Épphogy, de nőtt a melegházasságot támogatók aránya Magyarországon

  • narancs.hu
  • 2023. július 2.

Belpol

Bár a támogatottság még így sem éri el az 50 százalékot az Ipsos kutatása szerint.

A magyar társadalom 67 százaléka gondolja úgy, hogy az azonos nemű párok kapcsolatának jogi elismertetését valamilyen formában támogatja

– derül ki az Ipsos friss, nemzetközi felméréséből, ez egyúttal azt is jelenti, hogy kevesebben vannak azok, akik sem a bejegyzett élettársi kapcsolatot, sem a házasságot nem támogatják a homoszexuális vagy a leszbikus emberek számára, vagy nem tudnak állást foglalni a kérdésben.

Ugyanakkor csak a magyar válaszadók 47 százaléka támogatja kifejezetten a melegházasságot,

és bár ez az arány az Ipsos felmérése szerint nem éri el a társadalom felét, a magyarok javuló tendenciát mutatnak a kérdésben: ez a szám 2021-ben még 46 százalék volt.

Az Ipsos a Pride hónapjához igazodva 30 országban végzett kérdőíves felmérést, és a nemzetközi mintán átlagban az emberek 56 százaléka a melegházasságot elfogadó személy. Hollandiában, Portugáliában és Spanyolországban e tekintetben a legelfogadóbbak az emberek: ezekben az országokban 80-80-78 százalékos az azonos neműek között történő házasságkötés támogatottsága. A legalacsonyabb támogatottságot Romániában (25 százalék) és Törökországban (20 százalék) mérték.

A harminc ország 22 ezer 500 válaszadójának átlagosan a 9 százaléka sorolta magát az LMBT+ emberek közé. 3 százalékuk leszbikusnak vagy homoszexuálisnak, 4 százalékuk biszexuálisnak, 1 százalékuk pán- vagy omniszexuálisnak és 1 százalékuk aszexuálisnak vallotta magát. A felmérés szerint a Z generáció tagjai kétszer nagyobb valószínűséggel sorolják magukat az LMBT+ emberek közé, mint a milleniálok tagjai, és négyszer nagyobb valószínűséggel, mint az X generáció vagy a boomer generáció tagjai.

Mint az sejthető volt, Magyarország különösen rosszul áll abban a tekintetben, hogy mennyire láthatóak az LMBT+ emberek. Míg Latin-Amerikában, Spanyolországban vagy Ausztráliában teljesen megszokott, hogy valakinek van a baráti társaságában, a rokonai vagy a kollégái között meleg, leszbikus vagy biszexuális személy, addig az ő láthatóságuk a legalacsonyabb Japánban, Magyarországon, Törökországban, Romániában, Lengyelországban és Dél-Koreában.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.