Fény derül a Quaestor és a Kereskedőház titkára

  • Böszörményi Jenő
  • 2016. április 12.

Belpol

A magyar Transparency színvallásra kényszeríti a Külügy alapította Magyar Nemzeti Kereskedőházat: az adatokból kiderül majd, az évek során hány milliárddal zsonglőrködött a brókercég, s hogy a Quaestor bedőlése napján pontosan mennyi pénzt söpörtek össze, hogy a Kereskedőházat kifizethessék.

Emlékeznek még, hogy egy évvel ezelőtt, amikor egymás után dőltek be a brókercégek, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) milyen gyanús körülmények között szabadult meg a Quaestor-csoporttól és jutott hozzá a Quaestor-számlákon parkoltatott milliárdjaihoz? S hogy mekkora kapkodás, mellébeszélés és vetítés ment az egész tranzakció körül?

Nos, hogy a közvélemény legalább egy picit tisztábban lásson e sötét ügyben, a Transparency International Magyarország közérdekűadat-pert indított az MNKH-val szemben, miután az utóbbi az adatok kiadását megtagadta. A pernek ma délelőtt volt a másodfokú tárgyalása, s a Fővárosi Ítélőtábla Kizmanné Oszkó Marianne vezette tanácsa – az elsőfokú ítéletet jóváhagyva – az adatok kiadására kötelezte a Kereskedőházat. A perben a Transparencyt a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda képviselte.

false

Az antikorrupciós szervezet alapvetően arra volt kíváncsi, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium, illetve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tulajdonában álló gazdasági társaság milyen pénzügyi kapcsolatban állt a brókerbotrány három főszereplőjével, a Quaestorral, a Hungária Értékpapír Zrt.-vel, illetve a Buda-Cash csoporttal. Megkérdezték, a Kereskedőháznak van-e vagy korábban volt-e számlája e három cégnél, cégcsoportnál, mikor nyitotta a számlát, mikor helyezte el náluk a pénzét és milyen formában. Végül rákérdeztek arra is, hogy azon az ominózus napon, 2015. március 9-én, amikor a brókercég máig tisztázatlan körülmények között a Kereskedőháznak visszautalta a nála lévő milliárdokat, pontosan mennyi pénzt, megtakarítást és értékpapírt vett ki a Quaestortól.

A Külügy hivatalos verziója szerint az MNKH vezetősége március 5-én döntött a pénz kimenekítéséről, miután más brókercégek összeomlását észlelve megrendült a bizalom a Quaestorban, illetve – így a kormányzati kommunikáció – általában a brókercégekben, és állítólag maga Orbán Viktor miniszterelnök is erre adott volna utasítást kormánya tagjainak. Az Index azóta sem cáfolt információi szerint azonban alig néhány órával azelőtt kapták vissza a pénzt, hogy a Quaestor csődöt jelentett, ráadásul az MNKH-n átlépve a Külügy telefonon utasíthatta a brókercéget a pénz visszautalására – teljesen szabálytalanul. Az egész manőver annyira necces, hogy az MNKH maga is gyorsan feljelentést tett hűtlen kezelés miatt.

Ha minden ilyen kerek, világos és megmagyarázható, sőt, megnyugtató, vajon miért nem adják ki mégis az adatokat? Nyilván elvi okokból, melyet a perben elő is adtak, nevezetesen: a Kereskedőház nem közfeladatot ellátó szerv, vagyona nem nemzeti vagyon és nem is közpénz, vagy ha mégis, akkor a kért adatok üzleti titkot képeznek. Ismerős? Mókás különféle formában újra és újra szembesülni azokkal az érvekkel melyek szerint a közpénz miért nem közpénz. Lapunk megkeresésére Ligeti Miklós, a Transparency jogi igazgatója a mai ítéletről elmondta: „A bíróság a Kereskedőház vagyonának közpénz jellegére alapozva hozta meg ítéletét: a cég alaptőkéje gyakorlatilag 100 százalékban állami kézben van, és bár magánjogilag elkülönül, de közjogilag ez az alapító tőke nem veszíti el a közpénz jellegét. Az a fura helyzet állt elő, hogy a kormány bedobott egy kifejezést – „elveszíti közpénz jellegét” –, ami most a visszájára fordul, és így pont a kormány titkosítási szándékainak letörését támasztja alá érvekkel. A bíróság ma egyértelmű határokat szabott a kormány titkosítással kapcsolatos elképzeléseinek.”

Minthogy az ítélet jogerős, s így fellebbezésnek nincs helye, néhány héten belül megtudhatjuk, hogyan bizniszelt az MNKH és a Quaestor, s hogy a kormányzat által előadott verzió mennyiben fedi a valóságot.

Neked ajánljuk

Kutyából nem lesz unikornis

  • SzSz

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A legnagyobb átverés

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.

A leégett kastély felépítése

A kötet megjelenése után publikált Párhuzamos létezésben című műhelyesszéjében Láng Orsolya úgy fogalmazott, hogy akkor zárja le a verseskötetének kéziratát, amikor úgy érzi, már nem tud többet mondani „arról a kevés dologról, ami foglalkoztat”.

Utánunk is ősök jönnek

Mint amikor locsog a tenger, nyolc-tíz mondatos, csak ritkán hosszabb szövegekből áll ez a regény. Apró képek, monológok arról, hogyan tölti el az életét az ember a neten és a valóságban, hogyan éli meg a rácsodálkozás örömét, szakadatlanul tanulva és csalódva.

Múlt, jelen, jövő

„Miről vitatkoznak a magyarok?” – teszi fel a fogós kérdést a Klubrádió nemrégiben indult műsorának, a Három az igazságnak a beharangozója. Aztán gyorsan meg is válaszolja: „Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak.