Erőfölény gátlások nélkül – Népszavazási kampány

Belpol

Erősen a kormánypártoknak, illetve a „nem” szavazat híveinek kedveznek az október 2-i kvótareferendum kampányszabályai. A baloldali ellenzék pártjai szórványosan működnek együtt.

„Ennyire egyoldalú, ekkora erőforrás-különbségre épülő, az egyenlő versenyfeltételek elvét ennyire megszegő kampány rég nem zajlott Magyarországon” – írta Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója a magyarnarancs.hu-n megjelent elemzésében. Valóban nehéz másként értelmezni azt, hogy míg a kormány már az augusztus 13-i hivatalos kampányrajt előtt több mint 3 milliárd forintot költött hirdetésekre, a legtöbb kampánypénzzel rendelkező ellenzéki alakulat, a szatirikus óriásplakátolásra készülő Kétfarkú Kutya Párt lapzártánkig 26 milliót kalapozott össze.

Ahogy nem sikerült jogi úton megakadályozni, hogy a kormány megtartsa a mértékadó jogi vélemények szerint alkotmányellenes népszavazást, a választási és bírósági szervek némák maradtak a kampányban megmutatkozó hatalmas esélykülönbség láttán is. A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria először azt mondta ki, hogy nincs hatáskörük a kormány kampányidőszakon kívüli tevékenységének vizsgálatára, hétfőn pedig jogerős ítélet támasztotta alá, hogy a „Tudta…?” felütésű kampányszövegek nem sértik a tisztességes választás alapelveit.

Pályahibák

„A magyarországi kampányszabályok általában is hiányosak, a töredékes szabályozást ráadásul nagyon könnyű kijátszani. A problémák hatványozottan kijönnek egy népszavazási kampányban” – mondja Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója. Példaként említi, hogy nincs limitálva a kampányra fordítható pénz mennyisége, nincsenek állami kampánytámogatások, nem szabályozott a kormányzati önreklám és a kampányidőszakon kívüli kampányolás jelensége. „Mivel nincs költési limit, nincs mit túllépni, és mivel nincs beszámolási kötelezettség, nincs mit elmulasztani” – magyarázza Ligeti.

Hülye kérdésekre hülye válaszok

Hülye kérdésekre hülye válaszok

Fotó: Komka Péter / MTI

 

A 2013-ra összeállt új választási rendszer fontos újítása volt, hogy a politikai reklámokat – a tévés és rádiós politikai hirdetéseket – a kampányidőszakra korlátozta, a médiaszolgáltatóknak pedig előírta, hogy csak ingyen és egyenlő feltételek mellett tehetik közzé a versengő oldalak közleményeit. A szabályozás célja a magas részvételi arány elkerülése volt az országgyűlési választáson, de elméletileg alkalmas lehetett volna a kormányzati önfényezés kiszűrésére is. A Fidesz azonban a saját jogszabályát semmibe véve kampányidőszakon kívül is teljes gőzzel nyomta a tévés-rádiós propagandát. A Mérték Médiaelemző Műhely a „Magyarország jobban teljesít” reklámszpotok ügyében a Médiahatósághoz fordult, ahol mindössze annyit állapítottak meg, hogy a kormányzati hirdetéseket „társadalmi célú reklámként” kell leadni. Ebben a formátumban futottak augusztus 13. előtt a kormány „Üzenjünk Brüsszelnek” és „Tudta…?” reklámjai is (jóllehet a törvényi szabályozás ellentmondásos, a médiatörvény már elrendelt népszavazásnál a politikai reklámot is megengedi).

