Ettől garantáltan eldobja a haját: Palkovics összevonná egy tantárgynak a fizikát, kémiát, biológiát és a földrajzot

Belpol

Interjút adott nyomtatott kiadásunknak az oktatási államtitkár, itt egy szép kis részlet.

Magyar Narancs: Ön az MTA tagja, otthonosan mozog tudományos körökben. Mit szól a földrajztudósok, fizikusok, kémikusok tiltakozásához a szakképzés átalakításával szemben?

Palkovics László: Ezt a Nemzetgazdasági Minisztériumtól kell megkérdezni, ők egy meghatározott piaci igény alapján alakították így a rendszert. Az adott szakképesítéshez tartozó tárgyat – például gépészeknél a fizikát – továbbra is úgy fogják tanulni, hogy abból akár emelt szintű érettségit is tehessen a tanuló. Kérdés, hogy a többi természettudományos tárgy kikerülése jó-e vagy sem. Én támogatnám, hogy akár egy összevont science tantárgy keretében megmaradjanak.

MN: Ezt ki fogja eldönteni? Ön az NGM-re hivatkozik, de az egész tervezet a Köznevelési Kerekasztalról került nyilvánosságra.

PL: Ezeket a rendeleteket az Emmi adja ki, de az NGM dolgozza ki. A Köznevelési Kerek­asztalon is az NGM államtitkára mutatta be. Valószínűleg a kerekasztal még tárgyalni fog az általam is említett módosításról.

MN: Pedagógusok elbocsátásával számolnak?

PL: Nem tudom megmondani, hogy konkrétan emiatt kell-e pedagógust elbocsátani.

Az interjú teljes terjedelmében e heti nyomtatott kiadásunkban olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.