„Ez nem egy tévés műsor, normálisan tessék válaszolni” – rendre intették Marosi Beatrixot a kirúgott tanárok perében

  • narancs.hu
  • 2023. november 2.

Belpol

A Belső-Pesti Tankerületi Központ vezetőjét hallgatták meg, a bírónak pedig nem tetszett a mellébeszélés. 

Csütörtökön folytatódott azoknak a pedagógusoknak a pere, akiket a polgári engedetlenségben való részvételük miatt bocsátottak el a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. Az Index tudósítása szerint a tárgyalás fókuszában a Belső-Pesti Tankerületi Központ vezetője, Marosi Beatrix meghallgatása állt. A tankerületi vezetőt a bíróság épülete előtt sípszóval fogadták. 

Halász Krisztián bíró arról kérdezte a tanárok ügyvédjét, hogy az eredeti keresettel összhangban továbbra is nyitottak-e az egyezségre: válaszként pedig egyértelmű igen hangzott el, azzal a kitétellel, hogy a pedagógusok végkielégítésre és a felmentési díjra továbbra is igényt tartanak.

Marosi Beatrix az egyezséget annak ellenére sem fogadta el, hogy a bíró jelezte: szerinte érdemes lenne megfontolni, mert „kérdőjeles a történet vége”, és a bíróság vizsgálni fogja, hogy valóban történt-e súlyos kötelezettségszegés a tanárok részéről, továbbá a véleménynyilvánítás szabadságát is mérlegre teszik.

A bíró arra a kérdésre, hogy mi alapján dőlt el, melyik tanároknak kell távozni, a tankerületi vezető azt mondta: az órák és az alkalmak számát tekintették mérvadónak, illetve azokat küldték el, akik a legtöbbet mulasztottak.  „De miért pont öt kollégát választott ki, ha egyébként már egy óra elmulasztása is súlyos kötelezettségszegésnek számít az ön álláspontja szerint? Miért nem három, hat vagy épp hét polgári engedetlenkedőt küldtek el? Az öt talán valamilyen meseszám?” – kérdezte erre a bíró. 

„Akkor és abban a helyzetben ezt éreztem helyesnek, ennyi” – reagálta erre Marosi. 

Ez nem egy tévés műsor, normálisan tessék válaszolni, és kérem, ne mondja többször, hogy ennyi! Van öt ember, akit kiválasztottak, de nem tudja megmondani a kiválasztás szempontjait

– reagált a bíró, majd arra kérte a tankerület vezetőjét, küldjön pontos listát a tavaly szeptemberi eseményekről, amin látszik, ki hányszor mulasztott. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.