Fazekas Sándor ma megújította a politikai kommunikációt

Belpol

A földművelésügyi miniszter sikeresen átvett egy rekordméretű szarvasgombát. Arra, hogy a milliós érték miatt nem merül-e fel a korrupció gyanúja, Fazekas azt mondta, hogy ez a kérdés méltatlan az ünnepi alkalomhoz.

Kutyás-gombás sajtóeseményt rendeztek szerda délután a Földművelésügyi Minisztériumban. A Truffleminers Kft. tulajdonosai adtak át egy rekordméretű, 1,28 kg-os szarvasgombát Fazekas Sándor miniszternek. A gombát Papp Béla találta meg szombaton, a jásziványi erdőben, Milla nevű keresőkutyája segítségével. Milla szintén ott volt az ünnepélyes átadáson.

false

A megtekintéseiről ismertté vált miniszternek a kamerák kereszttüzében sem remegett meg a keze, amennyire meg lehetett ítélni, hiba nélkül vette át a jelentős súlyú gombát, amelynek a Magyar Mezőgazdasági Minisztériumban keres majd helyet. Kiemelte, hogy a most megtalált példány csak 2 dekával marad el a világrekordtól, de Magyarországon még sosem találtak ekkorát. Szerinte a szarvasgomba nemzeti érték, ezért fontosnak tartja, hogy még ebben a ciklusban létrejöjjön a fajtával foglalkozó jogszabály. „Az ilyen felajánlások, adományok tehetik erőssé nemzetünket” – mondta Fazekas a jászsági cég nemes gesztusáról.

Itt mutatnánk rá arra, hogy bár a politikusok jobbára átadni szoktak különböző dolgokat – gyárat, hidat stb. –, a Fazekas által meghonosított nóvum számos előnnyel kecsegtet. Az átadáshoz mégiscsak szükség van valamilyen kormányzati vagy gazdasági teljesítményre, az átvétel lehetőségei ugyanakkor elméletileg korlátlanok. Joggal bízhatunk benne, hogy mindig lesznek lelkes állampolgárok, akik napi munkájuk során találnak vagy létrehoznak valami számukra fontosat, amit készek is lesznek felajánlani a kormány, helyesebben a nemzet számára. Különösen, ha azt látják, hogy ezek a felajánlások – vö. a TAO-pénzekkel vagy a kormányközeli sportklubok egyéb támogatásával –, ha nem is egyből és nem is nyilvánvaló módon, de megtérülnek. Magyarán, ha azt látják, hogy megéri jópofizni a kormánnyal.

Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy az átvétel az átadással szemben aktív szereplőként vonja be az állampolgárokat, az pedig szociálpszichológiai alaptézis, hogy valódi elköteleződést csak így lehet elérni. Az átvétel módszere ráadásul az ellenzéki pártok számára is tartogat tanulságokat. Míg átadni ellenzékből gyakorlatilag lehetetlen, de minimum ciki – gondoljunk csak a liberálisok gyenge próbálkozására a négyes metró átadásakor –, az átvétel lehetőségei ilyenkor is korlátlanok. Az Orbán-kormánnyal elégedetlen lakosság például a „negyedik magyar köztársaság” vagy valami hasonló számára ajánlhatná fel munkája gyümölcseit.

Fazekas Sándortól egyébként is van mit tanulni. Tárcáját botrányok sora érte – a földbérleti pályázatok körüli mutyi Kishantossal megspékelve, Ángyán József lelépése, majd szorgos feltáró munkája, legutóbb a tiszafüredi lépfenefertőzések –, pozíciója mégis megingathatatlannak tűnik. Ennek egyik oka bizonyosan az, hogy általában igyekszik valamelyik helyettes államtitkárával elvitetni a balhét, de talán közrejátszik benne az is, hogy rendre olyan sajtóeseményeken jelenik meg, amelyekből mindössze annyit szűrhet le a médiafogyasztó, hogy Fazekas „rajta tartja a kezét a mezőgazdaság ütőerén”.

Ilyen kontextusban pedig a botrányok egyszerűen nem tudnak felmerülni. A mai sajtótájékoztatón a Klubrádió riportere megkérdezte ugyan, hogy a szarvasgomba milliós értéke miatt az átadás nem veti-e fel a korrupció gyanúját, de Fazekas elintézte annyival, hogy ez a kérdés méltatlan az ünnepi alkalomhoz. És valahol valóban inadekvátnak tűnik ilyesmikről kérdezgetni egy minisztert, aki éppen egy kutyáját ölben tartó gombásszal fotózkodik.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.