Kint hagyta a terelési jelzéseket az átadás után az M3-ason Mészáros és Szíjj autópálya-kezelője

Belpol

Az autópálya Budapest-Miskolc közötti szakaszának felújítását befejezte a cég, de a szembe jövő forgalomra figyelmeztető terelő táblákat, felfestéseket meghagyták Gödöllő térségében. Ezzel újabb próbatételnek tették ki a megtévesztett autósokat.

November második felében számoltunk be arról, hogy akár több órával is megnövekedett a menetidő az M3-as autópályán Budapest–Miskolc között. A hazai gyorsforgalmi úthálózatot kezelő, Mészáros Lőrinc és Szíjj László konzorciuma alapította Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) ugyanis szakított a korábbi gyakorlattal, hogy az útfelújítást egyidejűleg csak egy-két hosszabb szakasz lezárásával oldják meg. A múlt hónapban az M3-ason egyszerre hat autópályaszakaszon végeztek forgalomkorlátozással járó felújítást 41 kilométer hosszan Budapest és Miskolc között. Ennek az lett hatása, a sztráda akadálypályává változott, ide-oda terelték a forgalmat, rendszeres torlódások keletkeztek. Erről beszámoló cikkünk után néhány nappal az összes munkagép eltűnt a Budapest–Miskolc szakaszról, visszaadták a forgalomnak az M3-ast teljes terjedelmében. Annak ellenére, hogy előző válaszukban arról kaptunk tájékoztatást, december közepéig dolgozni fognak az autópályán. „Az említett szakaszon a hóesés és az eső ellenére az előre tervezettnél napokkal hamarabb tudtuk befejezni a felújítást, köszönhetően annak, hogy éjszaka és hétvégén is dolgoztak munkatársaink, amikor a technológiai szünetek és az időjárás ezt engedte” – közölte az MKIF a hamarabbi befejezés okát.

Gödöllő térségében, Bag és Aszód között Miskolc felé haladva azonban úgy hagyták el a munkaterületet és bocsátották újra a forgalmat az úttestre, hogy a belső sáv megváltozott forgalmi rendjére, a szembejövő forgalomra figyelmeztető táblákat, illetve a leálló sávot forgalmi sávvá emelő sárga szaggatott vonalas festést nem távolították el 8 kilométer hosszan. A közlekedőkre bízták, hogy megállapítsák a jelzések valóságtartalmát. Az autósokat sikerült elbizonytalanítani, idegenkedtek a belső sáv használatától, mivel bármelyik pillanatban szemből érkező járművekre kellett számítaniuk, ha hitelt adnak a jelzéseknek. Mivel nem csak egy tábla maradt kint, hanem egymás után tűntek fel a sofőrök előtt, lezárás után újabb akadályokkal nehezítették a közlekedést. Számos autó lehúzódott a sárga csíkozású leállósávba, azt feltételzeve, ott kell haladnia. E szakaszon egyébként az MKIF egy munkatársa sem dolgozott a táblák, jelzések eltávolításán.

Megkérdeztük az MKIF-t, miért megtévesztő közlekedési táblákkal adták vissza a forgalomnak az autópályát. Az MKIF azt válaszolta, munkaközi állapottal találkoztunk. „Az Ön által kérdezett szakaszon, a 31-39-es km közötti részen 11. 27-én fejeztük be a munkát, délben elkezdtük a terelést bontani. A terelés 16:00-ra teljesen elbontásra került, a sárga burkolati jel felszedése és a tájékoztató, terelő táblák beszedése is megtörtént.

Így Ön egy munkaközi állapotot láthatott.”

Az MKIF-t előzőleg kérdeztük a sorozatos forgalomterelések miatt kialakult dugókról. Azt a választ kaptuk, hogy ha az autósok betartanák a figyelmeztető táblák jelzéseit, akkor folyamatos haladás lenne torlódás helyett. A dugók elkerülése az MKIF szerint leginkább az autósok fegyelmezettségén, szabálykövetésén múlik: „a terelésekhez kihelyezett sebességkorlátozást jelző táblák nem csak a biztonságot hivatottak erősíteni, forgalomszervezési, szabályozási céljuk is van; ha az autósok a megfelelő, táblákkal jelzett, csökkentett sebességgel érik el a terelést, és mindenki betartja a követési távolságot és sebességet, akkor a forgalom dinamikusan haladhat”. Erre hivatkozva kérdeztünk rá arra, az MKIF az érvényüket vesztett táblák érvényben tartásával mennyiben tud megfelelni az autósoktól is elvárt biztonságos közlekedési helyzet fenntartásának. Erre nem kaptunk választ.

Az erőltetett menetű útfelújítás fedezetére november 7-én magyarázatot is kaphattunk. A kormány ekkor több 10 milliárd forintot szórt szét a Központi Maradványelszámolási Alapból és a rendkívüli kormányzati intézkedésekre félretett keretből. Ekkor engedélyezte, hogy a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díj kiadási előirányzatát legfeljebb 35,4 milliárd forinttal túllépjék. Eredetileg 9,2 milliárd forintot biztosított az állam Mészárosék társaságának azokon a szakaszokon, ahol átépítés vagy új pálya építése történik. Mint megtudtuk, a munkákat azért ilyen ütemben tervezik, mert „a koncessziós szerződésben a szintrehozásra meghatározott határidő ilyen ütemezéssel teljesíthető”.

Az 1237 kilométernyi gyorsforgalmi úthálózat kezelését 2022 szeptemberétől az állami tulajdonú Magyar Közút Zrt.től elvette és az MKIF-re re bízta az Orbán-kormány 35 évre. A NER-oligarcháknak való kiszervezés 2023-ban 229 milliárd forintjába került az országnak.

(Címlapképünk illusztráció)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.