A volt köztársasági elnökök életük végéig a hivatalban lévő köztársasági elnök illetményével azonos összegű juttatásra jogosultak. Kevésbé ismert, hogy egy 2008-ban - részben figyelmetlenségből - megnyitott törvényi lehetőség alapján a három volt köztársasági elnök mellett jelenleg két volt miniszterelnök, három volt házelnök, egy volt legfelsőbb bírósági elnök és három volt alkotmánybírósági elnök is a hivatalban lévő utóda illetményével megegyező juttatásban részesül élete végéig.
A volt közjogi méltóságok különféle juttatásait átfogóan először a 2000. évi XXXIX. törvény rendezte. A hivatalából távozott köztársasági elnök esetében e törvény vezette be a hivatalban töltött idő hosszától független, élethosszig járó "elnöki nyugdíjat". A juttatás adózási szempontból nem nyugdíj; személyi jövedelemadót vonnak belőle, az "elnöki nyugdíj" megnevezés mégis indokolt lehet, hiszen folyósításának nem feltétele a szolgálati idő, nem függ a korábbi jövedelemtől sem, a jogosultságot kizárólag a magas közjogi hivatal korábbi betöltése alapozza meg.
Az ezredfordulón hatpárti konszenzussal elfogadott törvény szerint a volt elnököt a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíj havi összegének megfelelő mértékű juttatás - akkor közel hatszázezer, ma valamivel több mint 1,5 millió forint - illeti meg. Pontosabban: ennek adózott összegéből levonandó még az érintett öregségi nyugdíja, és csak akkor jár, ha a volt elnök rendszeres kereső tevékenységet sem folytat. Két hónappal a törvény hatályba lépését követően Göncz Árpád tíz év közszolgálat után már e rendelkezéseknek megfelelően köszönhetett le hivataláról.
A méltányosság jegyében
| ||
2008 kora tavaszán aztán Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője zárószavazás előtti módosító indítványt nyújtott be a kormánytagok jogállásáról szóló törvény módosításához. Eszerint a 2000-ben elfogadott törvénynek a miniszterelnökre vonatkozó rendelkezései úgy módosulnak, hogy a volt miniszterelnök, amennyiben a nyugdíjkorhatárt már betöltötte, rendszeres kereső tevékenységet nem folytat, és kifejezetten kéri, szintén jogosult az "elnöki nyugdíjra". Herényi a kormánynak az állami vezetők javadalmazását átláthatóbbá tevő előterjesztéséhez csapta hozzá a XXXIX. törvényt módosító javaslatát a zárószavazás napján, amely csont és vita nélkül (az akkori ellenzék tartózkodása mellett) ment át még aznap az alkotmányügyi bizottságon és a plenáris ülésen is. Kérdésünkre Herényi azzal indokolta akkori javaslatát, hogy ezáltal a szabályozás méltányosabb lett, hiszen a legfőbb közjogi méltóságok közül a miniszterelnöknek a legnagyobb a munkaterhe.
E módosítás előnyösebb helyzetbe ott és akkor senkit sem hozott. A parlamentben mandátummal rendelkező két érintett volt miniszterelnök - Boross Péter és Horn Gyula - nem is szavazott (utóbbi ekkor már több mint fél éve kórházban volt), és tekintve, hogy az Országgyűlés tagjaiként mindketten rendszeres kereső tevékenységet folytattak, nem is voltak jogosultak a juttatásra. A harmadik volt miniszterelnök, Medgyessy Péter akkor a Gyurcsány Ferenc vezette kormány utazó nagykövete volt, és ezért a juttatásra szintén nem volt jogosult.
Az indítvány sietős előkészítésére utal ugyanakkor, hogy Herényi a módosítója indoklásában kizárólag a volt miniszterelnököt említi. A törvény szövegét végigolvasva azonban egyértelmű, hogy a módosító a volt házelnökökre, valamint az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság volt elnökeire is vonatkozik, hiszen ez utóbbiak illetményét a XXXIX. törvény egy egyszerű fordulattal automatikusan a volt miniszterelnökéhez igazította. Magyarán, ha a miniszterelnök "elnöki nyugdíjban" részesül, akkor a többiek is. Herényi Károly szerint akkor erre senki nem gondolt.
A módosított rendelkezések szerint a volt köztársasági elnöknek továbbra is automatikusan és életkortól függetlenül jár a juttatás, a többi volt közjogi méltóságnak azonban csak kérelemre, és ha a nyugdíjkorhatárt már betöltötték. A módosított törvény a juttatásra való jogosultságot egyikük esetében sem tette függővé a hivatalban eltöltött időtől.
