Két Békés megyei településen, Eleken és Vésztőn a befejezés után csaknem egy évvel berendezések, felszerelések, lakók és szakmai személyzet nélkül, üresen állnak a felépített lakóotthonok. Ezek a modern, új ellátási formát biztosító intézmények teljes egészében brüszszeli forrásból valósultak meg az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében – mindkét helyen 630 millió forintért.
Tavaly még Eleken néhányan azon aggódtak, hogy a kisváros hat különböző részében megépített lakóotthonok miatt „bolondokkal lesz tele a város”. Mások, köztük Nánási Mihály volt MSZP-s alpolgármester, jelenleg a Párbeszéd aktivistája drágállották, hogy a hat lakóotthon megépítése egyenként 105 millió forintba került, holott – a bekerülési költségeket csökkentve – a román határ melletti településen az önkormányzat ingyen adott telket a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak (SZGYF), a projekt gazdájának (lásd: Áll a bál Eleken a pszichiátriai lakóotthonok miatt, magyarnarancs.hu, 2018. december 14.).
| ||
Konganak az ürességtől
A város vezetői, valamint a pályázatban érdekelt szakemberek azzal érveltek, hogy az enyhe fokban értelmi fogyatékosok semmi gondot nem okoznak a lakosságnak, „a program célja, hogy a fogyatékossággal élő emberek felé növelje a társadalom befogadását és érzékenységét”. A helyi önkormányzat két okból támogatta a beruházást: egyrészt, mert a már meglévő két szociális intézmény megerősítését és fennmaradását szolgálhatja, másrészt, mert tucatnyi új munkahelyet teremt. A hat lakóotthonban összesen 72 ellátott kaphatna helyet.
Eleken azért is bírálták 2018-ban a beruházást, mert az előkészítésbe kevéssé vonták be a helyieket, a tájékoztatás messze nem volt elégséges: mindössze egyetlen lakossági fórumot tartottak. Ugyanakkor egyértelművé tették, hogy a kisebb mértékű pszichés és mentális betegséggel kezelt betegeknek minden szempontból jobb a nagy és zsúfolt szociális intézmények helyett a barátságosabb, családiasabb lakóotthonokban élni ápolói és orvosi felügyelet mellett. A projektgazda SZGYF választotta ki a településeket, közbeszerzésen pedig a beruházás kivitelezőit. Eleken egy debreceni, míg Vésztőn egy békési cég nyert.
Tavaly ősszel feltett kérdéseinkre hosszú hónapok után, 2018 decemberében válaszolt az SZGYF felügyeletét ellátó Emmi Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága. Azt írták, a magasnak tűnő beruházási költségek magyarázata, hogy „jelentős költségvonzata van a házak felszerelésének, a speciális gépjármű- és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó eszközbeszerzésnek is”. E tételeket azonban nem részletezték.
Jelezték azt is, hogy az ellátottak önálló életre történő felkészítése is része a projektnek. Az új típusú szolgáltatási forma működtetéséhez közel 30 új munkahely létesül a településen. A kivitelezés 2018. december végi befejezése után 72 pszichiátriai beteg költözhet az új eleki lakóotthonokba.
Ehhez képest döbbenetes kép fogadott idén ősszel Eleken. A hat lakóotthon mindegyike elkészült, de az ingatlanok rászorulók, szakszemélyzet és berendezési tárgyak nélkül konganak az ürességtől, a kerteket felveri a gaz. Az eset annál is furcsább, mert egy évvel ezelőtt, a projekt befejezése előtt néhány héttel az Emmi illetékes államtitkársága kérdéseinkre semmi olyan problémát – pénzügyit, szakmait, humánt vagy eszközbeszerzésit – nem jelzett, ami a tervezett átadást és az azt követő használatba vételt, azaz a projekt megvalósítását bármilyen módon befolyásolta vagy akadályozhatta volna. Vagyis a lakóotthonoknak 2019 januárjától működniük kellene (lásd: Üresek a sok százmillió forintért épült eleki lakóotthonok, magyarnarancs.hu, 2019. szeptember 24.).
A helyszínen tapasztaltak nyomán szeptember közepén újabb levelet írtunk az SZGYF Békés Megyei Kirendeltségének arról érdeklődve, mi az oka, hogy a beruházás jelzett befejezése és a projekt kezdése után közel egy évvel semmire sem használják a lakóotthonokat. Azt is kérdeztük, mikor vehetik birtokba az érintettek új otthonukat. Továbbá arra is kíváncsiak voltunk: a jelenlegi helyzetben kijelenthető-e, hogy az EU által biztosított 630 millió forintot jól, célszerűen, hatékonyan és a célnak megfelelően használták fel?
| ||
Pluhár László eleki polgármester szeptemberben a Narancsnak azt mondta, szomorúan szemléli a fejleményeket. Megjegyezte: hivatalosan semmilyen információt és értesítést nem kapott a csúszásról és annak okairól, ezért azt sem tudja megmondani, mikor kezdődhet el a projekt, mikor népesülnek be a lakóotthonok, s mikor lesz végre harminc új munkahely a kisvárosban. (A 2019. októberi helyhatósági választás óta már nem Pluhár a polgármester.)
Az okokat firtató, idén szeptemberben kelt levelünkre máig nem kaptunk választ, holott októberben, novemberben és decemberben is többször – telefonon, levélben – érdeklődtünk, felvettük a kapcsolatot az SZGYF budapesti központjával is. Jellemző, hogy az intézmény békéscsabai kirendeltségének sajtóügyekkel is foglalkozó munkatársa „ígérni sem tudott semmit”, hogy mikorra várható válasz, s egyáltalán, lesz-e válasz.
A helyzetet csak súlyosbítja, hogy megfogalmazása szerint az SZGYF Békés Megyei Kirendeltségén, beleértve az itteni vezetőt, senkinek nincs nyilatkozati joga. Mint kiderült, a központnál sincs. A főigazgatóság az Emmihez továbbítja az újságírók kérdéseit, onnan érkezik nagy sokára válasz, már ha érkezik egyáltalán.
Közben kiderült, hogy egy másik Békés megyei kisvárosban, Vésztőn ugyanezzel a projekttel kísértetiesen hasonló a helyzet. Ott a tervek szerint 2018 júliusában kezdődött volna meg a lakóotthonok építése éppen úgy 630 millió forintból, mint Eleken. Végül negyedéves csúszással, tavaly október elején kezdődött el a munka. A felhúzott épületek Vésztőn is üresen, berendezések, felszerelések, gondozottak és szakszemélyzet nélkül állnak. Mindkét településen jártam, a felvételek ott készültek.
Az SZGYF-nek legutóbb írt levélben az eleki mellett rákérdeztem a vésztői projekt elakadására, és egyben arra is, hogy hány hasonló, megfeneklett EFOP-os lakóotthonprojekt van még az országban. Válasz mostanáig nem érkezett. Kerestem a térség országgyűlési képviselőjét, akinek a választókerületébe mindkét szóban forgó település beletartozik. Ráadásul Kovács József (Fidesz–KDNP) az Országgyűlés népjóléti bizottságának az alelnöke is. A kormánypárti politikus sem reagált megkeresésemre.
