Történelmi revizionizmus és 1956

Rossz fasiszták, jó antiszemiták

Tudomány

Az orosz történelemkönyv revizionista történelemképe 1956-ról nem egyedi eset. Vannak orosz, de nyugati előzményei is.

Az elmúlt napokban végigfutott a magyar sajtón (mindenekelőtt a G7-en megjelent Kolozsi Ádám-cikk nyomán), hogy a hivatalos orosz tankönyv szovjet/orosz birodalmi szempontból értékeli az 1956-os forradalmat. Ennek apropóján érdemes felidézni, kik és milyen szándékkal próbálták a saját szájuk íze szerint átértékelni a 67 éve történteket. Nem árt persze leszögezni, hogy felesleges számon kérni egy szaktörténészi munkán, de még egy népszerűsítő könyvön, s pláne külföldi tankönyvön holmi kanonizált értelmezést. Simán belefér, hogy akár a magyar történelmi irodalomban bevett (és egyben a hivatalos emlékezetpolitikában is rögzült) „forradalom” minősítést is kétségbe lehet vonni megfelelő érvekkel – amint azt a forradalom emlékezetének ­historiográfiai elemzése is tanúsítja. Csak ­éppen elvárható legalább az elemi tényeket tiszteletben tartani, no meg némi önreflexió sem árt, már ami az ad absurdum vitt teóriák kidolgozását illeti.

A magyar ’56-nak az Oroszországban immár tankönyvi szinten rögzített putyinista narratívája természetesen nem sokban különbözik a hruscsovi/brezsnyevi elődökétől – csakhogy ez manapság már nem vág egybe az események aktuálisan hivatalos itthoni megítélésével. Ami egyúttal azt is jól mutatja, mennyire kevéssé tiszteli és veszi figyelembe a putyini Oroszország a hozzá hosszú ideje törleszkedő magyar vezetés állítólagos történeti (vagy inkább emlékezetpolitikai) érzékenységét.

Partizánok és a CIA

Az orosz történelem szovjet szakaszának „gloire”-központú, a vélt birodalmi érdekek szempontjából történő újragondolása évtizedek óta zajlik, és nem csupán a sztálini időszak részleges rehabilitációját hozta el, hanem a kelet-közép-európai antisztálinista mozgalmak, felkelések, forradalmak új – illetve hát nagyon is régi – kontextusba helyezését.

Ennek korai példájaként itthon is némi sajtóvisszhangot váltott ki, amikor 2006 novemberében az orosz állami Rosszija tévécsatornán levetítették A magyar kelepce címet viselő filmet. Ebben a KGB-utód Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) archívumának addig ­titkosan kezelt jelentéseit használták fel annak a tézisnek az alátámasztására, amely szerint a CIA nemcsak a Szabad Európa Rádión keresztül szította a magyar forradalmat, hanem ügynököket is átdobott Magyarországra a nyugatnémet és a brit különleges szolgálat közreműködésével. A CIA instruálta és kiképezte ügynökök kirobbantották a szörnyű vérengzésekben kulmináló, így azután az orosz értelmezés szerint joggal levert lázadást. Ez az interpretáció hasonlóan hangsúlyos a mostani skandalumot kiváltó orosz történelem­tankönyvben is, így érdemes megjegyezni, hogy az „alternatív történetírásra” (kevésbé udvaria­san: a pszeudohistóriai irodalomra) is jellemző single issue (azaz egy ügyű) magyarázathoz mindig kell egy főhős. Ő Frank Wisner, a szovjet tömb országait bomlasztó CIA-­akciók atyja. A posztszovjet/putyini narratíva szerint mindez azért történt, hogy a friss termonukleáris nagyhatalmat, a Szovjetuniót megfosszák a Kelet-Németországban, Magyarországon, Csehszlovákiában lévő uránutánpótlástól (ami amúgy nem csak geológiai értelemben abszurditás).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.