12 derűs ember
| ||
Az új jogosultak közül a leggyorsabb Medgyessy Péter volt, aki, miután Gyurcsány Ferenc 2008. május 31-i hatállyal felmentette utazó nagyköveti posztjáról, már június 1-jével igényelte és kapta a volt miniszterelnökként járó juttatást. Másodikként Boross Péter jelentkezett be, aki 2009. január 31-ével kilépett az MDF frakciójából, és képviselői mandátumáról is lemondott, teljes egzisztenciális bizonytalansággal azonban neki sem kellett szembesülnie: az "elnöki nyugdíjat" már másnaptól, február 1-jétől folyósították.
Annak, hogy a járandóságra való jogosultság, illetve annak öszszege nem függ a hivatalban töltött időtől, a legjobban Boross Péter volt miniszterelnök és Katona Béla volt házelnök örülhetett, hiszen előbbi Antall József halálát követően alig hét hónapot (206 napot), Katona pedig - Szili Katalin lemondását követően - mindössze nyolc hónapot (242 napot) töltött hivatalában.
Bár a XXXIX. számú törvény 2008-as módosítása nem zárta ki, hogy valaki akár több minőségében is igényt tartson az "elnöki nyugdíjra", erre nincs példa. (Göncz Árpád köztársasági elnöksége előtt három hónapon át a T. Ház elnöke, Sólyom László pedig a 2005-2010 közötti államfősége mellett több mint nyolc évig az Alkotmánybíróság elnöke is volt.)
Az Országgyűléstől, a Miniszterelnökségtől, az Alkotmánybíróságtól és az Országos Bírósági Hivataltól kikért adatok szerint a jelenleg "elnöki nyugdíjban" részesülő tizenkét volt közjogi méltóság e címen átlagosan havonta bruttó kb. 1250 000 forint juttatásban részesül, ami kb. 820 000 forint nettónak felel meg (mivel az öregségi nyugdíjak személyes adatnak minősülnek, a személyre lebontott, pontos adatokat nem kaphattuk meg). A különféle volt elnökök így havonta összesen 15 millió, évente pedig 180 millió forintjukba kerülnek az adófizetőknek; járulékokkal együtt közel 230 millióba.
A nyilvánosan hozzáférhető adatok szerint a volt közjogi méltóságok közül Boross Péter és Bihari Mihály aktív továbbra is, rendszeres kereső tevékenységet azonban nem folytathatnak. Boross Péter a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökeként járó díjazásáról - a bizottság közlése szerint - lemondott, míg Bihari Mihály arról tájékoztatott, hogy az ELTE és a győri Széchenyi István Egyetem professor emeritusaként ingyen végzi oktatói munkáját (ami még alkotmánybíróként közzétett januári vagyonnyilatkozata szerint közel egymilliós kiesés), az akadémiai doktori tiszteletdíjat (havi 110 ezer forint) azonban továbbra is kapja.
A kétharmados parlamenti többség a 2011-ben megszavazott törvényekkel visszatért - mint oly sok minden másban is - az első Orbán-kormány időszaka alatt elfogadott szabályozáshoz: a továbbiakban (újra) csak a volt köztársasági elnökök részesülhetnek "elnöki nyugdíjban", a többi volt közjogi méltóság nem - mindez persze nem érinti a már megszerzett jogosultságokat.
"Elnöki nyugdíjban" részesülő volt közjogi méltóságokNév Hivatali időszak Hivatalban töltött A folyósítás kezdete napok száma Göncz Árpád (ke) 1990. 08. 03.-2000. 08. 03. 3654 2000. augusztus Sólyom László (ke) 2005. 08. 05.-2010. 08. 05. 1827 2010. augusztus Schmitt Pál (ke) 2010. 08. 06.-2012. 04. 02. 606 2012. május Boross Péter (me) 1993. 12. 21.-1994. 07. 14. 206 2009. február 1. Medgyessy Péter (me) 2002. 05. 27.-2004. 09. 29. 857 2008. június 1. Szabad György (he) 1990. 08. 03.-1994. 06. 27. 1425 2009. szeptember 18. Gál Zoltán (he) 1994. 06. 28.-1998. 06. 17. 1451 2010. június Katona Béla (he) 2009. 09. 14.-2010. 05. 13. 242 2010. június Solt Pál (lbe) 1990. 06. 25.-2002. 06. 25 4384 2011* Németh János (abe) 1998. 11. 24.-2003. 07. 31. 1711 2011. január 1. Holló András (abe) 2003. 08. 01.-2005. 11. 12. 835 2013. február 25. Bihari Mihály (abe) 2005. 11. 13.-2008. 07. 02. 963 2013. április 3. * Az OBH ennél pontosabb adatot nem volt hajlandó megadni. Rövidítések: ke=köztársasági elnök, me=miniszterelnök, he=házelnök, lbe=Legfelsőbb Bíróság elnöke, abe= Alkotmánybíróság elnöke. Forrás: Országgyűlés, Miniszterelnökség, Alkotmánybíróság, Országos Bírósági Hivatal, Magyar Narancs-gyűjtés |