Rövid számolgatás után láthatjuk, mekkora előnyt kapott a kormány a kampányidőszakon kívüli hirdetési lehetőséggel. Az 50 napos kampányidőszakban a közmédia mellett az ATV, a Tv2 és a Tv2 kábelcsatornái vállalták politikai reklámok ingyenes közzétételét, összesen 1050 percben. Politikai reklámozásra jogosult a népszavazás kezdeményezője és a parlamenti frakcióval rendelkező pártok. Mivel az LMP nem vesz részt a kampányban, az időkeret nagy valószínűség szerint ötfelé fog oszlani a kormány, a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az MSZP között. A kormány így 210 perc, a kormánypártokkal együtt 630 perc reklámidőre lesz jogosult. Ehhez képest értelmezendő, hogy a Kantar Media kreatív.hu által ismertetett adatai szerint augusztus 13-ig 10 481-szer jelentek meg a médiában és a közterületeken a kormány hirdetései (ebbe az online hirdetéseket bele sem számolták). A televíziós szpotok 6224-szer futottak, ez reklámonként 20 másodperccel kalkulálva 2075 percnyi reklámidő. Azaz a kormány a kampányidőszak előtt a kampányban kiosztott időkeretének mintegy tízszeresét használta fel társadalmi célúnak álcázott reklámokra.

Huzakodás

 

A Kantar Media szerint a kormány listaáron közel 3,6 milliárd forintot érő reklámhelyet vásárolt augusztus 13-ig. A valós költés ennél valamivel alacsonyabb lehetett; ami biztos, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda 3 milliárd 83 millió forint értékben szerződött „lakossági tájékoztató kampány” feladataira Rogán Antal lakóparki szomszédjának érdekeltségeivel. Ez a szerződés augusztus 10-én lejárt. Megkérdeztük a Kabinetirodától, hogy a kampányidőszakra kötöttek-e újabb reklámozási tárgyú szerződést, de lapzártánkig nem válaszoltak, és egyelőre a kormány honlapján sem találni újabb szerződésre utaló nyomokat. Így nem tudjuk, a 3 milliárd felett mennyit tervez költeni a kormány a kvótanépszavazási kampányra.

De már az eddig elköltött összeg is irgalmatlanul magas a többi párt lehetőségeihez képest. Az „igen” szavazat mellett egyedül kardoskodó Liberálisok 10 millió forintos hitelből tervezik kampánykiadásaik fedezését, tájékoztatásuk szerint online kampánnyal és óriásplakátokkal készülnek. Fodor Gábor pártelnök elmondta, abszurdnak és felháborítónak tartja, hogy frakció híján nem élhetnek az ingyenes tévéreklám lehetőségével, hiszen így az egyik lehetséges álláspont nem is jelenhet meg a televíziós hirdetésekben: a kormány, a Fidesz, a KDNP és a Jobbik a „nem”, az MSZP az otthonmaradás mellett kampányol majd.

A szocialisták állításuk szerint „néhány millió forintot” fordítanak kampányra az egész ország területén, ezt költségvetési támogatásukból tudják fedezni. Az internetes kampány mellett óriásplakátokkal, szórólapokkal, kitelepülésekkel készülnek, és kihasználják a rendelkezésükre álló tévés reklámidőt is. Az MSZP valószínűleg keveset beszél majd a menekültekről vagy a kvótáról – Molnár Gyula pártelnök maga is ellenzi a menedékkérők kötelező elosztását –, üzenetüket az Európai Unióra koncentrálják, illetve arra, hogy a népszavazás a Fidesz mulasztásairól tereli el a figyelmet.

Hasonló kampányszlogenekkel dolgozik a DK is, Molnár Csaba ügyvezető alelnök hétfőn több interjújában is hevesen bizonygatta, hogy a népszavazás nem a menekültekről, hanem az EU-ból való kilépés előkészítéséről szól. A DK saját bevallása szerint körülbelül tízmillió forintot költ a kampányra, és mivel a tévés hirdetésektől ők is elesnek, Facebook-videókkal fognak dolgozni. A két párt együttműködése nehezen átlátható, politikusaik először azt cáfolták, hogy közös kampányra készülnek, majd Molnár Csabának legutóbb az nem tetszett, hogy az MTI a DK „más pártoktól független, önálló” kampányáról adott hírt. Azt elismerik, hogy az MSZP mozgósít Gyurcsányék október 1-jei Parlament körüli élőláncára, a DK pedig a szocialisták 2-i Szabad Európa Nap rendezvényére. Emellett a szavazatszámláló bizottságokban és a lakossági fórumokon is együtt dolgozik majd az MSZP és a DK.

