Veszprém megye 5. számú választókörzetében az elmúlt országgyűlési választások mindegyikén szoros eredmény született. 2002-ben a fideszes Gyapay Zoltán csak tíz szavazattal előzte meg szocialista ellenfelét. Idén várhatóan két hölgy között dől el a küzdelem.
A nyolcvanas években Várpalota és környéke a nehézipara miatt Magyarország legszennyezettebb városai között volt. Ám a kilencvenes évek elején megalakult a Várpalota Kistérség, amely hat települést foglal magában. Komplett környezetvédelmi rehabilitációs program született, és hogy ez ne csak egy elvetélt terv maradjon,
japán hitel érkezett
a megvalósítására. Több mint kilencmilliárd forint folyt be az évek során, amit gázüzemű fűtőművek építésére, csatornázásra és szennyvíztisztításra fordítottak. A hitelek visszafizetése megkezdődött, miközben az utóbbi évekhez képest a munkaerő-piaci helyzet is kedvező maradt. A hitelek visszafizetésének kérdése azonban már vita tárgya. A szocialista város-vezetés nem lát nagy problémát, szerintük jól halad a törlesztés, a jobboldal ezzel szemben arra hivatkozik, hogy a környező kisebb települések csőd közeli helyzetbe kerülhetnek a visszafizetések következtében.
Az 1990-es választásokon a második fordulóban Huszár Pál (SZDSZ), Patonai Péter (Fidesz) és Schmidt Ferenc (MDF) közül, mondhatni az akkori papírformának megfelelően, könnyed győzelmet aratott az MDF jelöltje. 1994-ben a fideszes Lengyel Csaba már az első fordulón sem jutott túl; akkor a második fordulóban a szabaddemokrata Baky György - aki 1990 óta a közeli Bakonybél polgármestere volt - nyert hetvenöt szavazatnyi különbséggel a szocialista Koós Gáborral szemben. Aztán jött 1998, és a Fidesz sikersztorija: megjelent a színen Gyapay Zoltán. Gyapay még a kilencvenes évek elején kapcsolódott a helyi közéletbe. A Fidesz jelöltjeként indult a helyhatósági választásokon és jutott be az ösküi képviselő-testületbe, ahol egy évvel később alpolgármesternek választották. Három évvel később már ő a polgármester, 1998-as győzelmével pedig az Országgyűlésben találta magát.
Az igazán nagy izgalmakat azonban a 2002-es választások hozták. Gyapay Zoltán és Törzsök Károlyné (MSZP) között alig háromszáz szavazat volt a különbség a jobboldali jelölt javára a második forduló előtt, s végül mindössze tíz szavazat különbséggel nyert Gyapay. A 2002-es kiélezett választási légkörben nem csoda, hogy Törzsök a területi választási bizottsághoz fordult a szavazatok újraszámolásáért, mondván, magas volt az érvénytelen voksok száma. A testület a vizsgálat után a választás eredményét helybenhagyta.
Az eddig kétszer is győztes Gyapay Zoltán idén is nagy eséllyel indulhatott volna, de tavaly novemberben ittasan ült az autójába, igaz, csak utasként - de a kocsi vezetője is részeg volt, és egy vasúti átjáróban vonattal ütköztek. Gyapay súlyos sérüléseket szenvedett, s megromlott egészségi állapotára hivatkozva nem szállt harmadszor is a ringbe a mandátumért. Lépni kellett, mert Gyapay meghatározó tényező a körzetben, támogatottsága főleg a bakonyi településeken volt erős: a választások megnyerése pedig épp ezeken a falvakon múlik. A párt Talabér Mártát jelölte a választásokra.
Talabér Márta 1990 óta tagja a Fidesznek. Az elmúlt két választás alkalmával ő volt Gyapay Zoltán kampányfőnöke, ezért jól ismeri a helyi viszonyokat, ráadásul a berhidai önkormányzatban és a Veszprém megyei közgyűlésben is szerepet vállal.
A korábbi nagy vesztes, Törzsök Károlyné sem indul az idén. ' azzal indokolta visszalépését, hogy egyéb elfoglaltságai miatt nem tudja vállalni a kampánnyal járó feladatokat. Helyére egy pártonkívüli, Deák Istvánné került. Így az országban egyedüliként ebben a választókörzetben indulhat egymás ellen
két győzelemre esélyes hölgy
A választások kimenetelét természetesen mindkét jelölt a saját győzelmével képzeli el, a körzet lakóit érintő és befolyásolható kérdéseket azonban hasonlóan értékelik. A fő kérdés a munkanélküliség és a bakonyi települések helyzete - mondta lapunknak Deák Istvánné. Várpalota városa erősen baloldali, de a bakonyi kistelepüléseken hagyományosan a jobboldali szavazók vannak túlsúlyban. Alighanem ezért is van, hogy az MSZP még sohasem győzött ebben a választókerületben. Idén is, akárcsak 2002-ben, ezeken a településeken dől el, hogy ki nyeri a választásokat. A szocialisták jelöltje nem tapasztal kormányváltó hangulatot, ami biztató jel a számára.
Talabér Márta máshogy gondolja: szerinte a bakonyi falvak népe most is a Fideszre voksol. Döntő lehet a városbéli kohóban történt el-bocsátások problémája is. A jobboldal szerint csalódást keltett az emberekben, hogy a szocialista városvezetés nem állt ki kellő eréllyel az elküldött munkások mellett. A KSH tavaly decemberi adatai szerint viszont az év utolsó hónapjában a várpalotai térségben 2 százalékkal nőtt ugyan a munkanélküliek aránya, az egy évvel korábbi adatokhoz képest azonban 10 százalékkal csökkent.
Mindkét nagy párt kiemelten kezeli a körzetet. Gyurcsány Ferenc is tartott gyűlést a városban; a helyi szocialisták amúgy nyugodt, de intenzív kampányt képzelnek el. A Fidesz sem akar tétlenkedni, a hátralevő időben totális kampányt terveznek 40-50 olyan választási körzetben, így Veszprém megyében is, ahol kiegyensúlyozottnak tartják a viszonyokat. A kérdés tehát az, hogy tizenhat év után tud-e nyerni Várpalotán az MSZP, vagy a Fidesz örülhet harmadszor is.
