Eltanácsolja a Fideszt a megemlékezéstől a Momentum

  • narancs.hu
  • 2023. október 22.

Belpol

Amiatt, ahogy a kormány viszonyult az '56-os forradalmat lefasisztázó orosz történelemkönyv ügyéhez.

Mivel pártjuk nem állt ki egyértelműen az 1956-os magyar forradalom hőseit lefasisztázó orosz történelemkönyv ügyében, tartsák távol magukat a '56-os megemlékezésektől – erre szólította fel Gergely Bálint, a Momentum rákosmenti politikusa a helyi Fidesz-szervezet tagjait.

Gergely egy videóban úgy fogalmazott, szörnyű, hogy hatvanhét évvel az események után muszáj hangsúlyozni, a forradalmárok hősök voltak, nem fasiszták. A Fidesz-kormány ugyanis „szó nélkül tűri”, hogy oroszországi történelemkönyvben a magyar szabadságharcosokat fasisztának titulálják.  

A Momentum politikusa azt is mondja, hogy aki ma teret enged az orosz propagandának, az az ‘56-os hősöket is szembeköpi.

Gergely Bálint név szerint felszólította a rákosmenti Fidesz és KDNP politikusait arra, maradjanak távol az ünnepségektől.

Az említett orosz tankönyvben például ez olvasható: „A felkelő radikálisok – akik között nem kevesen korábban az akkor még fasiszta Magyarország fegyveres alakulatainak harcosai voltak – a felkelés során nem csak a szovjet emlékművek és jelképek elleni vandalizmussal »vétették észre magukat«, hanem számtalan gyilkossággal, amelyeket a Magyar Dolgozók Pártja képviselői, a rendfenntartó erők tagjai és családtagjaik ellen követtek el. Az embertelen leszámolás áldozatai között még sorozott katonák is voltak, akik [a büntetés-végrehajtási és katonai] objektumokat védték.”

A forradalom vérbe fojtására érkező orosz hadsereg fellépését pedig így magyarázta a könyv: „A tüntetők a magyar vezetést a szovjetbarát irányzatért kritizálták, követelve Magyarország kilépését a Varsói Szerződésből. Teljes megalapozottsággal feltételezve, hogy a magyarországi krízis katalizátorai a belső ellenzéket támogató nyugati titkosszolgálatok voltak, a Szovjetunió csapatokat vezényelt Magyarországra, segítve a magyar hatóságoknak elnyomni az akciót.”

Amikor a tankönyvről szóló hír végigfutott a magyar sajtóban, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megkapta a kérdést, miért nem rendeli be az orosz nagykövetet. A miniszter azt mondta, hogy a magyar történelmet, a magyarok szabadságvágyát mindenkinek tiszteletben kell tartania, minden magyar ember, aki akkor kiállt az ország szabadságáért, hős, minden ezzel ellentétes minősítést kikér magának és visszautasít Magyarország, és erről soha nem lesz hajlandó senkivel sem vitázni.

Arról, hogy az orosz történelemkönyv állításai mellett korábban kik és hogyan magyarázták a saját szájuk íze szerint az '56-os forradalmat, ez a cikkünk szól:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.