Dunakanyar-szerte vannak ellenzői a pilismaróti bányának

Belpol

Zebegény mellé felsorakozik Szentendre és Vác is, ahol szintén nem nézik jó szemmel, hogy Pilismaróton bányát szeretne nyitni egy vállalkozó. A legtöbb dunakanyari település nem foglal állást a kérdéskörben, de van olyan község, amely szerint nem jelentkeznének komolyabb problémák. A térség megosztott. 

Szentendre ellenzi a pilismaróti bányanyitást, Vác polgármestere szerint a dunai forgalom növekedése rengeteg hátránnyal jár majd. A többi dunakanyari település nem foglal állást főleg információhiányra hivatkozva – ez derül ki a Narancs.hu által az elmúlt hetekben feltett körkérdésből. 

Még az ünnepek előtt foglalkoztunk a Pilismarótra tervezett bányanyitással, ugyanis egy közelmúltban tartott lakossági fórum tapasztalatai szerint a kérdés nem csak a helyieket, hanem a szomszédos településeken élőket is foglalkoztatja. A kitermelés ugyanis jelentős forgalomnövekedéssel járhat, és komolyan befolyásolhatja a térség idegenforgalmát. 

A fórumon megjelent a Duna túloldalán található Zebegény alpolgármestere, Ferenczy Ernő, hogy kifejtse aggályait. Múlt év végi megkeresésünkre azt mondta, a bánya tervezett területének bejáratánál, a Nagy-öbölnél közlekedő uszályok miatt a vízisportok és a keresztirányú forgalom is megszűnne. 

„Nagyszámú [szállodai] férőhely van Zebegényben, bánya esetén nyilván csökkenne a kereslet, főleg ott, ahol hallják a kitermelés zaját. Erről nem készült hatástanulmány” 

– tette fel a kérdést. 

Ennek ellenére Molnár Péter, a GM-Pro Kft. ügyvezetője úgy véli, hogy idén év közepén vagy a második felében elindulhat a kitermelés. Hunyadi Balázs, Pilismarót polgármestere pedig megkeresésünkre azt mondta, a bányavállalkozó felszólította az önkormányzatot, hogy megteszi a jogi lépéseket, ha a már korábban aláírt szerződésben foglaltaknak nem tesznek eleget. 

Szentendre ellenzi, Vác foglalkozik majd vele

A bányavállalkozó készítetett egy környezetvédelmi hatástanulmányt, amely tartalmazza a forgalomnövekedésre vonatkozó részleteket is. E szerint a több mint 122 hektáron elterülő bánya üzemeltetése évente 125 munkanapon át történne, a kitermelés négyötödét (400 ezer tonnát) 250–300 tonnás bárkákkal, uszályokkal a Dunán szállítanák. A „szállítási volument naponta 13–16 vízi járművel lehetne kielégíteni”, olvasható a dokumentumban. 

A kitermelés ötöde (100 ezer tonna) közúti szállítási igényének maximuma napi 800 tonna lehet, ezt a mennyiséget naponta mintegy 40 darab 7,5–20 tonnás tehergépkocsival, illetve nyerges vontatóval szállítanák el, ami „a 12 órás műszakokban, a bányától a 11 számú út csomópontjáig napi 80, illetve óránként 7 darabos tehergépkocsi-forgalomnak felel meg. A forgalom a 11-es úton aztán két irányban megoszlik. A személyszállítási igények csekélyek, a 7 fő telepen dolgozó és az esetleges látogatói, illetve szolgáltatói hivatásforgalom maximuma napi 12 személygépkocsi és kisteher kategóriájú forgalmat jelent.” 

A bányanyitás részleteivel még novemberben foglalkoztunk.

Kíváncsiak voltunk rá, hogy a 20-30 kilométeres körzetben megtalálható folyó menti, valamint a 11-es úttal érintett települések vezetői hogyan viszonyulnak a bányanyitáshoz, ezért levélben és telefonon is megpróbáltuk őket elérni. 

„A sóder szállítását a 11-es úton (legalább öt településen keresztül), valamint a Dunán tervezi a vállalkozó. A 11-es főút forgalma teherforgalom nélkül is igen nagy és gyakoriak a dugók. E mellett a rendszeres terhelés az út minőségének további romlásához is vezetne. A Duna szentendrei ágán a hajózható napok száma pedig évről évre csökken.

Szentendre Város Önkormányzatának álláspontja szerint jelentős környezetvédelmi, és közlekedési érvek is a bányanyitás ellen szólnak, és Szentendrén is komoly lakossági ellenállással kellene szembenéznie a vállalkozónak” 

– válaszolta megkeresésünkre Szentendre önkormányzata. 

Hasonlóan vélekedik Vác polgármestere is. Matkovich Ilona (lapunk korábbi szerzője) megkeresésünkre azt válaszolta, Vácnak is van évek óta termelő bányája, ami rengeteg problémát okoz (például a környező kutakból nyáron kifogy a víz), ezeket próbálják felszámolni, „de most foglalkozni fogunk ezzel is”

„A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy nem hittem el, ezt ekkora lakossági tiltakozás ellenére megcsinálják, bár Vácon is ez történt korábban. 

A tájseb mellett a dunai forgalom növekedése rengeteg hátránnyal jár számunkra is”

– fogalmazott Matkovich Ilona. 

