Előválasztás: hogyan lehetett mégis csalni a csalásmentes választáson?

Az előválasztás lebonyolításával a Narancs.hu forrásai szerint nem csak technikai szinten akadhattak gondok, és több intézkedés sem az átláthatóságot segítette. 

 

Több egyéni választókerület helyi előválasztási bizottságából (HEVB) is jelezték, hogy az országos előválasztási bizottság (OEVB) esetenként naponta többször ellentmondásos utasításokat közölt a helyi bizottságokkal, e-mail útján, nagyon rövid határidőkkel.

Kezdetben konszenzusos döntéshozatallal születtek a döntések a helyi bizottságokban, így például a sátorhelyszínekről, a szavazás időpontjairól, vagyis a bizottságok minden tagjának egyet kellett érteni adott napirendi pontban, csak így volt érvényes a döntés. Egyetértés híján döntött csak az OEVB.

Ez elég hamar megváltozott, nyilván a megnövekedett ügyszámra való tekintettel. Mindenesetre egy szeptember eleji gyors e-mail után menet közben megváltoztak a szamályok, és elég volt már csak szavazattöbbséggel dönteni. Ez különösen olyan helyeken volt kellemetlen, ahol egy jelölt mögé több párt állt be, mint a másik jelölt mögé, így

a sérelmek borítékolhatóak voltak.

Hasonlóképpen egyik pillanatról a másikra neveztek ki választókerületi megbízottakat, a HEVB tagok megkérdezése nélkül, ami szintén feszültségeket szült, amikor ellenérdekű felek intézkedtek szavazattöbbséggel egymás feje fölött, például a sátrak nyitvatartási idejének, vagy a szavazatszedő delegáltak beosztásának ügyében. 

Informátoraink azt is sérelmezik, hogy a HEVB tagok a szavazás utolsó előtti napján, hétfőn még úgy tudták, hogy nekik kell a szavazatokat megszámolni, majd kedden délelőtt az OEVB e-mailben közölte velük, hogy civilek fognak számolni, és a pártok választókerületi elnökeitől is kértek ehhez plusz embereket. 

A legkülönösebb intézkedés azonban az, hogy

az általunk megkérdezett HEVB-k tagjai nem ismerhették meg a szavazás adatait.

A delegáltak nem tudják, hány online szavazatot kapott a jelöltjük, hányan jelentek meg az urnáknál, hány szavazólapot „csippantottak le”, hány értéknyilatkozatot írtak alá, és ez a szám egyáltalán egyezik-e az urnákba dobott szavazólapok számával. De azt sem, hogy mennyi az érvénytelen szavazat, és azokat melyik jelöltre adták le. 

Ez azért lényeges, mert az általunk megkérdezett HEVB tag szerint az érvénytelen szavazólapok érvénytelensége nem csak figyelmetlenségből adódhat, hanem egy különös leleményből is. Voltak, akik megtalálták vagy megtalálni vélték a rést a pajzson, a manipuláció lehetőségét a manipulálhatatlannak tartott előválasztási QR-kódos szavazólapokon.

Az előválasztási szavazólapokon lévő QR-kódokat ugyanis bár a sátrakban az aktivisták még az ikszelés előtt bescannelték, vidéken, ahol ismerik egymást az emberek,

előfordulhatott, hogy a sátorban szolgálatot teljesítő önkéntes szándékosan nem „csippantotta le” megfelelően a szavazólap QR-kódját

például olyan szavazó esetében, akiről biztosan tudta, hogy nem az általa képviselt pártra fog szavazni.

Forrásunk két konkrét esetről tud, amikor magának a szavazónak tűnt fel, hogy nincs rendben az érvényesítés, és szólt az aktivistáknak, de a szavazó maga egyébként a szavazólapjának érvényességét nem ellenőrizheti. 

Kérdés, hogy a hibaszázalékon felül fordultak-e elő ilyen esetek. 

Az előválasztáson ráadásul nagyon magas volt az érvénytelen szavazatok aránya: a legtöbb helyen 6 százalék felett, de volt, ahol a 30 százalékot is meghaladta. 

HEVB-tag forrásunk ugyanakkor nem tartja ellenőrizhetőnek a választás eredményét az „érvénytelen” szavazólapok adatainak ismerete, és az offline szavazók urnába került szavazólapjainak arányszáma nélkül. Az eredmény kihirdetésekor bár a HEVB-k kérték a pontos adatokat az OEVB-től, ezt nem kapták meg. 

Természetesen az előválasztás az ellenzék nagy teljesítménye, és az adatok fontosak, de minden gyanút egyértelműen el kellene oszlatni, éppen az előválasztás eredményének megkérdőjelezhetetlensége érdekében. Mert ugye, nem elég becsületesnek lenni, annak is kell látszani.

További híreink az előválasztásról itt!