Újra lehet guberálni a Józsefvárosban

Fejvesztett Jófiúk

Belpol

Lemondott tisztségéről a Józsefvárosi Városüzemeltetési Szolgálat igazgatója. Szabó Gábor, aki a polgármester egyik legbefolyásosabb embere volt, a közterületeket a prostituáltaktól, drogosoktól, hajléktalanoktól megtisztító "Jófiúk" szolgálat vezetői tisztétől is megvált.

A Narancs információi szerint a Józsefvárosi Városüzemeltetési Szolgálat igazgatója azt követően mondott le tisztéről, hogy múlt szerdán Kocsis Máté (Fidesz) polgármester Pintér Sándor belügyminiszternél vizitált. Az önkormányzat tájékoztatása szerint a lemondásnak nincs köze a találkozóhoz; Szabó Gábor azért döntött így, mert "kevesellte az együttműködést a polgármester és a rendőrkapitány" között. Lapunk ugyanakkor úgy értesült, hogy a találkozón szó lehetett arról is: az önkormányzat által működtetett civil rendfenntartó erő, a Jófiúk kötelékébe egykori bűnözők kerülhettek. A Jófiúk vezetője szintén Szabó Gábor volt. Az önkormányzat értesülésünket cáfolta, a belügyminiszter szájából semmilyen formában nem hangzottak el ilyen tartalmú információk. Különben is, a polgármester és a belügyminiszter minden héten konzultál, mivel Kocsis Máté a parlament rendészeti bizottságának elnöke.

Tiszta udvar, rendes ház

A Jófiúk Közrendvédelmi Csoport létrehozásáról Szabó Gábor előterjesztése alapján döntött a józsefvárosi képviselő-testület 2011. október 20-án. Akkoriban, az elbukott antiguberálási népszavazás után már javában tartott a polgármester hajléktalanok elleni offenzívája. "A jól látható cél a hajléktalanok kitakarítása volt" - mondta a Narancsnak egy neve elhallgatását kérő hajléktalanügyi szakember. Bár Kocsisból az Orbán-adminisztráció hajléktalanügyi témavezetője lett, múlt héten mégis kénytelen volt visszavonatni az önkormányzat kukázást tiltó rendeletét. Mint azt az eseményekben részt vevő egyik szociális munkás megjegyezte, a szemétháború utolsó előtti lépéseként feljelentést tettek hivatali visszaélés, közösség tagja elleni erőszak, zaklatás és kényszerítés miatt ismeretlen tettesek ellen.

Kocsis Máté, a helység kalapácsa


Kocsis Máté, a helység kalapácsa

Fotó: MTI

Kommentelő szemtanúk, illetve ismerőseik szerint előfordult, hogy a Jófiúk túlléptek hatáskörükön: nemcsak verbálisan, hanem fizikálisan is bántalmaztak tehetetlen embereket. Pedig hatósági jogkörrel sem ruházták fel őket, igazoltatni, előállítani sincs joguk, nemhogy erőszakot alkalmazni. Ezt az önkormányzat is elismerte: "Nem hivatalos személyek, jogkörük az őrzött objektumokban a biztonsági őrökének felel meg, közterületeken bármely állampolgárénak." Ami személyi összetételüket, feladatukat illeti: "Többnyire középfokú biztonsági és vagyonőri vizsgával rendelkeznek, van közöttük volt rendőr és testőr. Őrzik az önkormányzati ingatlanokat, segítik a közterület-felügyelet intézkedéseit, komolyabb esetekben bejelentést tesznek a rendőrségnél" - tudtuk meg.

Az eredeti elképzelések szerint a Jófiúk csoportjához közterület-felügyelők és rendőrök is tartoztak volna, csakhogy utóbbiak jelenlétét nem sikerült elérni e vitatott státusú és jogosítványú szervezetben. Így aztán bűncselekmény esetén a Jófiúknak is a rendőrséget kell értesíteniük. A csoport és a rendőrség kapcsolatáról szintén nem kaptunk tájékoztatást a BRFK-tól. "Működésük alapja a megelőzés, csak legvégső esetben a beavatkozás" - olvasható az alapítói előterjesztésben. A megelőzésről a Tv2 Tények című műsorában voltak láthatók felvételek: a lefóliázott amerikai fekete terepjárón, fekete egyenruhában járőröző Jófiúk nagy teljesítményű tetőreflektorral vakítják el a gyanúsan várakozó autóst mindaddig, míg odébb nem áll. A prostituáltakat ugyanígy akadályozzák az üzletkötésben, a hajléktalanokat hasonlóképpen terelik el - vagy szóban hatnak oda.

A csoport technikai felszerelése erősen motorizált, és térinformatikai rendszeren alapuló bevetésirányítással dolgozik napi 24 órában - tájékoztatta Szabó a képviselőket. (Az erősen motorizáltság a terepjárót, a térinformatikai rendszer pedig a rádió-adóvevőt jelenti.)

