November második felében számoltunk be arról, hogy akár több órával is megnövekedett a menetidő az M3-as autópályán Budapest–Miskolc között. A hazai gyorsforgalmi úthálózatot kezelő, Mészáros Lőrinc és Szíjj László konzorciuma alapította Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) ugyanis szakított a korábbi gyakorlattal, hogy az útfelújítást egyidejűleg csak egy-két hosszabb szakasz lezárásával oldják meg. A múlt hónapban az M3-ason egyszerre hat autópályaszakaszon végeztek forgalomkorlátozással járó felújítást 41 kilométer hosszan Budapest és Miskolc között. Ennek az lett hatása, a sztráda akadálypályává változott, ide-oda terelték a forgalmat, rendszeres torlódások keletkeztek. Erről beszámoló cikkünk után néhány nappal az összes munkagép eltűnt a Budapest–Miskolc szakaszról, visszaadták a forgalomnak az M3-ast teljes terjedelmében. Annak ellenére, hogy előző válaszukban arról kaptunk tájékoztatást, december közepéig dolgozni fognak az autópályán. „Az említett szakaszon a hóesés és az eső ellenére az előre tervezettnél napokkal hamarabb tudtuk befejezni a felújítást, köszönhetően annak, hogy éjszaka és hétvégén is dolgoztak munkatársaink, amikor a technológiai szünetek és az időjárás ezt engedte” – közölte az MKIF a hamarabbi befejezés okát.
Gödöllő térségében, Bag és Aszód között Miskolc felé haladva azonban úgy hagyták el a munkaterületet és bocsátották újra a forgalmat az úttestre, hogy a belső sáv megváltozott forgalmi rendjére, a szembejövő forgalomra figyelmeztető táblákat, illetve a leálló sávot forgalmi sávvá emelő sárga szaggatott vonalas festést nem távolították el 8 kilométer hosszan. A közlekedőkre bízták, hogy megállapítsák a jelzések valóságtartalmát. Az autósokat sikerült elbizonytalanítani, idegenkedtek a belső sáv használatától, mivel bármelyik pillanatban szemből érkező járművekre kellett számítaniuk, ha hitelt adnak a jelzéseknek. Mivel nem csak egy tábla maradt kint, hanem egymás után tűntek fel a sofőrök előtt, lezárás után újabb akadályokkal nehezítették a közlekedést. Számos autó lehúzódott a sárga csíkozású leállósávba, azt feltételzeve, ott kell haladnia. E szakaszon egyébként az MKIF egy munkatársa sem dolgozott a táblák, jelzések eltávolításán.
Megkérdeztük az MKIF-t, miért megtévesztő közlekedési táblákkal adták vissza a forgalomnak az autópályát. Az MKIF azt válaszolta, munkaközi állapottal találkoztunk. „Az Ön által kérdezett szakaszon, a 31-39-es km közötti részen 11. 27-én fejeztük be a munkát, délben elkezdtük a terelést bontani. A terelés 16:00-ra teljesen elbontásra került, a sárga burkolati jel felszedése és a tájékoztató, terelő táblák beszedése is megtörtént.
Így Ön egy munkaközi állapotot láthatott.”
Az MKIF-t előzőleg kérdeztük a sorozatos forgalomterelések miatt kialakult dugókról. Azt a választ kaptuk, hogy ha az autósok betartanák a figyelmeztető táblák jelzéseit, akkor folyamatos haladás lenne torlódás helyett. A dugók elkerülése az MKIF szerint leginkább az autósok fegyelmezettségén, szabálykövetésén múlik: „a terelésekhez kihelyezett sebességkorlátozást jelző táblák nem csak a biztonságot hivatottak erősíteni, forgalomszervezési, szabályozási céljuk is van; ha az autósok a megfelelő, táblákkal jelzett, csökkentett sebességgel érik el a terelést, és mindenki betartja a követési távolságot és sebességet, akkor a forgalom dinamikusan haladhat”. Erre hivatkozva kérdeztünk rá arra, az MKIF az érvényüket vesztett táblák érvényben tartásával mennyiben tud megfelelni az autósoktól is elvárt biztonságos közlekedési helyzet fenntartásának. Erre nem kaptunk választ.
Az erőltetett menetű útfelújítás fedezetére november 7-én magyarázatot is kaphattunk. A kormány ekkor több 10 milliárd forintot szórt szét a Központi Maradványelszámolási Alapból és a rendkívüli kormányzati intézkedésekre félretett keretből. Ekkor engedélyezte, hogy a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díj kiadási előirányzatát legfeljebb 35,4 milliárd forinttal túllépjék. Eredetileg 9,2 milliárd forintot biztosított az állam Mészárosék társaságának azokon a szakaszokon, ahol átépítés vagy új pálya építése történik. Mint megtudtuk, a munkákat azért ilyen ütemben tervezik, mert „a koncessziós szerződésben a szintrehozásra meghatározott határidő ilyen ütemezéssel teljesíthető”.
Az 1237 kilométernyi gyorsforgalmi úthálózat kezelését 2022 szeptemberétől az állami tulajdonú Magyar Közút Zrt.től elvette és az MKIF-re re bízta az Orbán-kormány 35 évre. A NER-oligarcháknak való kiszervezés 2023-ban 229 milliárd forintjába került az országnak.
(Címlapképünk illusztráció)
