Továbbra is homály fedi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott alapítványok és cégeik befektetéseit, portfóliójuk összetételét és annak változását. Egyelőre annyit tudunk, hogy két konkrét időpontban miből állt össze a ma már mintegy 270 milliárdos vagyon: a 2014-ről szóló beszámolókból ismerjük egyrészt a 2014. december 31-i állapotot, másrészt egy hónapja az alapítványok összefoglalót tettek közzé a 2016. március 31-i vagyoni helyzetükről. Mindkét adatsor lekötött betétekről, állampapírokról számol be, a forintban és euróban denominált magyar állampapírok dominanciája mellett. Tóth Bertalan szocialista országgyűlési képviselő adatigényléséből azonban már azt is megtudhattuk, hogy a magyar mellett a német és az olasz államot is finanszírozták néhány milliárddal a jegybank alapítványai, sőt, magát az MNB-t is – továbbá, hogy minderről nem más, mint személyesen Matolcsy György jegybank- és kuratóriumi elnök intézkedett.
A Magyar Narancs a Transparency International Magyarország és a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda közreműködésével a kecskeméti Pallas Athéné Domus Mentis Alapítványtól (PADMA) kiperelte és a minap meg is kapta az alapítvány eddigi összes befektetési szabályzatát, melyet közzé is teszünk itt és itt és itt meg itt. A dokumentumokat átolvasva a kezdetben szigorúnak mondható befektetési politika folyamatos lazulását érhetjük tetten. Az első változat – a lekötetlen és legfeljebb három hónapos futamidejű betétek mellett – kizárólag magyar és külföldi állampapírokba, vagy állampapír-alapú befektetési alapokba engedett invesztíciót. Külföldi papírokként ekkor kizárólag magyar, amerikai, német, francia és brit diszkont kincstárjegyek jöhettek szóba. Két hónap sem telt el azonban, s a befektetési szabályzatot elfogadó, Matolcsy Györgyöt is tagjai között tudó PADMA-kuratórium máris elkezdte kijjebb tolni a határokat, megengedve bármely uniós tagállam papírjainak megvételét.
Az alapítvány befektetési szemléletében az igazán radikális változás egy évvel később, 2015 júniusában következett be. Ekkor a kuratórium – az ingatlanvásárlás engedélyezése mellett – szélesre tárta a kapukat a legváltozatosabb értékpapírok előtt. Az alapítványi vagyon ettől fogva a világ bármely állama által kibocsátott rövid és hosszú lejáratú (állam)papírban tartható, s ugyanígy bármely harmadik államban kibocsátott banki és vállalati kötvényekbe és befektetési jegyekbe is befektethető. Legutóbb pedig már engedélyezték a műtárgyvásárlást is (Kovásznai-festményeket az alapítványok azonban már ezt megelőzően is vettek).
Fentebb említettük, hogy mindössze két időpontban ismert az alapítványi vagyon összetétele, ami egy-egy pillanatfelvételnek tekinthető. Semmit nem tudunk azonban arról, mi történt e két időpont között, s joggal feltételezhetjük, hogy ha lazítottak a befektetési szabályokon, azt nem azért tették, hogy ne éljenek a megnyitott lehetőségekkel.
Kinyílik a világ
Ezt támasztják alá a FERIDA Zrt.-től ugyancsak a minap kézhez vett adatok. A tavaly októberben létrehozott céget idén februárban tömte ki négy Pallas Athéné alapítvány 20 milliárd forinttal. Korábban már beszámoltunk arról, hogy a cégbíróságra beadott iratok szerint a társaság igazgatósága feladatul kapta, hogy „jogi és számszaki vizsgálatot folytasson esetleges külföldi befektetési lehetőségekkel összefüggésben”. A vizsgálat elkészült, s a FERIDA közlése szerint a cég jelenleg – lekötött betétei és állampapírjai mellett – az alábbi vállalati kötvényekben tartja vagyonának egy részét, ám hogy melyik papírban pontosan mennyit tartanak, egyelőre nem tudjuk, várjuk a választ:
| ||
(ISIN:International Securities Identification Number = nemzetközi értékpapírkód)
Az alapítványi cégek (Pallas Athéné Domus Optima, Kasselik-Ház, Vízház, Kecskeméti Duális Oktatás) tőkeerejét és feladatait nézve olybá tűnik, hogy az öt társaság között a FERIDA lett megbízva a rendelkezésre álló tekintélyes summa legalább egy részének megforgatásával, ha szükséges, akár nemzetközi piacokon is. Másként fogalmazva, a cég feladata, hogy a nagyobb hozam reményében adjon-vegyen, brókerkedjen egy picinyt. Persze, szigorúan nyereségvágyból követve el e cselekményeket. Éppen ezért nem véletlen talán, hogy a cég igazgatóságába Antal Dénes és Márkus Balázs személyében tapasztalt, profi dílereket szerződtettek le.
Érdekes momentum, hogy a Magyarországon elutált külföldi bankok (Erste, Raiffeisen, Unicredit) nemzetközi anyavállalatainak forrásbevonását finanszírozza az MNB alapítványainak cége – szép hozam reményében. De az nem kevésbé, hogy ugyanezt teszi a Magyar Fejlesztési Bank, a MOL és az EXIM Bank esetében is. Különösen pikáns ez utóbbi tétel, hiszen ez a bank finanszírozza (részben) nemcsak a TV2 megvásárlását, de az origo Szemerey Tamásnak, Matolcsy unokatestvérének érdekeltségébe átsorolását is (igaz, cáfolták, hogy a New Wave-cégek Szemerey tulajdonában lennének, a tényleges tulajdonosról viszont továbbra is hallgat a fáma).
Álmomban két Matolcsy György voltam és játszottam egymással
Az alapítványi befektetésekkel kapcsolatban végezetül még egy furcsaságra szeretnénk felhívni a figyelmet. A Tóth Bertalan által kiperelt és közölt lista 8. oldalán az olvasható, hogy a Matolcsy-kuzin evoBankjának (jelenleg NHB Bank) ajánlatát elfogadva 17 milliárd forintért MNB-kötvényt (MNB 140813) vásárol a Domus Animae Alapítvány (PADA). Ez a kötvény állampapírnak minősül, ám komoly összeférhetetlenségi problémákat is felvet, hiszen az egyik oldalon a kibocsátó nemzeti bank döntéshozója és képviselője Matolcsy György, a másik oldalon pedig a papírt lejegyző alapítvány döntéshozója és képviselője Matolcsy György. E kéthetes kötvény a jegybank monetáris politikai fegyvertárában az irányadó eszköz, melynek célja az optimális piaci kamatszint belövése. És milyen jó, ha a célomat úgy tudom elérni, hogy amit meghatároztam az egyik énemmel (MNB-elnökként), rögtön végre is hajthatom – a kuzin bankja közbeiktatásával – a másikkal (PADA-elnökként). A kuratóriumi döntés dátumából (2014. július 29.) és az aukció dátumából (július 30.) kiderül, hogy a vételre kifejezetten Matolcsyék (PADA) megbízásából került sor, miután Matolcsyék (MNB) közzétették az aukciós felhívást (július 24.). Ezt tényleg lehet?
Egyelőre ennyit tudunk az alapítványok befektetéseiről, s tartunk tőle, ez nem minden.
