Feszült hangulatú lakossági fórumon vannak túl a pilismarótiak, ahol az esetlegesen megnyitásra váró sóderbánya ügye volt terítéken. Ahogyan arról november elején beszámoltunk, a 2020-ban már lezártnak tűnt történet idén újraindult, ugyanis a környezetvédelmi engedéllyel bíró bányavállalkozó tárgyalni kezdett a nemrégiben megválasztott polgármesterrel a bányanyitásról.
Igyekeztünk a témát töviről hegyire átrágni, ugyanis az eggyel korábbi községvezető és a képviselő-testület is belebukott a tervezett projektbe, akkora népharagot váltott ki az emberekből. Egyesek most úgy vélik, a község jelenlegi vezetője, Hunyadi Balázs becsapta őket, ugyanis a májusi időközi választást megelőző kampányban számukra úgy tűnt, ellenzi a bányanyitást. A polgármester viszont novemberi megkeresésünk során azt mondta, hogy nem foglalt állást az ügyben.
Helyi civilek, élükön a Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesülettel (Dunakéke), úgy vélik, hogy a bányanyitás komoly környezetvédelmi és társadalmi károkat okozna a településen és a térségben, azonban a vállalkozó szerint ez nem igaz, és a tevékenység amúgy is csak szakértők által bevizsgált módon, szigorú jogszabályok mentén folyhatna.
A bányanyitáshoz ugyanakkor módosítania kellene a képviselő-testületnek a településrendezési tervet és a Helyi Építési Szabályzatot, jelenleg ez akadályozza bánya megnyitását. Az önkormányzat előző vezetése viszont már leszerződött a GM-Pro Kft.-vel, így fennáll egy jogi kötelezettségvállalás is a cég felé.
Zebegény is tiltakozik
A közmeghallgatással egybekötött december eleji lakossági fórum mintegy három órán keresztül tartott. A hvg.hu is forgatott a településen, a riportból látszik, hogy milyen indulatokat vált ki egyesekből a bányanyitás lehetősége. A civilek 20 ezer aláírást is összegyűjtöttek annak érdekében, hogy a beruházást megakadályozzák, és egy petíciót is indítottak, amit Erős Gábor és Rétvári Bence kormánypárti országgyűlési képviselőknek címeztek, azt szeretnék elérni, hogy helyi népszavazás mentén dönthessenek a bányanyitásról.
A lakossági fórumon Ferenczy Ernő, Zebegény alpolgármestere is felszólalt, aki a Duna túloldalán lévő község vállalkozóit is képviselte. Felidézte a Bős-nagymarosi vízlépcső építésének a körülményeit, mondván akkor a legnagyobb zajban éltek, és „van egy olyan lelki hozzállásunk, hogy mi ezt egyszer már túléltük, és ez nekünk nagyon rossz érzéseket hoz újra fel” – fogalmazott az alpolgármester. Ferenczy szerint a bányanyitás társadalmi hatásai beláthatatlanok, ugyanis a vízhatás miatt sokkal jobban szenvednének a zajtól.
A hajóforgalomra is kitért, ugyanis bányanyitás esetén 16 uszály szállítja majd a sódert a Dunán. Ferenczy szerint 4-5 vízisportos (kajak, kenu, SUP stb.) szolgáltató is működik a térségben, melyek az ügyfeleket az Ipolyra és a Garamra viszik, majd onnan lecsorogva a Pilismaróton található Nagy-Öbölbe, a tervezett bánya közelébe viszik a látogatókat. „Mindenki az öbölbe megy. Melegebb a víz egy 3-4 fokkal, kíváló, kedvelt úticél, gyermekeknek, családosoknak, mindenkinek. (...) 16 hajó ki-be mászkál, ami jól tudjuk, ha átmegy a másik oldalra kb. húsz perc, vissza húsz perc, tehát folyamatos lesz a forgalom. Ki fogja elvinni oda a gyerekét a kenusok közül? Ki fogja beültetni a gyerekét egy olyan hajóforgalomba, ami olyan veszélyeket rejt magában, hogy bármikor felborulhat?” – vetette fel.
Ferenczy Ernő tájékoztatta a pilismaróti vezetést, hogy a zebegényi képviselő-testület pár hete született döntése értelmében szeretnének társtelepülésként részt venni a bányanyitással járó eljárásokban, illetve kérte Hunyadi Balázst, hogy tájékoztassa őket a fejleményekről. (A teljes közmeghallgatás az alábbi videóban tekinthető meg, Ferenczy 3 óra 11 perc környékén kezd beszélni).
