Épphogy, de nőtt a melegházasságot támogatók aránya Magyarországon

  • narancs.hu
  • 2023. július 2.

Belpol

Bár a támogatottság még így sem éri el az 50 százalékot az Ipsos kutatása szerint.

A magyar társadalom 67 százaléka gondolja úgy, hogy az azonos nemű párok kapcsolatának jogi elismertetését valamilyen formában támogatja

– derül ki az Ipsos friss, nemzetközi felméréséből, ez egyúttal azt is jelenti, hogy kevesebben vannak azok, akik sem a bejegyzett élettársi kapcsolatot, sem a házasságot nem támogatják a homoszexuális vagy a leszbikus emberek számára, vagy nem tudnak állást foglalni a kérdésben.

Ugyanakkor csak a magyar válaszadók 47 százaléka támogatja kifejezetten a melegházasságot,

és bár ez az arány az Ipsos felmérése szerint nem éri el a társadalom felét, a magyarok javuló tendenciát mutatnak a kérdésben: ez a szám 2021-ben még 46 százalék volt.

Az Ipsos a Pride hónapjához igazodva 30 országban végzett kérdőíves felmérést, és a nemzetközi mintán átlagban az emberek 56 százaléka a melegházasságot elfogadó személy. Hollandiában, Portugáliában és Spanyolországban e tekintetben a legelfogadóbbak az emberek: ezekben az országokban 80-80-78 százalékos az azonos neműek között történő házasságkötés támogatottsága. A legalacsonyabb támogatottságot Romániában (25 százalék) és Törökországban (20 százalék) mérték.

A harminc ország 22 ezer 500 válaszadójának átlagosan a 9 százaléka sorolta magát az LMBT+ emberek közé. 3 százalékuk leszbikusnak vagy homoszexuálisnak, 4 százalékuk biszexuálisnak, 1 százalékuk pán- vagy omniszexuálisnak és 1 százalékuk aszexuálisnak vallotta magát. A felmérés szerint a Z generáció tagjai kétszer nagyobb valószínűséggel sorolják magukat az LMBT+ emberek közé, mint a milleniálok tagjai, és négyszer nagyobb valószínűséggel, mint az X generáció vagy a boomer generáció tagjai.

Mint az sejthető volt, Magyarország különösen rosszul áll abban a tekintetben, hogy mennyire láthatóak az LMBT+ emberek. Míg Latin-Amerikában, Spanyolországban vagy Ausztráliában teljesen megszokott, hogy valakinek van a baráti társaságában, a rokonai vagy a kollégái között meleg, leszbikus vagy biszexuális személy, addig az ő láthatóságuk a legalacsonyabb Japánban, Magyarországon, Törökországban, Romániában, Lengyelországban és Dél-Koreában.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz. És már miért ne állítana listát, miért is ne akarna bejutni a Fővárosi Közgyűlésbe Magyar Péter pártja és az MKKP? Hisz’ nem csak a szűk pártérdek, hanem demokratikus közéletünk, illetőleg közéletünk demokratikusságának imperatívusza is azt követeli, hogy ha egy párt van, létezik és kitapintható közösségi igény is van rá, az méresse meg magát a nemes versenyben, és a verseny legyen nemes!

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?