Hivatali visszaélés, hamis vád és közokirat-hamisítás miatt próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést kapott szeptember végén az a négy - volt és jelenleg is szolgálatot teljesítő - Békés megyei rendőr, akiknek a bűnösségét az első fokon eljáró Gyulai Városi Bíróság állapította meg. A "szerepcseréről" elhíresült geszti baleset bírósági szakasza sokáig tartott; néha az volt a megfigyelő benyomása, hogy az ügyész átveszi a védő szerepét.október 1-jén Geszten a Sarkadi Rendőrkapitányság parancsnoki autója egy kanyarban megcsúszva felborult és kerítésnek vágódott. A helyiek elmondása szerint a feje tetejére állt autóból egy magas, civil ruhás férfi szállt ki, aki a segítséget elutasítva elment a helyszínről. Később - de még a helyszínelők megérkezte előtt - visszatért, és átrendezte a terepet. (Részletesen lásd: Cserebere, Magyar Narancs, 2001. április 12.)
Olimpia benn és kinn
Aznap késő este a televízió a sydneyi olimpia záróünnepségét ismételte. A Kossuth utcában lakó Sanyó házaspár a közvetítést nézte, amikor egy hatalmas csattanást hallott. A ház ablakából kinézve azt látták, hogy az árkon átrepült, feje tetejére állt Opel a házuk kerítésébe fúródott; az autóból egy ember kászálódott ki. Az utcára kirohanó házigazda azt javasolta a férfinak, hogy telefonon azonnal értesítsék a rendőrséget, ám ő nem élt a lehetőséggel. Azzal hagyta ott a helyszínt, hogy intézkedik. Az autóból kiömlő üzemanyag miatt Sanyó Imréné felkeltette három gyerekét, és a ház hátsó részébe vitte őket, mivel robbanásveszélytől tartottak.
Az alig kilencszáz lakosú viharsarki kisközségbe egy óra múlva értek ki a helyszínelők Gyuláról, ám akkorra gyakorlatilag minden megváltozott. (A sarkadi kapitányságról csak másfél-két óra múltán tájékoztatták az esetről a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságot.) Az összetört autót robbanásve-szélyre hivatkozva egy traktor a közeli gépszínbe húzta - a tűzoltóságot viszont nem értesítette senki. A helyszínelőknek S. János, a Sarkadi Rendőrkapitányság közrendvédelmi osztályának helyettese mesélte el a történteket. Ott volt közvetlen főnöke, K. József és T. Zoltán, a közeli Zsadány rendőrőrsének a vezetője.
A gyulai baleseti helyszínelők megnéztek és feljegyeztek mindent; feltehetően elhitték, amit a három rendőr előadott nekik. Nem értetlenkedtek amiatt sem, hogy miért kellett elvontatni a feje tetejére állt autót, miközben az utcán bámészkodókat K.-ék bezavarták a házaikba.
Csakhogy több szemtanú is megerősítette, hogy a felborult autóból egy magas, civil ruhás ember mászott ki, míg a rendőrségi helyszínelőknek a történteket egy egyenruhás, az ideális kosárlabdázó alkatától igencsak elütő ember adta elő. A leírás pompásan ráillett K. Józsefre és S. Jánosra. Az ellentmondások tisztázására Békés megye rendőrfőkapitánya, Kurucz Ferenc vizsgálatot kezdeményezett. Kiderült: a két rendőr szerepet cserélt, amit utóbb maguk is elismertek. Vagyis az utcai kerítésnek csapódó és a feje tetejére állt kocsiból K. József, a sarkadi kapitányság közrendvédelmi osztályvezetője kászálódott ki, és nem S. János. K. a nyilvános telefonfülkéből S.-t hívta, és arra kérte, hogy vállalja el helyette a balesetet. S. János főnöke nyomására magára vállalta a történteket, és a helyszínelőknek már úgy adta elő a balesetet, mintha az vele történt volna. Minderről tudott a zsadányi őrsparancsnok, T. Zoltán is. A vádemelési javaslat hármuk mellett a sarkadi kapitányság két ügyeletesét is érintette, ám a bíróság előtt már csak egyikőjük felelt azért, hogy az ügyeletesi naplóba a valódi időpontnál jóval későbbiként rögzítette a balesetet.
