Ennyivel tudta indokolni a Fidesz, miért erőszakolják bele az alaptörvénybe, hogy minden állami hivatalnak védeni kell a kereszténységet

  • narancs.hu
  • 2018. június 14.

Belpol

Meggyőző.

Az újabb kétharmaddal itt a sokadik alaptörvény-módosítási időszak, amely – sajnos – egyértelmű üzenet az ország azon polgárai számára, akik még reménykedtek, hogy a közeljövőben eljöhet az a pillanat, amikor érezhetik: egy normális helyen élnek. Egészen elképesztő, hogy Európa közepén létezik egy hely, ahol az ország identitását is meghatározó dokumentumba egy magát keresztényinek valló kormány bele szeretné fogalmazni a hajléktalanok üldöztetését. De nehezen érthető az is, mi szükség van arra, hogy beletuszkolják az alaptörvénybe a „keresztény kultúra védelmét”.

A törvényalkotási bizottság csütörtöki ülésén a Fidesznek és KDNP-s beosztottjaiknak meg kellett volna magyarázniuk, mi értelme annak, hogy előírják: az állam minden szervének kötelessége lesz az alkotmányos önazonosság mellett a keresztény kultúra védelme is. Miért is van erre szükség? A kormány szerint pontosan ezért:

„Keresztény kultúra nélkül nincs Európa és Magyarország.”

Az MTI beszámolója szerint ennyi indoklás nem volt elég a bizottság ellenzéki képviselőinek, akik megpróbáltak volna valami értelmes magyarázatot kiszedni a Fideszből. Az MSZP, a DK és a Párbeszéd képviselői azt hangoztatták: a keresztény kultúra védelmének alaptörvénybe emelése ellenkezik a lelkiismereti és vallásszabadság, valamint az állam és az egyház elkülönítésének szabályával is, valamint felvetették a javaslat gyakorlati alkalmazásának nehézségeit is.

Harangozó Tamás, a bizottság MSZP-s alelnöke azt vetette fel, hogy vajon kitől, zsidóktól vagy nem hívőktől kell megvédeni a keresztény kultúrát, míg a DK-s Arató Gergely azt kérdezte: majd teológust és kulturális antropológust rendelnek minden tűzoltó mellé, esetleg hivatal állapítja meg, hogy mi tartozik a keresztény kultúrához? A Párbeszéd nevében Burány Sándor a keresztény fundamentalizmus felé tett lépésként értékelte a javaslatot, Keresztes Lóránt László, az LMP képviselője pedig a keresztény kultúra kormányzati politikában való megjelenését kérte számon.

A kormánypárti képviselők, így a fideszes Bajkai István viszont azzal érvelt: a keresztényi kultúra nem hit vagy hívőség kérdése, hanem mindaz, amit a kereszténység adott a világnak. A képviselő az Európai Unió egyik alapítóját, Robert Schumant idézte, aki szerint Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Úgy vélte: vak, aki nem látja, hogy milyen veszélyben van a keresztény kultúra, amikor Európában nőket, családokat, gyerekeket gyilkolnak, és városokon belül alternatív jogrendszerek alakulnak ki.

Kedves Kormány! Takarítsátok el előlem a rohadt, büdös csöveseket!

Ezt nem akárki mondja, hanem egy fideszes képviselő. Bajkai István fideszes képviselő mai sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy arra kéri a kormányt, a jelenlegi alkotmánymódosítás során teremtse meg annak jogi lehetőségét, hogy ne lehessen életvitelszerűen közterületen élni. Mint mondta, több évtizedes jelenség a fővárosban, hogy sokan a közterületeken laknak, ami nemcsak közbiztonsági, közegészségügyi probléma, de a városi élet szempontjából is nehézségeket jelent.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.

Kovács Gergő: „Igyekszünk, hogy a jelöltállítással kevésbé kavarjunk be, de ettől mi még elindulunk”

A Kutyapárt társelnöke egy éve vezeti a főváros egyik elit budai kerületét, közben rendszeresen részt vesz a Fővárosi Közgyűlés néha szürreális keretek közt zajló munkájában. Erről, no meg a Kutyapárt önálló indulásáról, a fővárosi költségvetés nehéz megszületéséről, és persze a Pride tapasztalatairól is beszélgettünk.