 
A Magyarkút feletti 270 méter magasan fekvő Aranyoskúti kilátóból szép látvány tárul a kirándulók elé. A visegrádi vár és a Szentendrei szigetcsúcs sejtelmes ködbe burkolózik. Mi lesz a Dunakanyar ezen szakaszával a pilismaróti bányanyitás után? Fotó: Lehotka László / MTVA/Bizományosi

A többség nem foglal állást

Írásos vagy telefonos megkeresésünkre a többség nem foglalt állást. Schuszter Gergely, Dunabogdány polgármestere azt írta, biztos benne, hogy Pilismarót vezetése minden oldalról megvizsgálja a kérdéskört és a legjobb döntést fogja meghozni. Herman Jenőné, Dömös polgármestere azt mondta, egyelőre nincs álláspontja, nem szeretne ebbe belefolyni, előbb biztos adatokat tudna meg, illetve tisztán szeretné látni, hogy a bányanyitás hogyan befolyásolná Dömöst

Grauszman György, Verőce polgármestere szerint a bánya messze van a községtől, és ő sem örülne neki, ha a pilismarótiak beleszólnának abba, hogy mi történjen Verőcén. Röviden összefoglaltuk neki, hogy milyen hatásai lehetnek a bányának a térségre nézve, amire azt mondta, tájékozódni fog a témában, de egyelőre nem tud nyilatkozni.  

Sajtos Sándor, Tahitótfalu polgármestere szerint Pilismarótnak kell döntenie a kérdésben, de azt nem érti, hogy ha a bányát térségi problémának kezeljük, akkor a környezetvédelmi hatóság miért nem folytatott le erre vonatkozóan vizsgálatokat; a „11-es út már tegnap előtt is alkalmatlan volt”. Ettől függetlenül a tahitótfalui polgármester is várna még, mert részigazságok alapján nem kíván állást foglalni.

A legkorektebb reakciót Neubauer Rudolftól, Kismaros polgármesterétől kaptuk, aki megkeresésünkre hivatalos, lepecsételt válaszlevelet küldött. E szerint a közúti forgalom a Duna jobb partján jelentkezik, Kismarosra gyakorolt hatása nem feltételezhető. „A bányavállalkozó szándéka szerint a hétköznapokon 6:00 óra és 18:00 óra között történő kitermelés hanghatása várhatóan nem jelenik majd meg a kismarosi Duna-szakasz 1692 fkm és 1689 fkm közötti partrészén” – írja levelében. 

A jól tájékozott polgármester válasza szerint a vízi úton történő szállítás, az engedélyekben szereplő maximális éves termelés figyelembevételével, napi 2-3 bárkás vontatóhajó közlekedését jelentheti, mely nem okoz észrevehető hajóforgalom növekedést Kismaros partjainál, illetve a Dunakanyarban.

„A lassújáratú teherhajókhoz képest mind hullámkeltésben, mind zajkeltésben jóval jelentősebb terhelést ad a Duna mellett élőknek és a vízen, vízparton pihenő helybélieknek, környékbelieknek az éjjel-nappal közlekedő szállodahajók, valamint a nyári időszakban tömegesen kirajzó jet-ski sporteszközök jelenléte”

– írta Neubauer Rudolf. 

Mi sem mutatja jobban, hogy mennyire megosztott a kérdésben a térség, mint a Leányfaluról érkezett válaszaink. Adorján András polgármester azt mondta, a bánya elsősorban Pilismarót ügye, ott kell, hogy eldöntsék, mit szeretnének, ő sem örülne neki, ha egy leányfalui fejlesztésbe kivülről szólnának be. „Nekünk alkalmazkodni kell ehhez” – fogalmazott.

Ugyanakkor levelünk eljutott a település alpolgármesteréhez, Loszmann Jánoshoz is, aki azt írta „a település nevében, mint alpolgármester, nem nyilváníthatok véleményt. Személyes véleményem szerint

a tervezett bánya súlyosan károsítaná a Dunakanyart. Leányfalut ez közvetlenül »csak« a 11-es út borzalmas teherautó-forgalom növekedése érintené, de szerintem ez is elviselhetetlen terheket jelentene. A tájseb amit a bánya nyitása ejt a tájban, hosszú évekig látszódna és a helyreállítás utáni helyzet is kiszámíthatatlan.

Nem tudom, mit tudnak tenni a nyitás ellen, de személyemre számíthatnak, mint támogatóra” – írta. 

Esztergom Város Önkormányzatát és a visegrádi önkormányzatot kétszer kerestük levélben. Mivel nem érkezett válasz, odatelefonáltunk. Esztergom polgármesteri hivatalában azt mondták, utánanéznek, és majd jelentkeznek. Eörsy Dénes Visegrád polgármestere pedig azt kérte, hogy küldjük el újra a megkeresésünket – megtettük, egyik helyről sem érkezett válasz. 

Szintén írásban kerestük többször is a szobi és a nagymarosi önkormányzatot, de nem érkezett válasz. Telefon próbáltuk elérni a két városvezetőt, de nem fogadták hívásunkat. 

Érdekességképpen tesszük hozzá, hogy megkerestük Molnár Csabát, Kisoroszi polgármesterét is, aki azt mondta, ők közvetlenül nem érintkeznek az üggyel, majd arról beszélt nekünk, hogy cikkeinkkel annyi kárt okoztunk a településnek „a szigetcsúcs ügyében”, hogy nem érti, miből gondoltuk: nyilatkozni fog nekünk. Felvettük a kapcsolatot a Szobbal szomszédos, de már Szlovákia területén található Helembával is, hátha van álláspontjuk az ügyről, de megkeresésünkre nem érkezett reakció. 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk