Felavatta Budapestet a Femen

  • narancs.hu
  • 2015. február 17.

Belpol

Meztelen aktivistanő tüntetett Putyin ellen a Parlament közelében ma délután. Ezzel a Femen-csoport bevette Budapestet. Az akció a Putyin-nap nyilvánvalóan leglátványosabb eseménye volt.

A Femen radikálisnak nevezett feminista mozgalom, amely a legújabb tiltakozó akcióját ezúttal Budapesten szervezte. A még 2008-ban, Ukrajnában alapított – ám ma már Párizsban székelő – csoport nálunk is a védjegyükké vált, meztelenséget alkalmazó demonstrációt választotta eszközéül. A toplessakció ezúttal extra mutatvánnyal egészült ki: Budapesten egy fiatal francia nő először levette a felsőjét, majd felhúzta a szoknyáját, amely alatt teljesen meztelen volt, a szoknya belső részére pedig az volt írva, hogy „Putin go home!”, egy nyíl pedig a nő festett lába közé mutatott.

false

 

Fotó: MTI

A Femen többek között a szexizmus, a szexuális kizsákmányolás, a vallási intézmények radikalizálódása, a vallási fanatizmus, a homofóbia, illetve egyéb elnyomó politikai témák (mint a diktatúrák és diktátorok) kapcsán szervez demonstrációkat, amelyek során nők a testüket használják közvetítő eszközként. Az egyesek által popfeminista csoportnak gúnyolt akciózók jelszava szerint „egy nő a mi Istenünk, a tiltakozás a küldetésünk, a fegyverünk pedig a csupasz mellünk.” A Femen tagjai rendszeresen tiltakoznak a Vatikán előtt, de volt már arra is példa, hogy kínai nagymamák demonstráltak topless módon az amerikai nagykövetség előtt, vagy épp Marie Le Pen francia szélsőjobboldali pártja ellen tüntettek – nővérnek öltözve.

A rendőrség Budapesten előállította az akciózó Femen-aktivistát.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.