A szocialisták tisztújítása előtt egy évvel újabb és újabb lehetséges elnökjelöltek nevei bukkannak fel. Párton belül egyesek máris arról suttognak: megvan a Nagy ´, Kovács László utódja. A kiválasztott Molnár Gyula jelenlegi alelnök, de esélyesként jöhet még szóba a pártban nagy népszerűségnek örvendő Szili Katalin házalelnök is.

"Az MSZP-nek eddig is voltak vezetői, de vezetve nem volt" - sopánkodott Földes György alig három hónappal a tavaly őszi tisztújító kongresszus után. Az Országos Választmány elnöke úgy vélte, vissza kellene állítani a jól bevált hierarchikus rendszert. A párton belüli civódás ugyanis állandósult, és nem problémamentes az elnökség és a kormány viszonya sem. A párt életét nem terhelik már a kormányzati munkából fakadó nézeteltérések, ám az ellentétek és az elégedetlenség továbbra sem szűntek meg. A télen egyre-másra születtek a frakció különböző munkacsoportjainak dolgozatai, amelyekben azt vetették az új vezetők szemére, hogy nincsenek önálló gondolataik. Ezért a dolgozatírók jobbnál jobb ötletekkel próbálkoztak: Tóbiás József, a Baloldali Ifjúsági Társulás elnöke például azt javasolta, írassanak cikkeket az újságokkal, vagy támasszák fel a Kádár-korszak iránti nosztalgiát. Mások a Fidesszel való foglalkozás helyett az önálló elképzeléseket szorgalmazták. Elemzések szerint ugyanis a tavalyi országgyűlési választások elvesztésében jelentős szerepet játszott az, hogy az MSZP szinte csak a másik féllel foglalkozott.

A szocialista párt a hatékonyabb munka érdekében átalakította az Országos Választmány struktúráját, és nekilátott a párt új alapszabályának előkészítéséhez, amelyben meghatározzák a tisztségviselők konkrét feladatait és felelősségüket. A készülő alapszabály pozitív diszkriminációval akarja segíteni a nők és a fiatalok előrejutását a pártban. Kétséges viszont, hogy ezt sikerül-e átnyomni. Kiss Péter ügyvezető alelnök szerint ugyanis a megszerzett pozíciók féltése könnyen megakadályozhatja a tervet. Szocialista politikusok szerint a pártban nem kevesen vannak, akiket csak saját - egy idő után gazdasági - hatalmuk érdekel. Az MSZP-nek viszont nem sokat ér, ha a pozícióra vágyó, a közeli vagy távoli múltban lejáratódott elvtárs kilóra megveszi a kongresszusi küldöttek egy részét, és így szerez tisztséget.

A nagy átalakítás részeként június elsejével megalakult a párt értelmiségi háttérintézmény-rendszere. Ennek része a teljes pártstruktúra - testületek, frakció, tagozatok, platformok - sajtójának szervezését végző sajtószervezet. Amédiakapcsolatok javítása érdekében egy másik, média- és PR-szakemberekből álló csapat foglalkozik sajtó- és médiaelemzéssel. Aháttérszervezet egy másik egysége a politikai elemzéseket végzi majd, értékeli a közvélemény-kutatásokat, a médiaszereplést. Az ehhez szükséges pénzt (részben) a József Attila Alapítvány állja. A társadalmi folyamatok elemzése, illetve annak egy része a Politikatörténeti Alapítványra hárul.

A párt prominensei, köztük Vitányi Iván valódi szociáldemokrata pártot akarnak, ehhez viszont elkerülhetetlen a fiatalítás. Nem jönne persze rosszul a szociknak egy magyar Tony Blair sem. A pártvezetés egy új, "független" alapítvány segítségével még a nyáron létre akar hozni egy képzőintézményt, amelynek elsősorban a fiatal politikusokat kellene felkészítenie a nagypolitikára. Értesüléseink szerint egy csoport máris azon fáradozik, hogy a 2000-es tisztújításon Kovács Lászlóval szemben legalább egy esélyes jelöltet indítson.