A helycsere oka
K. József a nyomozati szakban azzal védekezett, hogy a történtek után pánikba esett. Tisztában volt azzal, hogy szabálysértést követett el, de kétgyermekes apaként félt ennek következményeitől - ezért kérte helyettesét a beugrásra. Ám az osztályvezető-helyettesnek is lett volna oka pánikolni: a balesettel ő is szabálysértést követett el, ráadásul háromgyermekes apaként még jobban tarthatott a felelősségre vonástól. (A tanácsvezető bíró nem is fogadta el az elsőrendű K. József ezen védekezését.)
A rendőrség fegyelmi vizsgálata és az ügyészségi nyomozók megállapították: a rendőrök robbanásveszélyre hivatkozva vontatták el az autót, noha a veszély elhárításához csak a járó motort kellett volna leállítani, a járművet pedig a tetejéről ismét a talpára állítani. A gépkocsi felesleges és szabálytalan elvontatásával "megbontották" a közlekedési baleset helyszínét, amit pedig rendőrként biztosítaniuk kellett volna. A szóbeszédet tagadva K. József vallomásában elmondta: nem mulatságról tartott haza, hanem a körzeti megbízottakat ellenőrizte.
Az ügyészség végül K. József, S. János és T. Zoltán, valamint a Sarkadi Rendőrkapitányság ügyeletben lévő munkatársa ellen emelt vádat.
Első fok két menetben
A Gyulai Városi Bíróság tavaly ősz elején kezdte meg az ügy tárgyalását. A vádlottak megértették az ellenük felhozottakat, de nem érezték bűnösnek magukat. A tanúk egy része megerősítette a vádban foglaltakat, amelyeket másik részük inkább cáfolni igyekezett. A vádlottak nem tagadták, hogy a szerepcsere megtörtént, ám védőikkel együtt úgy vélték: ez legfeljebb rendőrségi fegyelmi ügy, nem pedig bűncselekmény.
Közvetlenül az elsőfokú ítélet kihirdetése előtt, 2001 novemberében a tanácsvezető bíró hatáskör hiányára hivatkozva áttette az ügyet a Szegedi Katonai Bíróságra. Ez azért furcsa, mert egy évvel korábban a geszti baleset ügye már megjárta a katonai ügyészséget, ahol viszont egyértelműen megállapították: katonai bűncselekmény gyanúja az üggyel kapcsolatban nem merült fel. A gyulai bíróság felterjesztése nyomán a Szegedi Katonai Ügyészség újra ugyanezt állapította meg. Ezek után a Legfelsőbb Bíróság újra a Gyulai Városi Bíróság ugyanazon tanácsát jelölte ki az ügy tárgyalására.
E furcsa kanyarokat követően idén júliusban újraindult a tárgyalássorozat, s ezt zárta le szeptember 25-i ítéletével az elsőfokú bíróság. Vádlottak és védőik bűncselekmény hiányára hivatkozva felmentést kértek, míg az ügyész az enyhítő körülmények között említette, hogy - a vádlottak hibáján kívül - a bírósági hatásköri vita miatt hosszú idő telt el. A vádhatóság próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést kért, aminek a bíróság helyt adott.
Fél évtől két évig terjedő börtönbüntetést kaptak a vádlottak, három év próbaidőre felfüggesztve, ráadásul K. József kivételével - aki egyedüliként már nem tagja a rendőri állománynak - előzetes mentesítéssel. Az elsőrendű vádlott a októberi geszti eset után csaknem egy évvel Sarkadon újfent az árokba hajtott, majd szolgálati viszonyának megszüntetését kérte a Békés megyei főkapitánytól, aki ezt elfogadta.
A most született elsőfokú végzés nyomán a másod-, a harmad- és a negyedrendű vádlottak mentesültek az ítéletből eredő hátrányos jogkövetkezménytől. Ebben az is szerepet játszhatott, hogy a megyei főkapitány a bíróságnak írt levelében elismeréssel szólt a munkájukról. A volt sarkadi közrendvédelmi osztályvezető esetében ez azért nem állt meg, mert két másik büntetőügynek is szereplője.
A szigorúnak aligha nevezhető ítélet dacára a vádlottak és védőik - bűncselekmény hiányára hivatkozva - fellebbeztek, így várhatóan a Békés Megyei Bíróság büntetőtanácsa tehet majd pontot a volt és jelenlegi rendőrök szerepcserés ügyére.
Bod Tamás