Az Együtt, a PM és a Bokros Lajos-féle MOMA nagyjából 15 millió forintos közös plakátkampánnyal készül. Szlogenjeik a „néphülyítésre” koncentráló „odaverős” üzenetek lesznek. Az Együtt és a PM viszonylag alacsony költségvetésű önálló kampányt is szervez, mindkét párt szeretné bemutatni pozitív politikai javaslatait is, a PM szeptember 19-i konferenciájának sztárelőadója a volt görög pénzügyminiszter, Janisz Varufakisz lesz. A PM október 2-án az erőszakmentesség világnapját ünnepli a Kossuth téren.

A megkérdezettek közül csak Fodor Gábor állítja, hogy kísérletet tett egy közös ellenzéki platform létrehozására, de már nyár elején egyedül maradt az „igen” álláspont melletti érveivel. Szigetvári Viktor Együtt-elnök szerint a népszavazás előtt nincs összefogáskényszerben a baloldali ellenzék, ő maga úgy látja, nem csökkenti a bojkott hatékonyságát, ha a pártok külön, a csak rájuk jellemző politikai üzenettel buzdítanak távolmaradásra. Az MSZP-vel azért nem keresték az együttműködést, mert másképp gondolkodnak a menekültek befogadásáról, a kerítésről és a kvótákról, a DK pedig hamar egyértelművé tette, hogy inkább a szocialisták felé tájékozódik. Tordai Bence, a PM szóvivője is azt mondja, nem volt realitása a széles körű együttműködésnek. „Úgy tűnik, a régi baloldali pártok még egymással sem tudnak megegyezni, és menekültügyben mi is tapasztaltunk a részükről kínos megingásokat, beszédes hallgatásokat.”

Lapzártánkig 26 millió forintot gyűjtött az érvénytelen szavazatra buzdító, a kormányplakátokat kifigurázó kampányára a Kétfarkú Kutya Párt. Az érvénytelen szavazat mellett érvel a két talán legnagyobb befolyású civil szervezet, a TASZ és a Helsinki Bizottság is. A bojkott és az érvénytelen szavazat között egyébként eredményüket tekintve nincs különbség (az „igen” szavazattal szemben egyik sem járul hozzá a népszavazás érvényességéhez); a háttérbeszélgetések alapján a pártok azért választották inkább a bojkottot, mert nem bíznak benne, hogy szavazók tömegeit lehetne rávenni egy bonyolult és speciális választói magatartásra.

Augusztusban két közvélemény-kutatás is arra jutott, hogy érvényes lehet a referendum. A Závecz Research index.hu-nak végzett felmérése szerint a lakosság 54 százaléka tervez részt venni a népszavazáson, a Republikon Intézet kutatása szerint 69 százalék biztosan vagy valószínűleg részt venne. A kutatók hozzáteszik, hogy a részvételi hajlandóságot nehéz előzetesen kimutatni, a számok többnyire felfelé torzítanak. Továbbá augusztusban a kormány elsöprő propagandája még nem találkozott szervezett ellenállással. Ha valamennyi ellenzéki párt meg tudja győzni híveinek többségét a távolmaradásról (vagy az érvénytelen szavazatról), akkor jó esély van arra is, hogy a kormánynak nem jön össze az 50 százalékos részvételi küszöb.

Egy dolog biztosnak tűnik: a végeredmény értelmezési vitákat szül majd. Ha nem lesz meg az 50 százalék, de elsöprő arányban győz a „nem”, azt a kormány sikerként állíthatja be, ugyanakkor a DK már előre lemondásra szólította fel Orbán Viktort egy érvénytelen népszavazás esetén. Ha érvényes lesz a népszavazás, akkor is dilemma elé kerül a kormány. Egyes politikusai úgy nyilatkoznak, ez csak a kormány uniós pozícióit erősítené meg. Mások viszont belengették, hogy az Országgyűlés törvényben mondhatná ki, nem fogadja az ide küldött menedékkérőket. Egy ilyen lépés azonnali kötelezettségszegési eljárással járna, amivel Magyarország óriási pénzbüntetést kockáztatna. A 444 információi szerint a kormány azt ígéri az Európai Bizottság illetékeseinek, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás hatására sem nyúl a menedékjogi törvényhez. Kérdés, ugyanezt el tudja-e adni majd a felheccelt hazai közvéleménynek is.

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.