Fáklyás menetben tiltakoznak a civilek a Hamzsabégi sétány tönkretétele ellen

  • narancs.hu
  • 2023. január 14.

Belpol

Ha elkészül a Déli Körvasút, az élhetetlenné teszi a környéket.

Fáklyás felvonulást hirdettek a civilek Újbudán a Déli Körvasút tervezett bővítése ellen. A civilek szerint a beruházás a természetre, az ott élők mindennapjaira és az ingatlanok értékére is negatív hatást gyakorolna. A megmozduláshoz az LMP is csatlakozik. Bár a Déli Körvasút bővítése több szempontból is kétséges – például az uniós források bizonytalansága miatt –, a kormány ragaszkodik a korábban ismertetett koncepcióhoz. Így újra valós esély van arra, hogy vágánybővítés miatt kivágják a fákat a Hamzsabégi sétányon.

A civilek és az önkormányzat decemberben ismét megtámadta a bíróságon a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyét, a hatástanulmány ugyanis figyelmen kívül hagyta a helyiek érdekeit, a környezetvédelmi szempontokat, és a lehetséges alternatívákat sem vizsgálta meg, írja az Index

A projekt ellenzői nem a személyforgalmi kapacitások bővítését kifogásolják, hanem azt, hogy az új, harmadik vágány a Budapest–Belgrád-vasútvonalat szolgálná, így még több tehervonat menne át a kerület szívén, ami a gyakorlatban a Hamzsabégi sétány felforgatásával és több mint ezer fa kivágásával járna, arról nem beszélve, hogy a beruházás az ott élők mindennapjait is alaposan megkeserítené. Ez utóbbit egyébként decemberben Orosz Anna újbudai országgyűlési képviselő kérdéseire reagálva Lázár János építési és beruházási miniszter is elismerte a parlament gazdasági bizottságában.

Tóth Sándor Péter, a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület (POPÉK) elnökségi tagja a helyiekkel együtt azt szeretné, hogy a döntéshozók fontolják meg a projekt megvalósítását, vagy legalább változtassanak az eddig ismertetett koncepción. A bíróság első körben elkaszálta a projekt környezetvédelmi engedélyét, ám később azt a kormányhivatal mégis kiadta anélkül, hogy a technikai tartalmon változtattak volna.

A civilek szerint a környező épületekben komoly kár keletkezhet, rendkívüli módon megnőne a zajterhelés és a beruházás ideje alatt lényegében élhetetlenné válna a környék. Utána sem lenne sokkal jobb, hiszen a fejlesztés révén alapjaiban változna meg a most csendes és zöld sétány. A projekt sűrűn lakott, már most is túlterhelt városrészeken akar új vágányokat telepíteni a meglévők mellé, ez örökre Budapest közepébe terelné a tranzit teherforgalmat. A Déli Körvasút Hamzsabégi úti szakaszán körülbelül hatezer ember él, ők azok, akiket közvetlenül érint a beruházás, de a sétány a kerület más lakói számára is alterantív gyalogösvény, emellett rekreációs célokat is szolgál. A szakasz teljes budai hossza nagyjából két kilométer, ebből másfél kilométer a lakóházakkal övezett rész.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.