Feloldásra váró ellentmondások

Hogyan halt meg Váradi András, az igazmondó juhász?

  • Magyar Krisztián
  • 2017.08.06 09:07

Belpol

A hiányos és ellentmondásokkal teli, ám hamar lezárt nyomozás után az áldozat családja pótmagánvádas eljárásban derítene fényt Váradi András halálának pontos körülményeire. Ám az ügy a Fejér megyei bíróságokon alig halad előre: mintha senki sem szeretné, hogy a baleset helyszínén próbálják rekonstruálni azt a végzetes októberi estét.

A 2014-es októberi önkormányzati választások előestéjén, október 11-én az Alcsútdoboz és Etyek közötti országúton halálra gázolták Váradi Andrást, az „igazmondó juhászt”, az Orbán-rezsimmel szembeni vidéki ellenállás egyik közismert alakját. Váradi az Együtt–PM alcsútdobozi polgármesterjelöltjeként készült a választásra. A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság 2015 áprilisában lezárta a nyomozást, mondván, nem történt bűncselekmény. Ám ez az eljárás a tragédia rekonstrukciójának bizonyos ellentmondásos részleteire nem adott kellő magyarázatot, s ezért a család pótmagánvádas eljárást indított. Csakhogy ebben is ugyanaz a lemez forog: a bíróságok vonakodnak mindent megtenni az ellentmondások feloldása érdekében, azt pedig továbbra sem sikerült elérnie a családot képviselő Magyar György ügyvédnek, hogy helyszíni modellezés során rekonstruálják a történteket. Pedig az elhúzódó procedúra senkinek sem jó. Váradi özvegye és két gyermeke továbbra sem tudhatják, pontosan hogyan hunyt el a családfő – de a hiányosságok akaratlanul is azt sugallják, hogy talán nem véletlenül kellett meghalnia a göböljárási juhásznak. Pedig a hiányos és olykor egymásnak ellentmondó nyomozati dokumentumok, helyszíni szemlék, szakértői vélemények ismeretében is szinte biztos, hogy nem előre megtervezett merénylet áldozata lett a környék urának, Mészáros Lőrincnek a legnagyobb ellenlábasa. (Bár van, aki az ellenkezőjéről van meggyőződve. Láttunk egy dokumentumcsomagot, amely szerint egy magánszemély „emberölés bűntette, annak kitervelése, és abban való részvétel, és egyéb jogszabályt sértő cselekményekben való részvétel” miatt 2016-ban feljelentette Mészáros Lőrincet. Nyomozás természetesen nem indult az ügyben.) Nem elhanyagolható részlet az sem, hogy információink szerint a nyomozás alatt a kapitányság egy munkatársának – felsőbb utasításra – rendre jelentenie kellett az ügy állását a Belügyminisztérium egyik összekötőjének.

 

Az Orbán–Mészáros-klán ellen

Az Alcsútdoboz melletti Göböljáráson gazdálkodó juhász a halála előtt éveken át küzdött Mészáros Lőrinccel. Mészáros kiebrudalta Váradiékat a korábban általuk bérelt állami földekről, s a családnak nem csak azt kellett végignéznie, hogy a felcsúti polgármester épp ott terjeszkedik, ahol addig ők gazdálkodtak, de akkori legnagyobb mezőgazdasági cégének telephelyét is a házuk mellett építette fel. Váradi először csak Mészárossal szállt szembe, később már az Orbán-rendszer ellen szervezett tüntetéseket és toborzott ellenállókat. Megszállottan nyomozott – sokszor jelen cikk szerzőjével közösen – a felcsúti milliárdos és az Orbán család zűrös ügyei után azon a környéken, ahol a többség egy rossz szót sem mer szólni a miniszterelnökre és annak immár multimilliárdos barátjára. Váradit négyszemközt sokan támogatták, de a nyilvános kiállástól a többség visszarettent. Rendszeresen próbálták megfélemlíteni: sokszor követték, volt, hogy a Puskás Akadémiát is őrző cég munkatársai napokig a háza mellől figyelték, és a lapunknak adott egyik interjújában arról is beszámolt, hogy egyszer még Orbánt is látta a hodályuk környékén szemlélődni.

Váradi 2014. október 11-én este a maradék plakátjainak kiragasztása után hazafelé indult Alcsútdobozról. (Az esetről írott korábbi cikkünket lásd: Tisztázatlan körülmények között, Magyar Narancs, 2015. április 23.) Ám az Etyek felé vezető ország­úton, útközben leesett a kocsija tetején szállított alumíniumlétra, ő pedig megállt és kiszállt, hogy felvegye. Időközben ugyan­abban a sávban megállt mögötte egy másik autós. Váradit, amikor a létrával a vállán visszafelé tartott a saját autójához, egy Etyek felől érkező Mercedes elütötte. Ekkor már sötét volt, így a szemből érkező kocsi sofőrjének, az akkor 84 éves, Bécsben és Felcsúton élő idős férfinak látnia kellett Váradi autójának fényeit, illetve vészvillogóit is, de gyakorlatilag fékezés nélkül csapta el a juhászt. Váradi András testét az ütközéstől 26 méterre találták meg a mentősök.

