Ennyivel tudta indokolni a Fidesz, miért erőszakolják bele az alaptörvénybe, hogy minden állami hivatalnak védeni kell a kereszténységet

  • narancs.hu
  • 2018. június 14.

Belpol

Meggyőző.

Az újabb kétharmaddal itt a sokadik alaptörvény-módosítási időszak, amely – sajnos – egyértelmű üzenet az ország azon polgárai számára, akik még reménykedtek, hogy a közeljövőben eljöhet az a pillanat, amikor érezhetik: egy normális helyen élnek. Egészen elképesztő, hogy Európa közepén létezik egy hely, ahol az ország identitását is meghatározó dokumentumba egy magát keresztényinek valló kormány bele szeretné fogalmazni a hajléktalanok üldöztetését. De nehezen érthető az is, mi szükség van arra, hogy beletuszkolják az alaptörvénybe a „keresztény kultúra védelmét”.

A törvényalkotási bizottság csütörtöki ülésén a Fidesznek és KDNP-s beosztottjaiknak meg kellett volna magyarázniuk, mi értelme annak, hogy előírják: az állam minden szervének kötelessége lesz az alkotmányos önazonosság mellett a keresztény kultúra védelme is. Miért is van erre szükség? A kormány szerint pontosan ezért:

„Keresztény kultúra nélkül nincs Európa és Magyarország.”

Az MTI beszámolója szerint ennyi indoklás nem volt elég a bizottság ellenzéki képviselőinek, akik megpróbáltak volna valami értelmes magyarázatot kiszedni a Fideszből. Az MSZP, a DK és a Párbeszéd képviselői azt hangoztatták: a keresztény kultúra védelmének alaptörvénybe emelése ellenkezik a lelkiismereti és vallásszabadság, valamint az állam és az egyház elkülönítésének szabályával is, valamint felvetették a javaslat gyakorlati alkalmazásának nehézségeit is.

Harangozó Tamás, a bizottság MSZP-s alelnöke azt vetette fel, hogy vajon kitől, zsidóktól vagy nem hívőktől kell megvédeni a keresztény kultúrát, míg a DK-s Arató Gergely azt kérdezte: majd teológust és kulturális antropológust rendelnek minden tűzoltó mellé, esetleg hivatal állapítja meg, hogy mi tartozik a keresztény kultúrához? A Párbeszéd nevében Burány Sándor a keresztény fundamentalizmus felé tett lépésként értékelte a javaslatot, Keresztes Lóránt László, az LMP képviselője pedig a keresztény kultúra kormányzati politikában való megjelenését kérte számon.

A kormánypárti képviselők, így a fideszes Bajkai István viszont azzal érvelt: a keresztényi kultúra nem hit vagy hívőség kérdése, hanem mindaz, amit a kereszténység adott a világnak. A képviselő az Európai Unió egyik alapítóját, Robert Schumant idézte, aki szerint Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Úgy vélte: vak, aki nem látja, hogy milyen veszélyben van a keresztény kultúra, amikor Európában nőket, családokat, gyerekeket gyilkolnak, és városokon belül alternatív jogrendszerek alakulnak ki.

Kedves Kormány! Takarítsátok el előlem a rohadt, büdös csöveseket!

Ezt nem akárki mondja, hanem egy fideszes képviselő. Bajkai István fideszes képviselő mai sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy arra kéri a kormányt, a jelenlegi alkotmánymódosítás során teremtse meg annak jogi lehetőségét, hogy ne lehessen életvitelszerűen közterületen élni. Mint mondta, több évtizedes jelenség a fővárosban, hogy sokan a közterületeken laknak, ami nemcsak közbiztonsági, közegészségügyi probléma, de a városi élet szempontjából is nehézségeket jelent.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.