Interjú

„Felfedezték, hogy a nőkhöz kell beszélni”

Szikra Dorottya, a TK Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársa, a CEU Demokrácia Intézet kutatója az autokrata rezsimek szociálpolitikájáról  

Belpol

A nyílt és hibrid autokrata rendszerek családpolitikája és annak kommunikációja kiemelkedő szerepet játszik e rezsimek fenntartásában – állapították meg Lengyelország, Magyarország, Törökország és Oroszország gyakorlatát elemezve Szikra Dorottya és szerzőtársai, Győry Adrien, Kerem Gabriel.

Magyar Narancs: Honnan jött a kutatás ötlete?

Szikra Dorottya: A demokratizálódással, a politikai jogok kiszélesedésével mind több embernek, rétegnek egyre nagyobb a beleszólása abba, mi történjék a szociálpolitikában. De van egy fordított történeti tapasztalat: a nem demokratikus vagy autokrata rezsimek időnként egészen komoly szociálpolitikát folytatnak. Magyarán az foglalkoztat, milyen összefüggés van a demokrácia és jóléti állam között. És így föltéve a kérdést, már nem csak Magyarország érdekes. Itt egyébként szépen kirajzolódik a rezsim szociálpolitikája. Ahogy a demokratikus jogokat, úgy a szociálpolitikát is leépítik, kevesebbet költenek rá, és látjuk azt is, mi van az oktatási rendszerben vagy az egészségügyben is: visszaesés, elhanyagolás.

MN: És a másik három vizsgált országban?

SZD: Amikor bevontam a kutatásba – kezdésként – Törökországot, a Journal of European Social Policy tudományos folyóiratba török kollégámmal írtunk a két ország gyakorlatát összehasonlító cikket. Nemcsak a családpolitikáról, hanem a szociálpolitikáról úgy általában. A törököknél máshol voltak a hangsúlyok. Hasonló volt viszont az a mód, ahogyan a szociálpolitikai döntéseket hozták. Az orosz döntéshozatali gyakorlat is nagyon hasonlít. 2011-ben kezembe vettem egy amerikai szerző, Linda Cook 2007-es könyvét, amely részletesen elemzi a putyini szociálpolitika kezdeti időszakát, és erősen hasonló mechanizmusokat találtam, mint az akkori Magyarországon. Például ahogyan a parlament vagy a parlamenti bizottságok szerepe csökkent a szociálpolitika alakításában, ahogyan létrehozták az olyan „zászlóshajó” programokat, mint a családpolitika, amelyeket aztán nagy propagandával népszerűsítenek. Procedurális és kommunikációs-retorikai elemekben nagyon-nagyon hasonló mintázatokat látunk.

MN: Ellesik egymástól a példákat, vagy egyszerűen a gondolkodásmód hasonló?

SZD: Nem tudom, pontosan mi zajlik a szakpolitikák előkészítésénél, de azt gondoltuk a török kollégával, hogy nem lehetnek véletlenek az egybeesések, valószínűleg figyelik egymást ezek a rendszerek. Mondok egy példát. Törökországban 2003-ban a hatalom úgy akart megszabadulni az idősebb bíróktól és az államigazgatás krémjétől, hogy a nyugdíjreform keretében előírta a kötelező nyugdíjazásukat. Ismerős? 2011-ben ugyanezt az eszközt vette elő az Orbán-kormány a bírák nyugdíjazásához. Csakhogy Erdoğannak nem volt kétharmados parlamenti többsége, és volt egy erős török alkotmánybíróság – Magyarországon viszont az Alkotmánybíróságot nagyon hamar kiiktatták, pontosan e nyugdíjtörvények miatt. Ezért aztán az Erdoğan vezette Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) beletörött a bicskája ebbe a reformba, míg Magyarországon simán átment.

MN: Milyen hasonlóságok figyelhetők meg általánosságban?

SZD: Körülbelül a 2010-es évek második felétől mindegyik rendszerben a családok, illetve a nők válnak fontossá, elsősorban kommunikációs szempontból. Sokszor hozzájuk intézik a beszédeket, sokat szónokolnak a török családról, az orosz családról, a magyar családról, s ugyanez megy a lengyeleknél. Tehát van egy közös retorika. Ennek van egy nagyon komoly nacionalista ideológiai háttere. Ha a családokat megerősítjük, akkor azzal a török nemzetet fogjuk megerősíteni, mondja Erdoğan. Mi azt a kérdést tettük fel ebben a kutatásban, hogy valójában mit adnak a családoknak, a kijelentések mögött milyen szakpolitikák állnak? Szerettem volna megérteni, mennyire különbözik az orbáni szociálpolitika a többitől, és miféle hasonlóságokat látunk. Megvizsgálva e négy országot, megállapíthatjuk, hogy bár mindegyikük szociálpolitikája különbözik, Magyarország külön utas az autokratizálódó rezsimek között. És Nyugat-Európában sem találunk a hazaihoz hasonló változásokat.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Legendák egymás közt

  • - turcsányi -

Az alapító atyák Franciaországban viselt dolgainak meglehetős keletje van vásznon és képernyőn. Gondoljunk csak a John Adams pályáját feldolgozó HBO-sorozatra, vagy éppenséggel a magáért beszélő Jefferson Párizsban című moziműre, a derék Nick Nolte játékával (és James Ivory rendezésében).

Betű szerint

A főpolgármester-választás körüli újraszámolási hercehurca, na meg a Magyarországon is mesterségesen gerjesztett fociláz közepette úgyszólván teljesen elsikkadt, hogy a múlt pénteken megszületett az elsőfokú ítélet a polgári engedetlenség miatt kirúgott hat karinthys tanár ügyében.

Két indítvány

Miután június 14-én újraszámolták az érvénytelen szavazatokat, a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a főpolgármester-választást Karácsony Gergely nyerte. A döntés azonban nem végleges, Karácsony a választás eredményének megsemmisítését és a szavazás megismétlését indítványozta.

„Ahová pont befértem”

Hat éve tagja a Katona József Színház társulatának, de sokfelé játszik, most épp a Radnótiban volt bemutatója. Az Ördög Tamással folytatott munkáról, a Tarnóczi Jakab-féle Extázisról és a Mohácsi testvérekről is beszéltünk vele, s persze szó esett a filmezésről is.

Két tűz között

Az amerikai demokraták sokáig egységesen támogatták Joe Biden külpolitikáját. Ám a gázai háború miatt a demokraták közt törésvonalak alakultak ki, s ez megnehezítheti Biden kampányát. Ha közvetlenül nem is befolyásol sok szavazatot, a háború elhúzódása elbizonytalaníthatja az elnök támogatóit, és megkérdőjelezheti politikai teljesítményét is.

 

A szabotázs ára

  • Zádori Zsolt

80 milliárd az eddigiekért, és 400 millió minden újabb nap késlekedésért – példátlanul magas bírságot rótt ki az Európai Unió Bírósága, mert a lassan négyéves ítéletét nem hajtotta végre a magyar állam. Bármit is mond a kormány, most nem a hazai menekültpolitikát ítélték el, hanem a magyar jogállamiságról mondtak lesújtó ítéletet.

„Csak Magyarország alkalmazza”

A parlament az Alaptörvény – lapzártánkkor még ki nem hirdetett – módosításával korlátozta az államfő kegyelmi jogkörét, viszont kiiktatta a miniszteri ellenjegyzés intézményét. Milyen következményekkel járhat ez? A PTE Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszékének tanárával beszélgettünk.

„Jókor voltak jó helyen”

Egy éven belül két nagylemezt is kiadtak, a májusban megjelent Nem sírok, csak táncolok című albumon Karády Katalint is megidézik, de a mini-Dubaj is szóba kerül. Mi ennek a jelentősége, és hogyan lettek a zon­gorás sanzonokból diszkódalok? Egyebek közt erről is beszélgettünk a saját bevallásuk szerint is egyre inkább zenekarként működő duó tagjaival.