Bányavállalkozó: Jövő év közepén megnyithat a bánya
A bányanyitásról a minap Zebegényben is tartottak egy lakossági fórumot, de a karácsonyi dupla lapszámunkba készült cikkünkhöz Hodik Tibor, a Michelin-ajánlást kapott zebegényi Natura Hill étterem egyik tulajdonosa is azt mondta, nyugtalanítja a bánya, ami ellen aktívan fel fog lépni a jövőben.
Megkerestük Molnár Pétert, a bányát tervező GM-Pro Kft. ügyvezetőjét, hogy ő hogyan látja az egyre növekedő ellenállást, de szerinte a lakossági fórumon nagyjából 120-an voltak, akik közül jó, ha 30-an pilismarótiak, míg a többiek más településekről érkeztek. Szerinte a hangulat felettébb ellenséges volt, és próbálták abba az irányba vinni a beszélgetést, hogy szavazzák meg helyben, hogy nem kell bánya, miközben 1700-an élnek Pilismaróton.
Molnár továbbra is azon a véleményen van, hogy mivel mindent jogszerűen csinálnak, és a tervezett tevékenységet szakértők is megvizsgálták, így a helyiek életét nem befolyásolná, de a település még profitálna is belőle, hiszen „normál adóbevételen” kívül vannak egyéb felajánlásaik is a község számára. A civilek által összegyűjtött 20 ezer aláírásról – amit értelemszerűen nem csak pilismarótiak írtak alá – azt mondta, a bányászat a közvélemény számára egy „gonosz tevékenység”, ami ellen bármikor össze lehet gyűjteni akár 100 ezer aláírást is, manapság az ilyen petíciók divatosak.
Ferenczy Ernő felszólalásával kapcsolatban azt mondta, Frenczy pilismaróti motoros találkozók, koncertek zajhatásával példálózott, és belekeverte a Bős-nagymarosi vízlépcső építését is, ezekkel állította párhuzamba a bányászatot. „Illedelmesen, kedvesen beszélt, de amit mondott, köszönő viszonyban sincs a valósággal” – véli Molnár Péter.
Szerinte nincsen nagyobb ellenállás, mint korábban volt, ugyanazok az emberek tiltakoznak, és őket nem érdekli, hogy nincs orvosi rendelő vagy járda Pilismaróton. Azt is mondta, hogy 25 éve dolgozik a bányászatban, az övénél jobb céget nem foghatna ki a község, ugyanis állami ásványanyag-nyilvántartásban szereplő ásványanyagról van szó, és ha őket elzavarják, akkor majd öt vagy tíz év múlva jön egy olyan vállalkozó, aki nem fog velük együttműködni.
Hozzátette, a területen a '60-as évek óta terveztek mindenféle beruházást megvalósítani, melyeknek ezidáig sikerült keresztbefeküdni, pedig mostanra Pilismarót lehetne az egyik legnépszerűbb település a térségben. Az önkormányzat részéről van fogadókészség, de ki vannak téve „az agresszív véleménynyilvánításnak”. Mindettől függetlenül
Molnár Péter úgy véli, hogy jövő év közepén, második felében elindulhat a kitermelés,
amennyiben módosítják a településrendezési tervet és a HÉSZ-t. Ha ez megvan, akkor az illetékes szervnél műszaki, üzemi tervet kell kérniük. „De ez már szakmai dolog, hatósági történet”.
Ferenczy Ernő: Csökkenne turizmus
Felhívtuk Ferenczy Ernőt is, aki kérte Pilismarót polgármesterétől és jegyzőjétől, hogy a bányanyitással kapcsolatos egyeztetésekről tájékoztassák. Mint mondta, erről hivatalos dokumentum nem született, de Hunyadi Balázs polgármester azt mondta neki, a munkacsoport találkozóin el fognak hangzani Zebegény érvei is.
Ferenczy a megkeresésünkre elismételte, hogy ő nem szeretne bányát a társadalmi és a környezeti hatások miatt. Még emlékszik a Bős-nagymarosi vízlépcső építésére és a beruházással járó zajra, ami jelentősen befolyásolta a zebegényiek hétköznapjait a '80-as években. Továbbá megismételte, hogy a bánya területén a közlekedő uszályok miatt a vízisportok és a keresztirányú forgalom is megszűnne az öböl bejáratánál, aminek komoly hatása lenne a térség, és Zebegény idegenforgalmára.
