Elnökjelöltek az MSZP-ben: Mozgáskényszer

  • Pásztor Zoltán
  • 1999. június 3.

Belpol

A szocialisták tisztújítása előtt egy évvel újabb és újabb lehetséges elnökjelöltek nevei bukkannak fel. Párton belül egyesek máris arról suttognak: megvan a Nagy ´, Kovács László utódja. A kiválasztott Molnár Gyula jelenlegi alelnök, de esélyesként jöhet még szóba a pártban nagy népszerűségnek örvendő Szili Katalin házalelnök is.
A szocialisták tisztújítása előtt egy évvel újabb és újabb lehetséges elnökjelöltek nevei bukkannak fel. Párton belül egyesek máris arról suttognak: megvan a Nagy ´, Kovács László utódja. A kiválasztott Molnár Gyula jelenlegi alelnök, de esélyesként jöhet még szóba a pártban nagy népszerűségnek örvendő Szili Katalin házalelnök is.

"Az MSZP-nek eddig is voltak vezetői, de vezetve nem volt" - sopánkodott Földes György alig három hónappal a tavaly őszi tisztújító kongresszus után. Az Országos Választmány elnöke úgy vélte, vissza kellene állítani a jól bevált hierarchikus rendszert. A párton belüli civódás ugyanis állandósult, és nem problémamentes az elnökség és a kormány viszonya sem. A párt életét nem terhelik már a kormányzati munkából fakadó nézeteltérések, ám az ellentétek és az elégedetlenség továbbra sem szűntek meg. A télen egyre-másra születtek a frakció különböző munkacsoportjainak dolgozatai, amelyekben azt vetették az új vezetők szemére, hogy nincsenek önálló gondolataik. Ezért a dolgozatírók jobbnál jobb ötletekkel próbálkoztak: Tóbiás József, a Baloldali Ifjúsági Társulás elnöke például azt javasolta, írassanak cikkeket az újságokkal, vagy támasszák fel a Kádár-korszak iránti nosztalgiát. Mások a Fidesszel való foglalkozás helyett az önálló elképzeléseket szorgalmazták. Elemzések szerint ugyanis a tavalyi országgyűlési választások elvesztésében jelentős szerepet játszott az, hogy az MSZP szinte csak a másik féllel foglalkozott.

Kritikák után

A szocialista párt a hatékonyabb munka érdekében átalakította az Országos Választmány struktúráját, és nekilátott a párt új alapszabályának előkészítéséhez, amelyben meghatározzák a tisztségviselők konkrét feladatait és felelősségüket. A készülő alapszabály pozitív diszkriminációval akarja segíteni a nők és a fiatalok előrejutását a pártban. Kétséges viszont, hogy ezt sikerül-e átnyomni. Kiss Péter ügyvezető alelnök szerint ugyanis a megszerzett pozíciók féltése könnyen megakadályozhatja a tervet. Szocialista politikusok szerint a pártban nem kevesen vannak, akiket csak saját - egy idő után gazdasági - hatalmuk érdekel. Az MSZP-nek viszont nem sokat ér, ha a pozícióra vágyó, a közeli vagy távoli múltban lejáratódott elvtárs kilóra megveszi a kongresszusi küldöttek egy részét, és így szerez tisztséget.

A nagy átalakítás részeként június elsejével megalakult a párt értelmiségi háttérintézmény-rendszere. Ennek része a teljes pártstruktúra - testületek, frakció, tagozatok, platformok - sajtójának szervezését végző sajtószervezet. Amédiakapcsolatok javítása érdekében egy másik, média- és PR-szakemberekből álló csapat foglalkozik sajtó- és médiaelemzéssel. Aháttérszervezet egy másik egysége a politikai elemzéseket végzi majd, értékeli a közvélemény-kutatásokat, a médiaszereplést. Az ehhez szükséges pénzt (részben) a József Attila Alapítvány állja. A társadalmi folyamatok elemzése, illetve annak egy része a Politikatörténeti Alapítványra hárul.

A párt prominensei, köztük Vitányi Iván valódi szociáldemokrata pártot akarnak, ehhez viszont elkerülhetetlen a fiatalítás. Nem jönne persze rosszul a szociknak egy magyar Tony Blair sem. A pártvezetés egy új, "független" alapítvány segítségével még a nyáron létre akar hozni egy képzőintézményt, amelynek elsősorban a fiatal politikusokat kellene felkészítenie a nagypolitikára. Értesüléseink szerint egy csoport máris azon fáradozik, hogy a 2000-es tisztújításon Kovács Lászlóval szemben legalább egy esélyes jelöltet indítson.

