Kölcsönből foltoz lyukat a kormány: különadó a banki kamatokon, égben az állampapír hozama

Eskü, hogy megadom

Belpol

Majdnem a duplájára emeli a kormány júliustól a kamatadót, az állampapír továbbra is adómentes lesz. Bár racionálisan az állampapír a legjobb befektetés, a befektetők mégis menekülnek tőle. Vajon miért? És jó megoldás-e ez ellen az adóemelés?

„Hát bazmeg, ezt nem hiszem el, sírni tudnék! Hogy fogunk bármi mást értékesíteni, mint állampapírt?” – fakadt ki Barbara a közösségi média egyik platformján. A nő egy hazai kereskedelmi bank alkalmazottja, és július elsejétől úgy kell a bank befektetési termékeit ajánlania, hogy előtte szépen el kell magyaráznia az ügyfeleknek, mennyivel jobban járnak, ha befektetési jegy, részvény vagy akármi más helyett állampapírt vásárolnak. Azt egyelőre még nem kell hozzátennie, hogy mindez olcsóbb, ha a bankfiók helyett a kuncsaft egyenesen a Magyar Államkincstár felületén teszi meg.

A séma ismerős, hiszen hasonlóra kötelezte a kormány annak idején a társasházakat, a közüzemi szolgáltatókat is, csak nekik arról kell dicshimnuszokat zengeni, hogy a rezsicsökkentés révén 2013-ig visszamenőleg mennyivel lett kevesebb a számla. És persze ugyanez az elv húzódik meg amögött is, hogy a boltoknak ki kell írni az árstop, illetve a kötelező akciók részleteit.

Persze nem csak a kormány elvárt ingyendicséretéről van szó. Barbarának azt is el kell mondania, hogy jelentősen emelkedett a kamatadó: júliustól már nemcsak 15 százalék szja-t, hanem 13 százalék szociális hozzájárulási adót is fizetni kell a hozam után. E rendelkezés az állampapírokra nem vonatkozik, vagyis 100 forint hozamból a befektető 100 forintot kap meg, ha állampapírja van, viszont csak 72 forintot, ha bármi mása. Vagyis a bármi másnak sokkal magasabb hozamot kell biztosítania ahhoz, hogy pariban legyen az állampapírral. És ez nem könnyű.

Álompapírok

Ma nincs még egy olyan befektetés, amely teljesen biztonságos, és akkora hozamot generál, mint az állampapír – ezen belül is az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír, amely két év alatt akár 36 százalék hozamot is nyújt, az idén 16-ot, jövőre akár 20-at. Valami haszna csak van az Európa-bajnok inflációnak.

Első blikkre a júliustól életbe lépő rendelkezés egyedül Barbara és kollégái számára kellemetlen, hiszen nem tudják rásózni az ügyfelekre a túlárazott banki termékeket. A kormány pedig csak igyekszik megóvni a kevésbé tudatos kisbefektetőket a rosszindulatú és bónuszra áhítozó pénzügyesektől. A kormány kommunikációja nagyjából tényleg ez: tereljük a lakosságot a biztonságos és rendkívül jó hozamokat nyújtó állampapír felé. Elvégre rengeteg pénz parkol bankszámlákon, ami után a bankok nem fizetnek semmit. A lakosságnak is az az érdeke, hogy okosabb legyen, mint a bank. Motiváljuk hát a helyes döntést egy kis büntetőkamattal!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."