Kovács Gábor alapítványa, a Kogart (Kovács Gábor Művészeti Alapítvány) használatba vehet egy állami tulajdonú épületet, hogy itt helyezhesse el – részben állami segítséggel létrejött – gyűjteményét. A december 30-án megjelent kormányhatározatban az áll, hogy a kormány felhívja „a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a Kovács Gábor Művészeti Alapítvánnyal együttműködésben intézkedjen az alapítvány gyűjteményének bemutatására alkalmas, állami vagyonba tartozó, budapesti, belvárosi ingatlan(ok) feltérképezése érdekében, és tegyen javaslatot a megfelelő ingatlannak az alapítvány használatába adására”. Mindezt január 31-i határidővel.
De ez még semmi: a hárommilliárdos tőkével alapított Kogartnak nem egyedül kell viselnie az új kiállítóhely működtetésének terheit, ugyanis három éven keresztül, 2015-től 2017-ig évi 200 millió forinttal támogatja az ingatlan üzemeltetést és az alapítvány programjának megvalósítását az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
Nem zár be
Mint lapunk beszámolt róla, a korábban a szocialistákkal barátkozó milliárdos bankár, Kovács Gábor alapítványa súlyos gondokkal küzd. A stáb mára minimálisra csökkent, néha a fizetések is késnek. Az alapítvány az elmúlt években néhány külső helyszínen megvalósuló kiállítást kivéve alig mutatta az élet jeleit. Üresen kong az Andrássy úti Kogart Ház, honlapjuk szerint a legutolsó két kiállítás 2014 májusában zárt be. Az egyik a műgyűjtő saját kollekciójából válogatott, a másikat pedig – a hivatalos magyar külpolitika irányának megfelelően – Azerbajdzsán budapesti nagykövetsége szervezte, ottani művészek munkáiból. Nagyobb tárlat a 2012-es Tihanyi Lajos-kiállítás óta nem volt. Időközben, úgy hírlik, a Kogart Ház is eladóvá vált. A Kogart belső ügyeire rálátó források szerint e nélkül a támogatás nélkül valószínűleg már év elején lehúzták volna a rolót.
| ||
Kovács Gábor korábban már eladta a két szomszédos ingatlant. Korábban is felmerült, hogy a Kogart kiköltözik az Andrássy úti palotából – amely egyébként az alapító tulajdonában van –, és keres egy flexibilisebb helyszínt, most azonban nem a terjeszkedésről, hanem a túlélésről van szó.
A magyarnarancs.hu több forrásból úgy értesült, hogy az a bizonyos épületet, amelyet elvileg most kezd el keresni a Kogart és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, valójában már rég „megtalálták” – a Várkert Bazár kiállítótereiben. Még december közepén kaptuk az információt, hogy a Kogart 200 millió forintot kapna idén a Várbazár kiállításainak megrendezésére. Ezzel az információval megkerestük az alapítványt és a Miniszterelnökséget (ide tartozik a Várkert Bazárt üzemeletető Várgondnokság), de mindkét helyen cáfolták a hírt. Most újra elküldtük a kérdést, hogy vajon a Várbazárt kapja-e a Kogart. Az évi 200 milliós támogatást firtató kérdésünkre a kormányrendelet már válaszolt.
| ||
Ennek a forgatókönyvnek kétségtelen előnye, hogy így hivatalosan nem a Várkert Bazárnak keresnek üzemeltetőt, amit azért mégiscsak illene meghirdetni, hanem az alapítványnak új helyszínt. Az látszik, hogy az ingatlan kezelője, a Várgondnokság képtelen megfelelően hasznosítani a testőrpalotákban működő kiállítóhelyeket, ahol eddig egyetlen észrevehető, a közönség érdeklődésre számot tartó tárlat sem nyílt a tavaszi átadás óta. Ahogy koncepció sem született az egybe nyitott lakásokból álló, nagyobb műveket és installációkat befogadni képtelen, a korszerű muzeológia számára szinte használattalan terek működtetésére. Volt olyan terv, hogy Gulyás Gábor rendez ott Csontváry-kiállítást, de kiderült, nem férnek be a művész monumentális művei.
