Érvénytelen lett a bányanyitásról szóló népszavazás Pilismaróton

Belpol

A szavazásra jogosultak több mint fele távol maradt. Az érvényesen szavazók többsége (86%) viszont nem szeretne bányát. 

Érvénytelen lett a pilismaróti bányanyitásról szóló népszavazás – derül ki a helyi választási bizottság által közölt adatokból. Este hét óráig a szavazásra jogosult lakosság 40,84 százaléka ment el szavazni, tehát nem jött össze az érvényességhez szükséges 50 százalék plusz egy szavazat. A helyi választási bizottság által közölt adatok szerint a szavazók töredéke kora reggel voksolt, a késő délelőtti, kora délutáni időszakban voltak a legaktívabbak, utána viszont lankadt a hajlandóság. 

 
 
Statisztika forrása: Pilismarót weboldala
 

A pilismarótiak az alábbi kérdésben nyilváníthatták ki a véleményüket: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Pilismarót község közigazgatási területén külfejtés bányászati tevékenységet végezzenek, és ennek érdekében Pilismarót Község Önkormányzata Képviselő-testülete a bányászati tevékenységgel igénybe venni tervezett területet a településrendezési tervben nyersanyag-kitermelés (bánya) vagy nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló különleges beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt övezetbe sorolja?” 

A végleges adatok az alábbiak: 

  • A népszavazáson résztvevők száma: 781,
  • Érvényes szavazatok száma: 770,
  • Igennel szavazók száma: 98 (13%),
  • Nemmel szavazók száma: 672 (86%),
  • Érvénytelen szavazólapok száma: 11 (1%), 

Vagyis az érvényesen szavazók többsége nem szeretné, ha Pilismaróton bánya nyilna. 

 
Statisztika forrása: Pilismarót weboldala
 

 A bányanyitásról több éve tart a vita Pilismaróton, a téma országos nyilvánosságot is kapott, lapunk is foglalkozott vele többször is. Dunakanyar-szerte egyre több ellenzője lett a beruházásnak. A múlt év végén a Gm-PRO Kft. ügyvezető igazgatója, Molnár Péter bányavállalkozó azt nyilatkozta lapunknak, hogy becslése szerint idén elindulhat a kitermelés. Aztán idén márciusban váratlan fordulat történt, ugyanis az Energiaügyi Minisztérium érvénytelenítette a vállalkozó környezetvédelmi engedélyét, vagyis a bányanyitás lehetősége távolabb került. Az ügy végére a lakosság a népszavazással pontot tehetett volna, viszont így a vita tovább folytatódhat a bányavállalkozó, valamint a bányanyitást ellenző civilek között. 

Korábban a kampányról is beszámoltunk. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.