„16 uszály nonstop forgalmat jelent. Nagyszámú férőhely van Zebegényben, bánya esetén nyilván csökkenne a kereslet, főleg ott, ahol hallják a kitermelés zaját. Erről nem készült hatástanulmány”
– mondja.
A tárgyalásokba azért akar becsatlakozni, hogy Zebegény érdekeit képviselje, melyek szerinte ellentétesek a bányanyitással. Azt megérti, hogy Pilismarótot a már aláírt településrendezési szerződés köti, és pénzügyi következményei is lehetnek, ha a leírtakhoz nem tartják magukat, ugyanakkor az egyeztetések során érvekkel, jogi eszközök felmutatásával érné el, hogy a „szerződés nem élhet”.
Úgy véli, egy másik település belpolitikájába és gazdasági érdekeibe nem avatkozhatnak bele, és nem sérthetnek nemzetgazdasági érdekeket sem, de kötelességük képviselni Zebegény, a lakók és a helyi vállalkozók érdekeit. Hozzátette, januárban találkozik Rétvári Bence országgyűlési képviselővel, hogy tájékoztassa a fejleményekről és megtudja a véleményét.
Hunyadi Balázs: Újra elővesszük a jogi kérdéseket
Hunyadi Balázs pilismaróti polgármesternek nem változott az álláspontja a bányát illetően, mint kérdésünkre elmondta, továbbra is azt gondolja, hogy ő nem torzítja a valóságot, de egy torzított valóság jelenik meg néhány fórumon és sajtótermékben. Szerinte a közmeghallgatáson körülbelül 35 pilismaróti jelent meg, a többiek nem községbeliek voltak, ezért az ott elhangzottak nem tükrözik a teljes helyi lakosság álláspontját. A közmeghallgatáson megjelent helyiek egyébként csak arra voltak nyitottak, hogy ne nyisson ki a bánya, így viszont szerinte nem lehet érdemi párbeszédet folytatni.
Mindentől függetlenül a bányát ellenzőket és a bányapártiakat is képviseli a témában, kompromisszumos megoldást keres. Jelenleg a munkacsoport felállításán dolgoznak, melynek tagja lesz jogi, hajózási, vízgazdálkodási, környezetvédelem, közgazdasági szakértő, valamint a Dunakéke delegáltja a tervek szerint. A jogi kérdéseket újra előveszik, ennek érdekében az önkormányzat jogi szakértője állásfoglalást készít a vállalkozóval kötött településrendezési szerződésről, amin még egyszer átrágják magukat. Elmondta azt is, hogy valóban beszélt Ferenczy Ernő zebegényi alpolgármesterrel, akinek minden fejleményről beszámol. Ugyanakkor szerinte a munkacsoport akkor produktív, ha nem duzzasztják fel túlságosan, ezért Ferenczy nem kap benne helyet.
Mint mondta, a bányavállalkozó felszólította az önkormányzatot, hogy megteszi a jogi lépéseket, ha a szerződésben foglaltaknak nem tesznek eleget.
Hunyadi viszont további feltételeket szeretne érvényesíteni, amiben Molnár Péter is partnernek bizonyul. Ha ezek megvalósulnak, akkor a polgármesternek nem lesznek környezetvédelmi aggályai. Állítása szerint szóbeli megállapodás született arról, hogy nem történik közúti szállítás, többsoros véderdőt telepítenek, a termelés csak a legmodernebb technológiával, munkanapon csak 6-18 óra között, hétvégén pedig egyáltalán nem folyhat. Továbbá csak a bánya üzemi területét zárhatja le a vállalkozó, ami mindösszesen pár hektárt jelent.
Hunyadi szerint az új településrendezési szerződés aláírásáért 100 millió forint körüli összeget kapna az önkormányzat, amiből az orvosi rendelőt, járdát, játszóteret, óvodát fejlesztenék, ezen felül évi sok tízmilliós bevétellel számolhatnak. Továbbá a bányavállalkozót bevonva a Heckenast-kúriából ökoturisztikai látogatóközpontot alakítanának ki valamilyen együttműködés keretében, amennyiben sikerülne megegyezni az ingatlan tulajdonosával, a Pilisi Parkerdővel.
Hunyadi abban az esetben támogatná, hogy legyen népszavazás, ha minden kérdésre megvan már a válasz és mindenki ismertette az álláspontját. Erős Gábor országgyűlési képviselővel pedig arról beszélt, hogy a lakosok véleménye a mérvadó. Legközelebb januárban tárgyal a bányavállalkozóval az önkormányzat, addigra megérkezhet az ügyvédi állásfoglalás, valamint a munkacsoport is felállhat.
