobrát.)
Felröppentek az MSZP felől is mindenféle nevek, de az MDF is tartogathat meglepetéseket. A fórumosok Sólyom Lászlóban, az Alkotmánybíróság volt elnökében gondolkodnak erősen; elnökségi döntés ez ügyben nincs - április 29-ét ők is megvárják, bár az MDF-et nem köti a koalíciós szerződés államfőjelölő passzusa -, de a párt belső köreiből megerősítették a Sólyom Lászlóra vonatkozó információnkat. Egyrészt. Egy vezető MDF-es tisztségviselő ugyanakkor cáfolta mindezt: nagyon szeretjük Sólyom Lászlót, mondta, de ebben az összefüggésben nem merült föl a neve. (Pedig támogatnák a szocialisták is, ha másért nem, hát azért, hogy kicsit befűtsenek a koalíciónak.)
Szerintünk persze nem Sólyom és nem Orbán lesz az államelnök. Hanem Torgyán. Vagy Németh János. Vagy valaki más. Erre esküt is hajlandók vagyunk tenni. Meg arra, hogy a Köztársaság első méltóságának, annak a személynek a megválasztását tehát, aki a nemzet egységét hivatott megtestesíteni, káosz övezi, és zavaros politikai számítások habja.