A négy autót darabonként 2,5 millió forintért szerezte be az önkormányzat, felújításuk 3 millióba, festésük szintén 3 millióba került. Hogy a dzsipekkel a cél az elrettentés volt-e, a következő választ kaptuk: "Minden rendvédelmi, rendészeti, biztonsági rendszernél elsődleges szempont a bűnmegelőzés, ennek része az elrettentés is. Ilyen összefüggésben cél volt."

Az elrettentési célú fellépést az önkormányzat egyébként nem tekinti intézkedésnek, hanem "eseménynek", tudtuk meg, amikor arról érdeklődtünk, kihez lehet fordulni, ha valakinek mégis panasza van a Jófiúkkal szemben. "Nem intézkednek, tevékenységükkel kapcsolatban a rendőrséghez és a polgármesterhez lehet fordulni. Rendkívül ritka a panasz, töredéke az elismerésnek és az állampolgári kéréseknek, melyeknek eleget is tesznek." Továbbá "szolgálati napló működik minden telephelyen és az autókon. A különböző események az érintettek személyiségi jogai miatt és az esetlegesen rendőrségi intézkedéssel járó információk miatt nem nyilvánosak".

A zsiványok nyomában

A csoport tíz fővel alakult, ma már tizenhatan teljesítenek szolgálatot. A Jófiúk javadalmazása bruttó 200 ezer forint havonta, évente 50 millió forintjába kerül Józsefvárosnak. Az önkormányzat szerint érzékelhetően javult a rend és a biztonság a VIII. kerületben, mióta szolgálatba álltak. A pozitív eredmények ellenére úgy tudjuk, a közeljövőben teljesen átalakítják a szervezet működését, irányítását, finanszírozását. Az első lépés a legelső jófiú távozása volt: Szabó Gábor kilépésével Kocsis legbefolyásosabb helyi támogatójától, tanácsadójától kénytelen megválni.

A jelek és a hírek szerint a Jófiúkkal nem minden stimmel, hiába sugallja ezt - az egyébként Józsefvárosra utaló - elnevezésük. Az alig egy hónappal ezelőtti hír szerint a csoport egyik tagjának drogtesztje pozitív lett, egy másikról pedig kiderült, hogy büntetőeljárásban érintett alvilági figura ismerőse. Erre a Jófiúk rendőrségi igazoltatása következményeként derült fény. Az önkormányzat sajtóirodája e hírt szintén cáfolta: drogteszt tudomásuk szerint nem volt, míg az igazoltatás során mindössze egy törött balta került elő a Jófiúktól, amit egy hajléktalantól vettek el korábban. Hogy a fiúk között vannak-e bűnözők, a rendőrség nem árulta el a Narancsnak. Minden kérdésünkkel az önkormányzathoz irányítottak, ahol viszont arra panaszkodtak: éppen a rendőrség nem partner abban, hogy a Jófiúk esetleges priuszáról - ha tényleg van ilyen - tájékoztatást adjon. Akárhogyan is történt, Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője a hvg.hu érdeklődésére nem cáfolta, hogy a rendőrség vizsgálatot indított velük kapcsolatban. Erről azonban - legalábbis nyilatkozata alapján - a polgármester nem értesült. A fideszes önkormányzatok ügyeiben tájékozott forrásunk szerint Kocsisra nem feltétlenül csak a belügyminiszter gyakorolt nyomást (már ha) a Jófiúk méretre szabása érdekében, hanem pártbéli egykori mentora, Pesti Imre is. A kerületi városházán továbbá mindenféle hírek keringenek polgármesterük országos politikai ambícióiról, mégpedig első hallásra is meglehetősen elképesztő összefüggésben. (Hogy tudniillik Orbán Viktor kikényszerített távozása és Lázár János miniszterelnökké választása után Kocsis lenne a belügyminiszter, amihez persze Pintérnek is van egy-két szava - ezért is a Jófiúk rendőrségi csesztetése. Az önkormányzat sajtóirodája - aligha meglepő módon - képtelenségnek tartja a fideszes politikusok fentebb ismertetett rivalizálását, ráadásul Kocsis Máté már eldöntötte és ki is nyilvánította, hogy polgármesterként kívánja folytatni politikusi karrierjét. A Kocsis vezette városházának amúgy is van elég baja, miután hivatali visszaéléssel gyanúsították meg a volt jegyzőt, Xantus Juditot, a Corvin sétány kapcsán pedig 3 milliárd forintot meghaladó hűtlen kezelés gyanúja állhat meg a hamarosan lezáruló rendőrségi nyomozás alapján.)

Úgy tudjuk egyébként, hogy április közepétől kormányrendeletben szűkíteni tervezik az önkormányzatok jogkörét szabálysértési ügyekben - ha tényleg így lesz, a jövőben például a közterület-használatról nem hozhatnak olyan határozatot, amilyet Józsefváros hozott hajléktalanellenes akciója során.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.