Többek szerint Molnár Gyula potenciális vetélytársa lehet a jelenlegi elnöknek. A szocialisták fiatal nemzedékének tagja eddig még nem kompromittálódott - érintetlen a villa-, privatizációs, tocsikos, vodkás, xéniás stb. botrányokban, emellett ambiciózus, jó kiállású, bajuszos. A pártelnöki posztért azért még kell egy s mást tennie, mert a rossznyelvek szerint a külügyes szakember profi ugyan oroszból, nem beszél viszont túl jól angolul, és egyéb szakmai hiányosságai is vannak. Molnár Gyula nem cáfolja, hogy van még mit pótolnia. Az alelnök lapunknak elmondta: amennyiben a pártban van igény váltásra, és személy szerint rá is, akkor beszáll a ringbe. "Már az is meglepő volt, hogy alelnök lettem" - mondta Molnár Gyula, aki el akarja érni, hogy többet szerepelhessen a médiában. Szerinte ugyanis jelenleg nem engednek neki túl nagy mozgásteret.

A pártban és a választóknál esélyes Kovács Lászlón és Molnár Gyula alelnökön kívül van egy harmadik esélyes is, aki nemcsak fiatal, de nő is. Szili Katalin parlamenti alelnök nagy népszerűségnek örvend a pártban, és Toller László mellett ő vitte győzelemre a baranyai szocialistákat. Szilinek a párt országos vezetésében jelenleg nincs funkciója, annak ellenére, hogy többek szerint nagy munkabírású, ambiciózus és tehetséges.

Kiss Péter szerint ha az MSZP képtelen elérni a kitűzött célokat, akkor a jövő évi kongresszuson akár az egész pártelitnek mennie kell. Kiss elmondta: nincs garancia arra, hogy 2000 után is Kovács László lesz az elnök, mert nem dőlt még el, hogy sikerül-e megvalósítani a terveket. "Mert ha nem lesz változás, akkor az MSZP nem lesz váltópárt" - mondta Kiss. Szerinte viszont Kovács Lászlónak nincs igazi kihívója. Ha mégis lenne ilyen, és "az a pártnak jobb, akkor én félreállok" - mondta Kovács László.

Többen Horn Gyulát is szívesen látnák valamilyen pozícióban. Ám a volt pártelnök-miniszterelnököt jól ismerők szerint az bizonyos, hogy beosztott nem lesz többé. Ne felejtsük el azt sem, hogy Horn eddig egyetlen nyilatkozatában sem zárta ki a visszatérés lehetőségét.

A volt reformkörösök hétvégi marcali találkozóján a jelenlévők egy része az arculatváltást és a határozottabb politizálást hiányolta. Tabajdi Csaba egyenesen azt kérte, hogy akit elkoptatott az első négy év, az álljon félre. Ezzel együtt a hétvégi hangok már messze nem voltak olyan kritikusak, mint a télen. Kovács László szerint télen még a választási kudarc feldolgozatlansága és a reváns vágya uralkodott a pártban. Holott választások vélhetően csak 2002-ben lesznek, akkor kell az MSZP-nek győzni - vélekedett a pártelnök. Agyengébb első féléves szereplést a politikus annak tudja be, hogy az MSZP általában csak reagálni tudott a történtekre, hiszen a kormányprogramot és a költségvetést nem az ellenzék szokta benyújtani. Szerinte semmiképpen sem lehetett volna megspórolni az első félévi kínlódást. "Nem találtunk, és nem is nagyon találunk politikai ellenszert arra, amikor a kormány átlépi az alkotmányosság kereteit, megszegi a törvényeket és a házszabályt" - mondta Kovács.

Az MSZP-nek nincs ugyan hivatalos köztársaságielnök-jelöltje, néhány hónappal ezelőtt azonban az önjáró Horn Gyula potenciális esélyesnek nevezte Glatz Ferencet, az azóta újraválasztott MTA-elnököt. Az érintett tiltakozott, telefonhívások egész sora bonyolódott, majd csönd lett. A múlt hétvégén - mozgalmas a pártelnökök élete - hosszan tárgyalt egymással Kovács László és Németh Miklós. Kovácstól megtudtuk, a bankember nem adott választ arra, mikor kíván hazatérni, ám ha ezt megteszi, biztosan vállal politikai szerepet. És ezt csak az MSZP-ben tudja elképzelni.

A jelölésről magáról keveset beszélgettek. Az MSZP-nek nincs ugyan hivatalos jelöltje, de Kovács László szerint Németh Miklós minden követelménynek megfelelne.

Pásztor Zoltán

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.