Ennyivel tudta indokolni a Fidesz, miért erőszakolják bele az alaptörvénybe, hogy minden állami hivatalnak védeni kell a kereszténységet

  • narancs.hu
  • 2018. június 14.

Belpol

Meggyőző.

Az újabb kétharmaddal itt a sokadik alaptörvény-módosítási időszak, amely – sajnos – egyértelmű üzenet az ország azon polgárai számára, akik még reménykedtek, hogy a közeljövőben eljöhet az a pillanat, amikor érezhetik: egy normális helyen élnek. Egészen elképesztő, hogy Európa közepén létezik egy hely, ahol az ország identitását is meghatározó dokumentumba egy magát keresztényinek valló kormány bele szeretné fogalmazni a hajléktalanok üldöztetését. De nehezen érthető az is, mi szükség van arra, hogy beletuszkolják az alaptörvénybe a „keresztény kultúra védelmét”.

A törvényalkotási bizottság csütörtöki ülésén a Fidesznek és KDNP-s beosztottjaiknak meg kellett volna magyarázniuk, mi értelme annak, hogy előírják: az állam minden szervének kötelessége lesz az alkotmányos önazonosság mellett a keresztény kultúra védelme is. Miért is van erre szükség? A kormány szerint pontosan ezért:

„Keresztény kultúra nélkül nincs Európa és Magyarország.”

Az MTI beszámolója szerint ennyi indoklás nem volt elég a bizottság ellenzéki képviselőinek, akik megpróbáltak volna valami értelmes magyarázatot kiszedni a Fideszből. Az MSZP, a DK és a Párbeszéd képviselői azt hangoztatták: a keresztény kultúra védelmének alaptörvénybe emelése ellenkezik a lelkiismereti és vallásszabadság, valamint az állam és az egyház elkülönítésének szabályával is, valamint felvetették a javaslat gyakorlati alkalmazásának nehézségeit is.

Harangozó Tamás, a bizottság MSZP-s alelnöke azt vetette fel, hogy vajon kitől, zsidóktól vagy nem hívőktől kell megvédeni a keresztény kultúrát, míg a DK-s Arató Gergely azt kérdezte: majd teológust és kulturális antropológust rendelnek minden tűzoltó mellé, esetleg hivatal állapítja meg, hogy mi tartozik a keresztény kultúrához? A Párbeszéd nevében Burány Sándor a keresztény fundamentalizmus felé tett lépésként értékelte a javaslatot, Keresztes Lóránt László, az LMP képviselője pedig a keresztény kultúra kormányzati politikában való megjelenését kérte számon.

A kormánypárti képviselők, így a fideszes Bajkai István viszont azzal érvelt: a keresztényi kultúra nem hit vagy hívőség kérdése, hanem mindaz, amit a kereszténység adott a világnak. A képviselő az Európai Unió egyik alapítóját, Robert Schumant idézte, aki szerint Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Úgy vélte: vak, aki nem látja, hogy milyen veszélyben van a keresztény kultúra, amikor Európában nőket, családokat, gyerekeket gyilkolnak, és városokon belül alternatív jogrendszerek alakulnak ki.

Kedves Kormány! Takarítsátok el előlem a rohadt, büdös csöveseket!

Ezt nem akárki mondja, hanem egy fideszes képviselő. Bajkai István fideszes képviselő mai sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy arra kéri a kormányt, a jelenlegi alkotmánymódosítás során teremtse meg annak jogi lehetőségét, hogy ne lehessen életvitelszerűen közterületen élni. Mint mondta, több évtizedes jelenség a fővárosban, hogy sokan a közterületeken laknak, ami nemcsak közbiztonsági, közegészségügyi probléma, de a városi élet szempontjából is nehézségeket jelent.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.