Többek szerint Molnár Gyula potenciális vetélytársa lehet a jelenlegi elnöknek. A szocialisták fiatal nemzedékének tagja eddig még nem kompromittálódott - érintetlen a villa-, privatizációs, tocsikos, vodkás, xéniás stb. botrányokban, emellett ambiciózus, jó kiállású, bajuszos. A pártelnöki posztért azért még kell egy s mást tennie, mert a rossznyelvek szerint a külügyes szakember profi ugyan oroszból, nem beszél viszont túl jól angolul, és egyéb szakmai hiányosságai is vannak. Molnár Gyula nem cáfolja, hogy van még mit pótolnia. Az alelnök lapunknak elmondta: amennyiben a pártban van igény váltásra, és személy szerint rá is, akkor beszáll a ringbe. "Már az is meglepő volt, hogy alelnök lettem" - mondta Molnár Gyula, aki el akarja érni, hogy többet szerepelhessen a médiában. Szerinte ugyanis jelenleg nem engednek neki túl nagy mozgásteret.

A pártban és a választóknál esélyes Kovács Lászlón és Molnár Gyula alelnökön kívül van egy harmadik esélyes is, aki nemcsak fiatal, de nő is. Szili Katalin parlamenti alelnök nagy népszerűségnek örvend a pártban, és Toller László mellett ő vitte győzelemre a baranyai szocialistákat. Szilinek a párt országos vezetésében jelenleg nincs funkciója, annak ellenére, hogy többek szerint nagy munkabírású, ambiciózus és tehetséges.

Kiss Péter szerint ha az MSZP képtelen elérni a kitűzött célokat, akkor a jövő évi kongresszuson akár az egész pártelitnek mennie kell. Kiss elmondta: nincs garancia arra, hogy 2000 után is Kovács László lesz az elnök, mert nem dőlt még el, hogy sikerül-e megvalósítani a terveket. "Mert ha nem lesz változás, akkor az MSZP nem lesz váltópárt" - mondta Kiss. Szerinte viszont Kovács Lászlónak nincs igazi kihívója. Ha mégis lenne ilyen, és "az a pártnak jobb, akkor én félreállok" - mondta Kovács László.

Többen Horn Gyulát is szívesen látnák valamilyen pozícióban. Ám a volt pártelnök-miniszterelnököt jól ismerők szerint az bizonyos, hogy beosztott nem lesz többé. Ne felejtsük el azt sem, hogy Horn eddig egyetlen nyilatkozatában sem zárta ki a visszatérés lehetőségét.

A volt reformkörösök hétvégi marcali találkozóján a jelenlévők egy része az arculatváltást és a határozottabb politizálást hiányolta. Tabajdi Csaba egyenesen azt kérte, hogy akit elkoptatott az első négy év, az álljon félre. Ezzel együtt a hétvégi hangok már messze nem voltak olyan kritikusak, mint a télen. Kovács László szerint télen még a választási kudarc feldolgozatlansága és a reváns vágya uralkodott a pártban. Holott választások vélhetően csak 2002-ben lesznek, akkor kell az MSZP-nek győzni - vélekedett a pártelnök. Agyengébb első féléves szereplést a politikus annak tudja be, hogy az MSZP általában csak reagálni tudott a történtekre, hiszen a kormányprogramot és a költségvetést nem az ellenzék szokta benyújtani. Szerinte semmiképpen sem lehetett volna megspórolni az első félévi kínlódást. "Nem találtunk, és nem is nagyon találunk politikai ellenszert arra, amikor a kormány átlépi az alkotmányosság kereteit, megszegi a törvényeket és a házszabályt" - mondta Kovács.

Az MSZP-nek nincs ugyan hivatalos köztársaságielnök-jelöltje, néhány hónappal ezelőtt azonban az önjáró Horn Gyula potenciális esélyesnek nevezte Glatz Ferencet, az azóta újraválasztott MTA-elnököt. Az érintett tiltakozott, telefonhívások egész sora bonyolódott, majd csönd lett. A múlt hétvégén - mozgalmas a pártelnökök élete - hosszan tárgyalt egymással Kovács László és Németh Miklós. Kovácstól megtudtuk, a bankember nem adott választ arra, mikor kíván hazatérni, ám ha ezt megteszi, biztosan vállal politikai szerepet. És ezt csak az MSZP-ben tudja elképzelni.

A jelölésről magáról keveset beszélgettek. Az MSZP-nek nincs ugyan hivatalos jelöltje, de Kovács László szerint Németh Miklós minden követelménynek megfelelne.

Pásztor Zoltán