Elsőre nehezen érti az ember, miért kellett a két forduló között a feje tetejére állítani az országot. Még akkor is, ha nagy valószínűséggel a sértődött és elbizonytalanodott kisgazdák elmentek szavazni a második körben, köszönhetően a miniszterelnöki vizitálásoknak és a mellette korteskedő volt kisgazda vezetőknek. Például Lányi Zsoltnak, akit kiállásában elkötelezettsége mellett - rossz nyelvek szerint - a beígért pozíció (Magyarok Világszövetségének elnöksége) iránti vágy is hevíthetett.Avasárnap éjszakai Millenáris Park forró hangulata és a nyolc nappal azelőtti Kossuth téri nagygyűlés teszi érthetővé, mi történt két hét alatt. Orbán két legyet ütött egy csapásra. A rágalomhadjárattal defenzívába szorította az MSZP-t, amely ráadásul az ígérgetési spirálból sem volt képes kiszállni. (Nem lesz gázáremelés, tandíj, egészségügyi térítési díj, sőt nem lesz szökőár, tornádó és utolsó ítélet sem.) Pedig a szocialistákat a kormányrúd átvételekor érhetik még meglepetések.
Ám ami a legfőbb: visszatalálva a neki mindenkor a legjobban álló népvezéri szerepbe, harsány és egységes erővé kovácsolta szavazóit. A "polgári összefogás"-t, amely lefordítva annyit tesz: ide belénk, mindenki, aki nem "komcsi".
A "polgári összefogást" vasárnap éjszaka a Millenárisban elvitathatatlanul a MIÉP formálta a maga képére. A nagyteremben lengő zászlóerdőben látható "Erdély", "Felvidék", "15 millióan vagyunk" feliratú lobogók, az átlagosan másfél percenként a magát jól hallhatóan elzsidózó és "ria-ria-Hungáriázó" szurkolótábor adták meg az alaphangot.
"Én a helyedben ezt nem írnám meg - csóválja a fejét hajdani évfolyamtársam, aki ma jól menő céget igazgat, és mint két hete, most is a büféből szemléli a fejleményeket. - Örülnek, nem látod? Fiatalok még, és a Fradi-pályán szocializálódtak. Amikor szurkolnak, az jut eszükbe, hogy hajrá, Fradi! Majd felnőnek, és akkor már nem fognak ordítani, hanem kíváncsiak lesznek arra is, mit akar mondani nekik a Medgyessy." Amikor a tömegbe vegyülni invitálnám, elhárítja. "Más is van itt, nem látod? Józan emberek: Jankovics Marcell, Bán Teodóra, Nemeskürty tanár úr. Nem MIÉP-esek."
Ahol állunk, rálátni a kinn tolongó tömegre. Medgyessyből egyetlen szó sem hallatszik. Egy törékeny, fekete hajú virágszál hüvelykujjával lefelé mutat, aztán összehajol a barátnőjével. Ahol az előbb még Mikola látszott, és az ifjak Laci bácsit, a 92 éves Fidesz-korelnököt éltették, most három lány mutogatja fölfelé a középső ujját. A szőke, bőrkabátos épp rágyújtani próbál, ami nem könnyű az említett művelet közben. Mit lehet tenni, a Medgyessy csak beszél, muszáj ordítani ("A véredet akarom, te faszszopó geci!"), közben meg a cigi is már nagyon kéne, ettől a középső ujjat újra meg újra föl kell lökni az ég felé, hátha megszűnik végre minden baj a földön. Jobbomon egy lány meghökkenve nézi a jelenetet, aztán a barátjához fordul, nevetnek.
A hatalmas kivetítőkön, mint két hete is, az M1-es adása fut. Az egyes arcok automatikusan kiváltják a maguk állandó jelzőit: Kuncze - "Hazaáruló!", a műsor koordinátora, Baló György - "Magyarfaló Baló!" és így tovább.
Aztán Pokorni Zoltán pártelnök kezd beszélni: "Ma éjszaka a választásokat megnyertük. Hogy ez elég lesz-e ahhoz, hogy a polgári erők kormányt alakítsanak, azt ma még Magyarországon senki nem tudja." S mivel a tömeg zúgása elfojtja szavait, lassan, tagoltan, ahogy azt Orbán Viktor szokta, megismétli. Pokorni a következő napok kérdésének tartja azt is, hogy egyetlen közös frakciót alakítanak-e a polgári erők, vagy az MDF-nek külön képviselői csoportja lesz. "Együtt, együtt!" - dörög a népítélet. Dávid Ibolya szája sarkában nem rezzen a mosoly.
Az elnök asszony Pokorni előtti helyzetértékelése világos volt, de a tömeg még mindig nem érti, mi a pálya: hiába győztek, veszítettek.
Orbán beszéde remekbe szabott. Elsajátította azt a technikát, amellyel rajongóit akkor "viktoroztatja" meg, amikor csak akarja, ugyanakkor a mondatok egymásba csúsztatásával elkerülheti, hogy belé fojtsák a szót. A tegezős-magázós néptribuni formát vette elő, beszéde egyszerre gyújt és hajt fejet a győztes előtt, és ígér felelős, konstruktív ellenzéki politizálást. Fölsorolja kormánya eredményeit: családtámogatás, munkahelyteremtés, Széchenyi-terv stb. stb.
A rituális szövegmondás egy jól előkészített pontján aztán elhangzik a legfontosabb hívószó: "Mert nem úgy van az, ahogy egy másik pártközpontban nemrég mondták. A magyarok jövője nem a 10 milliós Magyarországban, hanem a 15 milliós magyar nemzetben van."
Orbán játszik a nemzeti érzelmekkel: szívet markol, agyat eltompít, csak a pillanat van, benne a nagy közösség, a kokárdásoké, a magyaroké - Viktoré.
Szőke lány lép a színpadra, és énekelni kezd. "Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország", klasszikus irredenta nóta, nem lehet ellenállni neki. Sírnak a lányok. A másik pártközpontban látni kellene a "polgári összefogás" mint hatalmi szövetkezés mögé fölnőtt tömeg igazi lényegét. Sokkal kiismerhetőbb, mint a politika virtuóza, aki - akár a pap a híveitől vasárnaponként - rejtjelezett üzenettel búcsúzott: "Ha becsukódik egy ablak, az azt jelenti, hogy valahol kinyitottak egy ajtót."
A tömeg vette. Amikor már széledezik, a fal mentén kisurranó Pokornit felfedezve ekként köszön el: "Az ajtó kinyílt, Zoli. Győztünk!"
Mihalicz Csilla