A balesetről készült műszaki és orvosi szakértői jelentések között súlyos ellentmondások feszülnek. Az előbbi szerint a létrát a vállán cipelő Váradi épp átkelt az úton (azaz az útra merőlegesen haladt), amikor az Etyek felől érkező Mercedes elgázolta: a sofőr a kormányt jobbra, a padka felé rántotta, és az autó a bal elejével elsodorta az úttesten átkelő férfit. Csakhogy ebben az esetben az áldozat elsősorban a teste bal oldalán szenvedett volna sérüléseket – miközben a boncolási jegyzőkönyv azt rögzíti, hogy az ütközés következtében Váradi a teste jobb oldalán szenvedett számos törést és zúzódást. Az utóbbi dokumentum szerint a juhász nem is haladt, hanem éppen állt, amikor elütötték.

További furcsaság, hogy a létrán elvileg átment az az autó, amely Váradi András kocsija mögött állt meg, és az áldozat vállán is ott volt, amikor elütötték – ám a tárgyon semmilyen horpadás vagy egyéb külsérelmi nyom nem látható. Nehezen áll össze az is, hogy a létra hogyan került a gázolás után a hátul álló autó és a szalagkorlát közé. Ám a létrával a rendőrök nem sokat törődtek, le sem foglalták a nyomozás során. (Ezért nézhettük meg mi is a család házának padlásán: valóban nincs rajta semmilyen horpadás, elhajlás, zúzódás.)

A gyanús létra

Az ellentmondások miatt Magyar György, a Váradi család ügyvédje korábban arra kérte a rendőrséget, hogy a helyszínen modellezzék újra a balesetet. Ez nem történt meg, mint ahogy azt sem sikerült elérni, hogy a szakértői vélemények közötti különbségeket megnyugtatóan rendezzék. Ezt egy harmadik szakértő bevonásával tehették volna meg, ehelyett a rendőrség még egyszer megkérdezte az eredeti szakvélemény készítőit, akik megerősítették a korábban leírtakat. Közben az is felmerült, hogy a gázolás még csak nem is a helyszínelési dokumentumokon megjelölt helyen történhetett: mint megtudtuk, van olyan tanú, aki szerint Váradi Andrást nem a Mercedes sávjában ütötte el M. Ferenc. Ez a részlet a sofőr felelőssége szempontjából perdöntő is lehetne.

Mivel a nyomozás lezárása után más lehetőség nem maradt, a család képviseletében Magyar György pótmagánvádas eljárást indított. Ebben nekik kellett vádat emelni, ők gyűjtik és gyűjtetik be a bizonyítékokat, és igyekeznek rekonstruálni a baleset pontos részleteit. Ám hiába indult már el ez az eljárás is 2015-ben, csak néhány tárgyalást sikerült eredményesen megtartani, és azokon sem minden úgy alakult, ahogy az elvárható lett volna. Az első napon, 2016 februárjában a Bicskei Járásbíróságon megjelent M. Ferenc is. Az ekkor már 86 éves, nagyothalló férfi mankóval érkezett, és láthatóan nem volt teljesen képben, sokszor az ügyvédje próbálta leállítani, amikor a megbeszélteknél többet kezdett volna mondani. Egyszer ki is mentek a tárgyalóteremből, mert az idős férfi nem hallotta meg, mit javasol neki a tőle néhány méterre ülő ügyvédje. Végül M. Ferenc nem tett vallomást, fenntartotta a nyomozás során tett állításait. Mint megtudtuk: akkor azt mondta, hogy nem tehet semmiről, már féktávon belül volt Váradi András, amikor észrevette őt. Többször elmondta, hogy nagyon sajnálja a történteket, és megemlítette: a csattanás után egy darabig azt sem tudta, mi történt, később látták meg a szalagkorlát mellett fekvő juhászt. Úgy emlékezett, a mentők hosszú ideig próbálták stabilizálni a sérültet, mielőtt a mentőautóba tették. Időközben kiderült az is, hogy az utóbbi években M. Ferencet többször megbüntették Felcsút környéki közlekedési kihágásokért, így gyorshajtásért és a záróvonal átlépéséért is. Magyar György – aki nem kérdezhetett M. Ferenctől – megpróbálta meggyőzni a bírónőt, hogy tisztázzák a szakértői vélemények ellentmondásait, és hogy helyszíni bizonyítási eljárásra van szükség. A bírónő a felvetéseit nem vette figyelembe, de legalább a létrát bevonta a bizonyítási eljárásba.

