Az Országgyűlés kormánypárti többsége kedden meghajolt az államfő akarata előtt, és 147 igen, 6 nem és 30 tartózkodással megszavazta a panasztörvény új változatát.
Mint ismert, ezt a törvényt a parlament még április 11-én fogadta el. Eredetileg – az Európai Bizottság igényei alapján – az lett volna a lényege, hogy anonim módon lehessen bejelenteni visszaéléseket, korrupciós ügyeket. Ezt azonban a kormány úgy bővítette ki, hogy
"az Alaptörvényben foglalt alapvető értékek és jogok magasabb védelmi szintjének elérése érdekében, valamint a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel is" lehessen ilyen bejelentéseket tenni különféle hatóságoknak.
Például arról, ha valaki kétségbe vonja, hogy házasság csak férfi és nő között lehetséges, és az anya nő, az apa férfi.
Novák Katalin köztársasági elnök azonban a fenti szöveggel elfogadott törvényt nem írta alá, hanem április 21-én megvétózta azt, mondván: az idézett rész idegen test a jogszabályban, "nem erősíti, inkább gyengíti az alaptörvényi értékek védelmét". A törvényalkotási bizottság (TAB) múlt heti ülésén elfogadta Novák vétóját, és a kifogásolt rész eltávolítását javasolta.
És bár az Országgyűlés egyszerű többséggel elutasíthatta volna a vétó miatti törvényi változtatást, épp az ellenkezője történt.
A vitatott részt kivették a törvényből, vagyis nem lehet majd névtelenül feljelentgetni embereket, csak azért, mert nyitottabban, elfogadóbban gondolkodnak például a melegházasságról, mint az Alaptörvény.
