Kölcsönből foltoz lyukat a kormány: különadó a banki kamatokon, égben az állampapír hozama

Eskü, hogy megadom

Belpol

Majdnem a duplájára emeli a kormány júliustól a kamatadót, az állampapír továbbra is adómentes lesz. Bár racionálisan az állampapír a legjobb befektetés, a befektetők mégis menekülnek tőle. Vajon miért? És jó megoldás-e ez ellen az adóemelés?

„Hát bazmeg, ezt nem hiszem el, sírni tudnék! Hogy fogunk bármi mást értékesíteni, mint állampapírt?” – fakadt ki Barbara a közösségi média egyik platformján. A nő egy hazai kereskedelmi bank alkalmazottja, és július elsejétől úgy kell a bank befektetési termékeit ajánlania, hogy előtte szépen el kell magyaráznia az ügyfeleknek, mennyivel jobban járnak, ha befektetési jegy, részvény vagy akármi más helyett állampapírt vásárolnak. Azt egyelőre még nem kell hozzátennie, hogy mindez olcsóbb, ha a bankfiók helyett a kuncsaft egyenesen a Magyar Államkincstár felületén teszi meg.

A séma ismerős, hiszen hasonlóra kötelezte a kormány annak idején a társasházakat, a közüzemi szolgáltatókat is, csak nekik arról kell dicshimnuszokat zengeni, hogy a rezsicsökkentés révén 2013-ig visszamenőleg mennyivel lett kevesebb a számla. És persze ugyanez az elv húzódik meg amögött is, hogy a boltoknak ki kell írni az árstop, illetve a kötelező akciók részleteit.

Persze nem csak a kormány elvárt ingyendicséretéről van szó. Barbarának azt is el kell mondania, hogy jelentősen emelkedett a kamatadó: júliustól már nemcsak 15 százalék szja-t, hanem 13 százalék szociális hozzájárulási adót is fizetni kell a hozam után. E rendelkezés az állampapírokra nem vonatkozik, vagyis 100 forint hozamból a befektető 100 forintot kap meg, ha állampapírja van, viszont csak 72 forintot, ha bármi mása. Vagyis a bármi másnak sokkal magasabb hozamot kell biztosítania ahhoz, hogy pariban legyen az állampapírral. És ez nem könnyű.

Álompapírok

Ma nincs még egy olyan befektetés, amely teljesen biztonságos, és akkora hozamot generál, mint az állampapír – ezen belül is az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír, amely két év alatt akár 36 százalék hozamot is nyújt, az idén 16-ot, jövőre akár 20-at. Valami haszna csak van az Európa-bajnok inflációnak.

Első blikkre a júliustól életbe lépő rendelkezés egyedül Barbara és kollégái számára kellemetlen, hiszen nem tudják rásózni az ügyfelekre a túlárazott banki termékeket. A kormány pedig csak igyekszik megóvni a kevésbé tudatos kisbefektetőket a rosszindulatú és bónuszra áhítozó pénzügyesektől. A kormány kommunikációja nagyjából tényleg ez: tereljük a lakosságot a biztonságos és rendkívül jó hozamokat nyújtó állampapír felé. Elvégre rengeteg pénz parkol bankszámlákon, ami után a bankok nem fizetnek semmit. A lakosságnak is az az érdeke, hogy okosabb legyen, mint a bank. Motiváljuk hát a helyes döntést egy kis büntetőkamattal!

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Candide és az elveszett objektivitás

Politikai irányultságuktól függetlenül a legtöbb összeesküvés-elméletet hasonló intellektuális impulzusok mozgatják: valamilyen rejtett igazság felfedése (általában vélt vagy valós igazságtalanság eltörlése céljából), és a hatalom/elnyomás forrásának egy jól beazonosítható (és célba vehető) pontba tömörítése.

A bomlás virága

1990, Kijev, a Szovjetunió az utolsókat rúgja, egyesek már tudni vélik, mások elképzelni se, de a „kommunizmus” szót már senki ki nem ejti a száján – talán a hősnő kitüntetésekkel dekorált nagypapája szóba hozná („Elvtársak! Kedves barátaim!”), de senki nem figyel köszöntőjére.

Mi történik a föld alatt?

A Nemzeti Nagykönyvtár könyvkiadói részlegén szolgálatot teljesítő Becsey Gergely egy emberi füldarabot talált az egyik könyvszállító kocsi platóján, majd a szintén könyvtáros barátjával, Zoltánnal nyomozni kezdenek.