false

Pár héttel az első kör után, 2016. április végén a Székesfehérvári Törvényszék úgy határozott, hogy az ügyet a Székesfehérvári Járásbí­rósághoz helyezi át. A Bicskei Járásbíróság bírája ugyanis elfogultságot jelentett be, amit azzal magyarázott, hogy az első tárgyalásról szerinte engedély nélküli kép- és hangfelvétel készült, amely felkerült a YouTube-ra és egy blogra is, ahol a személyét és a bíróságot is érintő, „méltatlan, súlyosan sértő kommentárok” jelentek meg. (A másfél órás tárgyalást valóban végig vette egy kamera, bár nehéz elképzelni, hogy ezt a bírónő akkor ne vette volna észre.) Végül azért helyezték át az ügyet Székesfehérvárra, mert Bicskén már nem volt több szabad bíró – de mindez újabb csúszást hozott.

A következő tárgyalási napon, 2017. január 10-én a gázoló már nem jelent meg, s a felesége még írásban sem volt hajlandó vallomást tenni. Eljött viszont az a férfi, aki – miután észrevette, hogy leesett a létra – megállt Váradi András autója mögött, sőt, a létrán át is hajtott. Bár pontosan nem tudta felidézni, ez a tanú mégis azt állította, a Mercedes sofőrje nem lassított sokat, mielőtt elütötte Váradi Andrást. Az autója visszapillantó tükrében még látta a juhászt a létrával az úton, aztán már csak a csattanásra lett figyelmes. A tanú azt is elmondta, hogy a helyszínelő rendőrök vizsgálgatták a létrát, le is fotózták, de végül ott hagyták. A tárgyaláson Magyar György ismét helyszíni bizonyítási kísérletet kért azért, hogy tisztázhassák, ki és mit láthatott, hol és hogyan történt pontosan, az utolsó apró részletig a baleset – ám az új bíró sem adott helyt ennek az indítványnak. Az elutasítás okát nem tudni, hiszen a bíró csak az ítéletben köteles megindokolni az egyes indítványok elutasítását.

Az újabb, mind ez idáig utolsó tárgyalási napot június végén tartották. A műszaki, orvos és nyomszakértők meghallgatása után sem sikerült feloldani az ellentmondásokat, ezért a bíró elrendelte, hogy a műszaki szakértő hallgassa meg a Váradi mögött megálló tanút, hogy megállapíthassák, mit láthatott a visszapillantó tükörben – de ehhez sem kell a helyszínre vonulni. A bíró elrendelte azt is, hogy a nyomszakértő is vizsgálja meg létrát, hátha vannak még rajta festéknyomok a gázoló autójáról, vagy guminyom arról a járműről, amely átment rajta – bár közel három év elteltével kétséges az eredmény. Magyar György ismét kérte a helyszíni bizonyítási eljárást, ismét hiába.

E kiegészítő vizsgálatok októberre, a következő tárgyalási napra készülnek majd el, s talán közelebb visznek a baleset pontos körülményeinek megismeréséhez. A kérdés immár az, hogy az eljáró hatóságok legalább megengedik-e azt, hogy sikerüljön megnyugtatóan lezárni az eljárást: úgy, hogy Váradi András halálát ne lenghesse körbe annyi feltételezés – és a gyanú, hogy valakik nagyon nem szeretnék, ha minden részlet kiderülne.

Újrakezdték

Váradi András élettársa és két leánya sokáig Göböljáráson éltek, miközben Mészáros Lőrinc ahhoz a kis földterülethez is hozzájutott, amelyen a család hodálya volt az álla­tokkal. Két ügyben is pereskedtek Mészárossal, majd miután ezek lezárultak, részben kényszerből felhagytak az állattartással, és beköltöztek Alcsútdobozra. A család az újrakezdéshez adományokat is kapott, ezek közül a legnagyobb a milliárdos üzletember, Demján Sándor alapítványától érkezett 2016-ban. A hozzájárulást a két gyerek „életkörülményeinek javításához, valamint iskoláztatásukhoz” adta az alapítvány. Az elhunyt juhász kisebbik lánya általános, az idősebb középiskolában tanul.

Göböljárás meglehetősen kieső helyen fekszik, a busz ritkán jár, s az sem könnyíti meg az ottani hétköznapokat, hogy Mészáros Lőrinc mezőgazdasági cégéhez tartozó telephely mellett időnként hatalmas a bűz, különösen azóta, hogy a szarvasmarhák mellett egyre több disznót is tartanak ott. Az ott élő, nem különösebben módos családok hiába tettek panaszt, a helyzet változatlan.

Neked ajánljuk