Egy módosítással a parlament a 2026-os választások utánra tolta ki a magántőkealapokra vonatkozó szabályozás hatályba lépését – szúrta ki a Népszava a múlt héten elfogadott és már ki is hirdetett pénzügyi salátatörvényben.
A magántőkealapokra vonatkozó szabályozást 2014-ben szavazta meg a magyar parlament, ennek lényege, hogy legalább 250 millió forinttal már létre lehet hozni ilyet, amely aztán önálló entitásként kezeli a befektetett pénzt. Bár a jegybank nyilvántartást vezet róluk, a befektetők neve nem nyilvános, magyarul a magántőkealapokban kezelt pénzek forrásai titkosak maradhatnak, viszont maguk az alapok szabadon gazdálkodhatnak: alapíthatnak vagy vásárolhatnak céget, ingatlant, csak épp az nem derül ki, hogy ki a végső tulajdonos, és kinek a pénzéről is van szó. Így tulajdonképpen hazai pályán, offshore cégek igénybevétele nélkül lehet eltüntetni és tisztára mosni a vagyont, amelyek a magántőkealapokban követhetetlenek lesznek.
A magántőkealapok az elmúlt években egyre nagyobb szerepet játszottak, a bennük elrejtett pénzek végső tulajdonosaira pedig legfeljebb az alapkezelő cégekből lehetett következtetni, ezek alapján valószínűsíthető az, hogy egy-egy magántőkealap például Tiborcz Istvánhoz, Matolcsy Ádámhoz vagy Mészáros Lőrinchez köthető-e. 2023-ra mintegy 200 alapban több ezer milliárd forintnyi vagyont rejthettek el, bár pontos adatokkal 2021 óta nem szolgálnak a hatóságok.
A Transparency International Magyarország (TI) viszont az Európai Bizottsághoz fordult azt kifogásolva, hogy a magyar gazdaságban egyre nagyobb szerepet játszó magántőkealapok valódi tulajdonosai ismeretlenek a nyilvánosság és sokszor a hatóságok előtt is, az uniós hatóságok pedig megállapították, hogy a jelenlegi szabályozás nem felel meg az uniós keretszabályoknak, illetve a pénzmosás elleni irányelveknek, emiatt 2024 júliusában kötelezettségszegési eljárás indult a magyar állammal szemben.
Erre válaszul a kormány benyújtott egy törvénymódosítást, amely eredeti formájában – az Európai Unió nyomására és az uniós jog elvárásai szerint – már jövő év elejétől némileg átláthatóvá tette volna Magyarországon bejegyzett magántőkealapok tulajdonosi szerkezetét és az alapokba fektetett (rejtett) vagyon mértékét.
Ám a végszavazás előtt a kormány saját, 50 oldalas törvényjavaslatához egy 45 oldalas kiegészítő módosítást nyújtott be, amit a fideszes többségű Törvényalkotási Bizottság (TB), majd a szintén kormánytöbbségű parlament habozás nélkül megszavazott. A TB-n keresztüli módosítás elvileg a jogharmonizációt szolgálná, de a kormány számára azért kényelmes a végszavazás előtt még a TB-n keresztül módosítani egy már megvitatott törvényt, mert ezekről a pontokról újabb vita már nem lesz, így a nyilvánosság is minimalizálható.
A TB módosítása eredményeként így végül
csak a 2026-os választások után ismerhetjük meg a magántőkealapok végső tulajdonosait.
A módosított rendelkezés szerint ugyanis a magántőkelapokra vonatkozó adatokat első ízben csak 2026. július elsején kell feltölteni a NAV adatbázisába, az indoklás szerint azért van szükség halasztásra, hogy a magántőkelapoknak „megfelelő felkészülési időt biztosítsanak”.
Zeisler Judit, a TI szakpolitikai vezetője azt mondta, a törvény így túlzottan hosszúra szabott felkészülési időszakot tesz lehetővé, mindez akár arra is lehetőséget nyújt, hogy módosítsanak a magántőkealapok tulajdonosi struktúráján, illetve a kötelező, legalább 6 éves fenntartási időszak után felszámolják a már feleslegessé vált alapokat.
A módosítással 2026-ig semmilyen nyilvántartás nem lesz az alapok tulajdonosi szerkezetéről, de a NAV végső tulajdonosi adatbázisa 2026 júliusa után is csak a hatóságok számára lesz hozzáférhető, a korrupcióellenes civil szervezetek vagy a média még jogos igény esetében sem tekinthetne bele egykönnyen, annak ellenére, hogy ezt szintén előírja a legújabb pénzmosás elleni EU-s irányelv.
