Snoblesse
A türannoszok tévedése - Hushegyi Gábor igazgató, Szlovák Intézet
Szlovák filmnapok: Toldi mozi, szeptember 15–17.
(2016-09-01)
Szlovák filmnapok: Toldi mozi, szeptember 15–17.
Figyelmeztetés: Minden hasonlóság a puszta véletlen műve; olykor azonban mégsem.
A Narancs szerkesztősége azzal juttatta el hozzám kérdésed, hogy válaszolnék-e rá. Szívesen, bár annyiban biztosan nem vagyok alkalmas a feladatra, hogy noha, mint mindannyiunknak, több címkém lehet, de az alaptörvény jogásza biztosan nem lehetek (ha már, akkor inkább alaptörvény-kritikus jogász). Joggal, ezen belül alkotmányjoggal viszont valóban foglalkozom, és talán itt ez is elég. A válasz, és ez lesz az én személyes hasznom, talán ahhoz is hozzásegít, hogy saját álláspontomat világosabban lássam.
Még mindig habozok, hogy felháborodván Bayer Zsolt lovaggá ütése miatt, magam is visszaadjam-e állami kitüntetésemet. Ennek eddig három oka volt, aztán csak kettő maradt. De azért felsorolom mind a hármat.
Nemrég ültük százharmincadik évfordulóját annak, hogy az elmeháborodottnak ítélt, hóbortos király beleimbolygott a Starnberger Seebe, és megfulladt.
Első tolmácsutam rögtön a távoli Észak-Vietnamba vezetett.
Előre szólunk: ami most következik, csupán a szabadjára engedett fantázia tobzódása, minden tényalapot nélkülöző spekuláció. Továbbmegyünk: ha valami csoda folytán az október 2-i népszavazáson mégsem lesz elsöprő a részvétel s nem lesz elsöprő fölénye a nem szavazatoknak, akkor még spekuláció sem – csak valami rossz, buta álom, amit a legjobb lesz hamar elfelejteni.
A korábbi ombudsman szerint Bayer Zsolt csak a „hasznos idióta”, elsősorban a kormány felelős az egyre nagyobb gyűlölködésért. Kaltenbach Jenővel a fokozódó gyűlöletkampányról, a romák helyzetéről és arról beszélgettünk, hogy mennyire vállalhatatlan a nyugatiak számára a magyar közeg.
Nincsenek abban a helyzetben, hogy lemondjanak a fizetett kormányzati kampányokról, de ezzel az ellenzéknek is esélyt adnak arra, hogy ingyenesen hirdethessenek a kampányidőszakban – állítja Németh S. Szilárd, aki beszélt az ősszel induló, bulvárosabb magazinműsorokról, az ATV küldetéséről és arról, hogy nem csak a fideszes Németh Szilárddal szokták összekeverni.
Erősen a kormánypártoknak, illetve a „nem” szavazat híveinek kedveznek az október 2-i kvótareferendum kampányszabályai. A baloldali ellenzék pártjai szórványosan működnek együtt.
Önkényes eljárásban választotta ki a kormány három strasbourgi bírójelöltjét. Emiatt akár az egész listát visszadobhatják.
A korábbi ígérettel szemben nem lesznek új szélerőmű-pályázatok – közölte a Naranccsal az illetékes minisztérium. Ennek szerintük szakmai oka van, az viszont tény, hogy – ellentétben a napenergiás piaccal – a szélenergiát nem fonják be az állam csápjai baráti cégeken át. A szélkerekek száma mindeközben világszerte gyarapodik.
ismerősök és ismeretlenek között, ha araszolva is, de a csúcsra jutunk.
Közösségi finanszírozásban jelent meg magyarul az önéletrajza, A Pantera igaz története – Belső szemmel. Ennek apropóján hívtuk fel a stúdióban.
A Kaposfest Kamarazenei Fesztivál a tavalyi vezetőváltás óta – amikor Kokas Katalintól Baráti Kristóf és Várdai István vették át a fesztivált – ugyanolyan magas színvonalon folytatódik, telt és lelkes házakkal, mint korábban.
Az öldöklős filmek negatív hősei gyakorta küzdenek kihívásokkal: néha fizikailag túlfejlett szellemi fogyatékosok, sokukat öröklött családi terheltség sújtja, vagy szimplán csak megátkozták őket, a legrosszabb esetben viszont rég meghaltak, de mégsem tudnak nyugton maradni.
Freud lapsusnak nevezte az öntudatlan, de szemernyit sem véletlen nyelvbotlásokat, és igen messzemenő következtetéseket vont le belőlük.
1894-ben a francia hadsereg zsidó származású vezérkari tisztjét, Alfred Dreyfust kémkedéssel és hazaárulással vádolják meg: az ártatlan tisztet merő antiszemitizmusból elítélik. Az ügy főbb szereplői – maga Dreyfus és a védelmére kelt Émile Zola – jól ismertek, csupán azt az alakot feledte el a történelem, aki nélkül az igazságra jó eséllyel sosem derült volna fény.
A Jelmezbál című könyvével az eladási listákon is jól teljesítő szerzővel írószerepekről, az irodalmi estek haláláról és a családállításról beszélgettünk, de szóba került a Trabantot vezető Esterházy is.
A komikus, akiről az elmúlt hetekben túl sokszor írták le, hogy „a legviccesebb magyar”, valószínűleg vicsorogva küldene el a jó édes anyjába bárkit, aki korunk egyik legszerethetőbb és leginspirálóbb gondolkodójának merészelné nevezni. Pedig.
Nem láttam még senkit a kortárs művészetben ennyi agresszióval megszólalni a magyar kisebbségről vagy annak nevében, legfeljebb valami szélsőséges oldalon, netán „többségi” parlamentekben, tüntetéseken, egyszóval a valóságban. Hogy az elnyomott kisebbség maga is agresszorrá válhat, tudjuk, ők már itt, a színpadon, jelmezükben azok az első jelenettől kezdve: fehér ing, ügyes kis rézgombos mellény (eddig a „magyar”), övön alul pedig katonai zsebes nadrág, bakancs – harcra készen.
Kit véd a robotautó? A gazdáját vagy az óvatlan járókelőket? És ki fogja beprogramozni a cselekedeteit vezérlő utasításokat?
Utánajártunk, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal jár az ausztriai munkavállalás, mennyit lehet keresni, és mi az a „szezonozás”.