Erdélybe is elviszik a Petőfi-filmet

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. március 5.

Belpol

Határon túli városokban is látható március 15-étől a Most vagy soha! című film.

Az új Petőfi-film a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakjának állít emléket, és a költőnek a Habsburg-uralom elleni szabadságharcban betöltött szerepét is bemutatja – áll a forgalmazó közleményében.

Minden idők legdrágább magyar filmjének büdzséje közelíti a 7 milliárdot.

Az alkotást a március 14-i magyarországi premier hetében Nagyváradon, Temesváron, Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is vetítik a mozik.

A filmet olyan partiumi és erdélyi településekre is eljuttatják, ahol nincs mozi. Ilyenek a többi között Székelyhíd, Nagyszalonta, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely és Székelykeresztúr.  A vetítések kezdési időpontja „stílusosan” 18.48 óra.

A Most vagy soha! a partiumi és erdélyi mozikban, településeken román felirattal látható. A 135 perces alkotás a román szabályok szerinti korhatár-besorolás alatt áll.

Az 1848. március 15-én játszódó magyar történelmi kalandfilmben a főszereplő Berettyán Nándor (Petőfi Sándor) és Mosolygó Sára (Szendrey Júlia) mellett kiemelt szerepben látható Koltai-Nagy Balázs (Jókai Mór), Fehér Tibor (Vasvári Pál), Horváth Lajos Ottó (Farkasch, a titkosügynök), Jászberényi Gábor (Meyer, a rablóvezér), Lukács Sándor (Ignaz von Lederer tábornok), Nagy Sándor (Emich Gusztáv) és Szerednyey Béla (Landerer Lajos) is.

A film rendezője Lóth Balázs, forgatókönyvírói Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk. Producerei Fülöp Péter, Csincsi Zoltán, Kriskó László és Rákay Philip. Operatőre Dobos Tamás, zenéjét Gulya Róbert szerezte.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.