Felálltak az irodalomtanterven dolgozó szakértők Takaró Mihály miatt

Nem kívántak együtt dolgozni a szélsőjobboldali irodalomtörténésszel.

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban hosszabb cikkben foglalkozunk a magyar nyelv és irodalom tanterv előkészítésével, amelyben egy ponton megjelent Takaró Mihály szélsőséges megszólalásairól ismert irodalomtörténész.

Néhány részlet a cikkből:

Június végén otthagyta az új Nemzeti alaptanterv (NAT) előkészítésével megbízott kutatócsoportot a magyar nyelv és irodalom tantárgyon dolgozó valamennyi szakértő, összesen hat fő – értesült lapunk több forrásból. A hat szakember – egyetemi oktatók és gyakorló tanárok – feladata volt az irodalom- és nyelvtantanterv kidolgozása az 5. évfolyamtól a 12.-ig, de összedolgoztak az alsóbb évfolyamok szakértőivel is. Szerződésük június 30-án lejárt, és bár a projektvezetés felajánlotta nekik a hosszabbítást, egységesen a távozás mellett döntöttek. Az ok Takaró Mihály szélsőjobboldali irodalomtörténész megjelenése a tantervkészítésben. (...)

Takaró Mihály számos kisebb-nagyobb botrányt keltett a szélsőjobboldali, antiszemita szerzőket magasztaló vagy az általa nem elég magyarnak tartott írókat gyalázó kijelentéseivel. Legutóbb idén nyáron, a komáromi Jókai Mór Nyári Egyetemen felvidéki magyar pedagógusok előtt értekezett arról, hogy Esterházy Péter kultúraromboló, ezért nem kell tanítani. Korábban megkérdőjelezte Kertész Imre magyarságát, Spiró György emberi mivoltát, és azt is kifejtette, hogy Petri György valószínűleg a pokolra került. (...)

Takaró nyilvánosan is hangoztatott koncepciójának központi tétele, hogy a kommunista időszak elhazudta és a perifériára szorította a századelő és a két világháború közötti évek nemzeti-konzervatív szerzőit, miközben a nyugatosokat indokolatlanul preferálta. „Takaró Mihály célja a kánon erőszakos átírása, nagyon rosszat tenne az irodalomtanításnak, ha ez a felfogás érvényesülne a tantervben” – véli Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Szerinte Takaró csúsztat is, a Nyugat jelentősége ellen például azzal érvel, hogy a folyóirat csak 900 példányban jelent meg, holott a példányszámnál fontosabb mérce a lap korabeli tekintélye és az, hogy kik írtak bele.

Hogy milyen volt az új NAT 2018-ban kiadott tervezete, és hogy ehhez képest mi várható a Takaró-féle átdolgozástól, az kiderül a Magyar Narancs szeptember 26-i lapszámából. Ha előfizetne az újságra, itt megteheti.