Történelmi revizionizmus és 1956

Rossz fasiszták, jó antiszemiták

Tudomány

Az orosz történelemkönyv revizionista történelemképe 1956-ról nem egyedi eset. Vannak orosz, de nyugati előzményei is.

Az elmúlt napokban végigfutott a magyar sajtón (mindenekelőtt a G7-en megjelent Kolozsi Ádám-cikk nyomán), hogy a hivatalos orosz tankönyv szovjet/orosz birodalmi szempontból értékeli az 1956-os forradalmat. Ennek apropóján érdemes felidézni, kik és milyen szándékkal próbálták a saját szájuk íze szerint átértékelni a 67 éve történteket. Nem árt persze leszögezni, hogy felesleges számon kérni egy szaktörténészi munkán, de még egy népszerűsítő könyvön, s pláne külföldi tankönyvön holmi kanonizált értelmezést. Simán belefér, hogy akár a magyar történelmi irodalomban bevett (és egyben a hivatalos emlékezetpolitikában is rögzült) „forradalom” minősítést is kétségbe lehet vonni megfelelő érvekkel – amint azt a forradalom emlékezetének ­historiográfiai elemzése is tanúsítja. Csak ­éppen elvárható legalább az elemi tényeket tiszteletben tartani, no meg némi önreflexió sem árt, már ami az ad absurdum vitt teóriák kidolgozását illeti.

A magyar ’56-nak az Oroszországban immár tankönyvi szinten rögzített putyinista narratívája természetesen nem sokban különbözik a hruscsovi/brezsnyevi elődökétől – csakhogy ez manapság már nem vág egybe az események aktuálisan hivatalos itthoni megítélésével. Ami egyúttal azt is jól mutatja, mennyire kevéssé tiszteli és veszi figyelembe a putyini Oroszország a hozzá hosszú ideje törleszkedő magyar vezetés állítólagos történeti (vagy inkább emlékezetpolitikai) érzékenységét.

Partizánok és a CIA

Az orosz történelem szovjet szakaszának „gloire”-központú, a vélt birodalmi érdekek szempontjából történő újragondolása évtizedek óta zajlik, és nem csupán a sztálini időszak részleges rehabilitációját hozta el, hanem a kelet-közép-európai antisztálinista mozgalmak, felkelések, forradalmak új – illetve hát nagyon is régi – kontextusba helyezését.

Ennek korai példájaként itthon is némi sajtóvisszhangot váltott ki, amikor 2006 novemberében az orosz állami Rosszija tévécsatornán levetítették A magyar kelepce címet viselő filmet. Ebben a KGB-utód Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) archívumának addig ­titkosan kezelt jelentéseit használták fel annak a tézisnek az alátámasztására, amely szerint a CIA nemcsak a Szabad Európa Rádión keresztül szította a magyar forradalmat, hanem ügynököket is átdobott Magyarországra a nyugatnémet és a brit különleges szolgálat közreműködésével. A CIA instruálta és kiképezte ügynökök kirobbantották a szörnyű vérengzésekben kulmináló, így azután az orosz értelmezés szerint joggal levert lázadást. Ez az interpretáció hasonlóan hangsúlyos a mostani skandalumot kiváltó orosz történelem­tankönyvben is, így érdemes megjegyezni, hogy az „alternatív történetírásra” (kevésbé udvaria­san: a pszeudohistóriai irodalomra) is jellemző single issue (azaz egy ügyű) magyarázathoz mindig kell egy főhős. Ő Frank Wisner, a szovjet tömb országait bomlasztó CIA-­akciók atyja. A posztszovjet/putyini narratíva szerint mindez azért történt, hogy a friss termonukleáris nagyhatalmat, a Szovjetuniót megfosszák a Kelet-Németországban, Magyarországon, Csehszlovákiában lévő uránutánpótlástól (ami amúgy nem csak geológiai értelemben abszurditás).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.