Ennyivel tudta indokolni a Fidesz, miért erőszakolják bele az alaptörvénybe, hogy minden állami hivatalnak védeni kell a kereszténységet

  • narancs.hu
  • 2018. június 14.

Belpol

Meggyőző.

Az újabb kétharmaddal itt a sokadik alaptörvény-módosítási időszak, amely – sajnos – egyértelmű üzenet az ország azon polgárai számára, akik még reménykedtek, hogy a közeljövőben eljöhet az a pillanat, amikor érezhetik: egy normális helyen élnek. Egészen elképesztő, hogy Európa közepén létezik egy hely, ahol az ország identitását is meghatározó dokumentumba egy magát keresztényinek valló kormány bele szeretné fogalmazni a hajléktalanok üldöztetését. De nehezen érthető az is, mi szükség van arra, hogy beletuszkolják az alaptörvénybe a „keresztény kultúra védelmét”.

A törvényalkotási bizottság csütörtöki ülésén a Fidesznek és KDNP-s beosztottjaiknak meg kellett volna magyarázniuk, mi értelme annak, hogy előírják: az állam minden szervének kötelessége lesz az alkotmányos önazonosság mellett a keresztény kultúra védelme is. Miért is van erre szükség? A kormány szerint pontosan ezért:

„Keresztény kultúra nélkül nincs Európa és Magyarország.”

Az MTI beszámolója szerint ennyi indoklás nem volt elég a bizottság ellenzéki képviselőinek, akik megpróbáltak volna valami értelmes magyarázatot kiszedni a Fideszből. Az MSZP, a DK és a Párbeszéd képviselői azt hangoztatták: a keresztény kultúra védelmének alaptörvénybe emelése ellenkezik a lelkiismereti és vallásszabadság, valamint az állam és az egyház elkülönítésének szabályával is, valamint felvetették a javaslat gyakorlati alkalmazásának nehézségeit is.

Harangozó Tamás, a bizottság MSZP-s alelnöke azt vetette fel, hogy vajon kitől, zsidóktól vagy nem hívőktől kell megvédeni a keresztény kultúrát, míg a DK-s Arató Gergely azt kérdezte: majd teológust és kulturális antropológust rendelnek minden tűzoltó mellé, esetleg hivatal állapítja meg, hogy mi tartozik a keresztény kultúrához? A Párbeszéd nevében Burány Sándor a keresztény fundamentalizmus felé tett lépésként értékelte a javaslatot, Keresztes Lóránt László, az LMP képviselője pedig a keresztény kultúra kormányzati politikában való megjelenését kérte számon.

A kormánypárti képviselők, így a fideszes Bajkai István viszont azzal érvelt: a keresztényi kultúra nem hit vagy hívőség kérdése, hanem mindaz, amit a kereszténység adott a világnak. A képviselő az Európai Unió egyik alapítóját, Robert Schumant idézte, aki szerint Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Úgy vélte: vak, aki nem látja, hogy milyen veszélyben van a keresztény kultúra, amikor Európában nőket, családokat, gyerekeket gyilkolnak, és városokon belül alternatív jogrendszerek alakulnak ki.

Kedves Kormány! Takarítsátok el előlem a rohadt, büdös csöveseket!

Ezt nem akárki mondja, hanem egy fideszes képviselő. Bajkai István fideszes képviselő mai sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy arra kéri a kormányt, a jelenlegi alkotmánymódosítás során teremtse meg annak jogi lehetőségét, hogy ne lehessen életvitelszerűen közterületen élni. Mint mondta, több évtizedes jelenség a fővárosban, hogy sokan a közterületeken laknak, ami nemcsak közbiztonsági, közegészségügyi probléma, de a városi élet szempontjából is nehézségeket jelent.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.