Legalább megtöltik
Három kiállítással nyitott áprilisban a Várkert Bazár: az egyik a felújítást dokumentáló fotó kiállítás volt, a másik a Budapesti Történeti Múzeumban már korábban bemutatott régészeti kiállítás, amely az építkezés során előkerült tárgyakat ismertette meg a közönséggel. A harmadikat, az Ybl Miklós életműve előtt tisztelgőt nevezhetjük egyedül önálló tárlatnak, amelyet rohammunkában állított össze az Építészeti Múzeum. Utóbbin egyetlen eredeti tervrajz sem szerepelt, ugyanis nem voltak olyan műtárgyvédelmi, biztonsági eszközök, amelyek ezt lehetővé tették volna. Később – és többek között – ezek pótlására költöttek el további 300 milliót.
| ||
Kiállítások azonban csak nem jöttek, a híres magyarok személyes tárgyaiból összeálló Hungarikonok című tárlatot, és a Design Hét két kiállítását sikerült ide hozni. A harmadik, ma is látható tárlat, az NKA-s támogatásban részesült művészek ún. beszámoló kiállítása pedig leginkább a korábbi cikkünkben feltárt pénzügyi trükközéssel keltett figyelmet.
Így tehát kétségtelenül jól jön egy profi csapat, akik, ha nem is forradalmian újszerű kiállításokkal, de legalább megtöltik a tereket. Persze furcsa, hogy az elsősorban 19-20. századi magyar festészeti anyaggal rendelkező Kogart mit tud hozzá tenni a szomszédos Magyar Nemzeti Galéria (MNG) kiállításaihoz? Különösen, ha hozzátesszük, hogy a Kogart jelentősebb időszaki tárlatainak legfőbb kölcsönzője éppen az MNG volt. Az sem világos, hogy miért kell 600 millió forintot kifizetni egy magánalapítványnak, és miért nem egy állami fenntartású múzeum látja el kiállításokkal a Várbazárt. Akár az Iparművészeti Múzeum – ahogy még Zumbok Ferenc korábbi kormánybiztos tervezte.
A Kogart ugyanakkor kisegítette már kiállítással a Nemzeti Múzeumot, legutóbb pedig Lázár János szűkebb pátriájában, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban nyitott nagyszabású Koszta József-kiállítást, amit a miniszterelnökséget vezető politikus nyitott meg. A Kogart túlélését a vidéki és külföldi helyszíneken létrehozott néhány „bérkiállítás” jelentette az utóbbi időben.
Hillertől Fekete Györgyig
A Kovács Gábor Művészeti Alapítványnak Hiller István is bőségesen és több éven át juttatott adóforintokat. Igaz, a szocialisták csak évi 50 millió forintot ígértek a Kortárs Művészeti Gyűjtemény építésére, amihez Kovácsék az állami forrás dupláját tették hozzá. Az öt évre tervezett, de csak három évet élt program keretében 2008-2010 között 107,5 millió forint állami pénz jutott a Kogartnak. A többi múzeum számára rendelkezésre álló állománygyarapítási forráson túli extra támogatás szembefordította a Kogarttal a szakmát, az AICA – Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége magyar tagozata a Hiller Istvánnak írt nyílt levélben tiltakozott.
Hogy mi várható most? E sorok írójának adott interjújában (HVG, 2013/24.) Kovács Gábor arról beszélt, hogy akár Fekete Györgynek is készítenének szalonkiállítást. Annál is inkább, mert maguk is csináltak már ilyet a Kogart Házban. „Meg is róttak érte a trendi művészettörténészek, és bojkottálták a kiállítást” – panaszkodott Kovács Gábor. Hozzátette: „Szerencsére kiderült, van rajtuk kívül is művészet Magyarországon. Nem Isten ellen való a szalonkiállítás, mert ott szabadon megmérettetnek a művek.”
Javítás
Mint egyik kommentelőnk felhívta a figyelmünket, az alapítványnak elsősorban 20. századi művei vannak: Csernus Tibor, Szalay Lajos és Boros Miklós hagyatéka, illetve rendelkezik egy kortárs gyűjteménnyel is. Kovács Gábor személyes gyűjteménye áll 19-20. századi magyar képzőművészeti anyagból, de miután ez rendszeresen ki van állítva az alapítvány által szervezett kiállításokon, így nyilván a Várbazár tárlatainak is ez adja majd a gerincét.
