Ezer kartács

Az adóhivatal és a számvevőszék mellett más hatóságok is nyomoznak képviselőket, pártokat érintő ügyekben, az ügyészség pedig több vezető ellenzéki politikus ellen is vádat emelt. Ezek az eljárások a 2022-es választások előtt pöröghetnek fel majd igazán.

Januárban számolt be a kormánypárti sajtó arról, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomoz a „Jobbik zavaros gazdálkodása miatt”; a NAV akcióját az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálódása, illetve egy magánszemély feljelentése előzte meg. A fideszes médiában megjelent hírek szerint a NAV a Momentum és a DK ellen is nyomoz; előbbi esetében több százmillió forintos költségvetési csalás, míg utóbbinál a számvitel rendje megsértésének gyanúja miatt. Az adóhatóság lapunk kérdésére azt válaszolta, hogy „folyamatban lévő ügyről nem hozhat nyilvánosságra részleteket”, amivel közvetve elismerte a vizsgálatok tényét. „Nagyon érdekesek az ellenzéki pártok elleni nyomozások, amelyekről a kormánypropaganda előbb tud, mint maguk az érintettek. Mi semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kaptunk a NAV-tól ellenünk zajló nyomozásról” – írta megkeresésünkre Soós Henrietta, a DK sajtóreferense.

Bírságolnak

Más a helyzet a Jobbiknál és a Momentumnál: 2017-ben 330 millió forintos tiltott támogatást állapított meg a jobboldali pártnál az ÁSZ, továbbá a központi költségvetésből juttatott támogatást a Magyar Államkincstár az ÁSZ által megállapított összeggel csökkentette, így összesen 660 millió forintra jött ki a büntetés. Az ÁSZ 2019-ben újabb tiltott támogatást állapított meg, így a kirótt büntetés összértéke megközelítette az 1 milliárd forintot. Jakab Péter elnök tavaly júniusban arról számolt be, hogy a strasbourgi bíróság elutasította a Jobbik panaszát, tehát az összeg kifizetése még mindig terheli a pártot – és ráadásként NAV-nyomozást is kaptak a nyakukba. Megkerestük a Jobbikot ez ügyben, de lapzártánkig nem kaptunk választ.

2019 a Momentum és a Párbeszéd számára sem alakult egyszerűen; az ÁSZ kérésére mindkét párt állami támogatását felfüggesztették. Az ÁSZ indoklása szerint a pártok nem biztosították a kampánypénzek ellenőrzésének feltételeit. A felfüggesztést februárban, illetve júniusban megszüntették, a pártok így újra állami támogatásban részesültek, ugyanakkor az ÁSZ költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tett ellenük; állásfoglalása szerint a Párbeszéd 6 millió, a Momentum 500 millió forint kampánypénzzel nem tudott elszámolni. A NAV 2019 októberében átkutatta a Momentum irodáját, lefoglalt ezeroldalnyi dokumentumot, pendrive-okat, és a költségvetési analitikát is elvitték. „A nyomozással kapcsolatban azóta nem történt fejlemény. Élünk a gyanúperrel, hogy nem véletlenül, és majd egy alkalmas, időzített pillanatban újra elő fogják venni az ügyet” – írta megkeresésünkre Németh Gyöngyvér, a Momentum sajtófőnöke. A Párbeszédtől hasonló tájékoztatást kaptunk: Altbäcker Zsuzsanna sajtófőnök szerint nem érkezett semmilyen megkeresés hozzájuk az említett időszakban, és azóta sem.

A NAV-nyomozások is gyanúsan lassan haladnak, ugyanakkor a pártoknak jelenleg is van miért izgulniuk, mert mit ad isten, az ÁSZ éppen vizsgálja a Momentum és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 2018-as és 2019-es gazdálkodásának törvényességét. Az ellenőrzések még az idén lezárulnak, illetve Horváth Bálint szóvivő tájékoztatása szerint hamarosan megkezdődik az MSZP, a Jobbik, az LMP, a Párbeszéd, valamint a DK 2019–2020. évre vonatkozó vizsgálata is. „A pártokat érintő ellenőrzések fő fókusza, hogy a gazdálkodásuk során betartották-e a jogszabályi előírásokat, a működéshez szabályszerűen igénybe vehető forrásokat használtak-e fel” – írta Horváth. Hangsúlyozza, az ÁSZ „egy hivatali típusú audit szervezet”, amelynek nincsenek nyomozati eszközei, hatósági jogosítványai. „Amennyiben az ellenőrzés során bűncselekmény gyanúját tárja fel az ÁSZ, úgy minden esetben jelzést tesz az adott ügyben eljárási jogkörrel rendelkező hatóság felé. Ezek gazdája az érintett hatóságok, azok előrehaladásáról az ÁSZ-nak nincs információja.”