Fidesz-MSZP-közeledés a fővárosban: Álmodozók

  • Kovács Róbert
  • 1999. augusztus 12.

Belpol

Miután nem vált be a lefejelős technika, a Nemzeti Színház és a négyes metró körüli politikai szívatássorozat, a Fidesz már a szocialistákkal is kiegyezne, csak hogy megrendítse Demszky Gábor pozícióját. A cél érdekében miharabb meg szeretnék reformálni az önkormányzati rendszert, és ehhez a szocialistáktól szakmai segítséget kérnek.
Miután nem vált be a lefejelős technika, a Nemzeti Színház és a négyes metró körüli politikai szívatássorozat, a Fidesz már a szocialistákkal is kiegyezne, csak hogy megrendítse Demszky Gábor pozícióját. A cél érdekében miharabb meg szeretnék reformálni az önkormányzati rendszert, és ehhez a szocialistáktól szakmai segítséget kérnek.

Talán a pánikszerű útkeresés, a kényszeres kitörni vágyás vagy a kánikulai tompultság lehet az oka, hogy a fővárosi szocialisták a nyaralási szezon kellős közepén, amikor még Paszternák Lászlót is csak átizzadt, kigombolt ingben lehet látni, egyszeriben azzal állnak elő: itt az ideje, hogy visszavegyünk Demszky Gábor hatalmából, és adjunk vétójogot a fővárosi kerületeknek a városvezetéssel szemben. Az ötletről egy rendelettervezetet is készítettek, amely szerint a huszonhárom kerületi polgármester egyeztetőtanácsba tömörülne, ahol egyeztetnének, megvitatnának, konszenzust keresnének és szavaznának. Az ötlet lényege, hogy ha a szavazás feszült pillanatában fellendül a magasba legalább tizenkét darab tiszta polgármesteri kéz, akkor semmi sem érvényes. A fővárosi közgyűlés például nem dönthet a központi pénzek elosztásáról - más szóval a forrásmegosztásról - vagy a budapesti beruházásokról, vagy csőcseréről, vagy a villamosok színéről.

Csak a törvény a tiszta beszéd

A szocialisták ötletét melegen üdvözölte Juharos Róbert, a Fidesz VIII. kerületi képviselője, a fővárosi közgyűlés fideszes képviselője és parlamenti képviselő, a Fidesz közigazgatási szakértője, és kilátásba helyezte, hogy ő bizony tovább menne ebben a fontos kérdéskörben, és nemcsak egy rendeletet, hanem egész törvényt alkotna, már ha a szocialisták is segítenének neki ebben a törekvésében. Merthogy az önkormányzati törvény módosítása kétharmados többséget igényelne, ehhez meg kéne a szocialista partnerek segítsége. Viszont Juharos olyan fővárosi törvényt alkotna, amelyet már a képviselők fele is megváltoztathatna, és amely véget vetne Demszky biztonságos teljhatalmának. Érdeklődésünkre Juharos elmondta, hogy 1994-ben Demszkyék megzsarolták a szocialistákat, amikor a koalícióért cserébe azt kérték, hogy szűnjön meg a kerületek közvetlen beleszólási joga a fővárosi önkormányzat döntéseibe, válasszanak közvetlenül polgármestert és főpolgármestert. A szocialisták meg belementek ebbe, "de ezt már az MSZP szakértői is mind megbánták".

Juharos Róbert saját bevallása szerint már évek óta az önkormányzati rendszer anomáliáival foglalkozik, és ragaszkodik a magyar közigazgatási hagyományokhoz. Ezért komolytalannak tartaná, ha a kerületi polgármestereket vétójoggal ruháznák fel, mert ilyesmi régen, például a századelő pezsgő budapesti világában nem létezett. Legszívesebben egy tradicionális föderatív önkormányzati rendszert látna a mai helyén, ahol a fővárosi közgyűlés egyenesen a kerületekből állna össze. Azt még el tudná fogadni, ha a képviselői helyek felét nem a kerületek, hanem a pártok töltenék fel saját belátásuk - azaz a pártlistájuk - szerint, de hogy semmilyen intézményes kapcsolat ne létezzen a fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületek között, az szerinte nem tartható sokáig. Tárgyalási alapnak elfogadná az 1990-es állapotot, amikor még a kerületek képviselői is ott ültek a fővárosi közgyűlésben. "Aztán ezt még egy kicsit tovább kéne csiszolni."

Bénító ötlet

"Üljünk le, a Fidesz és az MSZP, nézzük meg, hogy hol találjuk meg a legkisebb közös többszöröst, és csináljunk már végre egy normális közigazgatási rendszert. Van rá két évünk" - adta ki a jelszót Juharos, aki annak ellenére letett szándékáról, hogy benyújtja a törvénymódosításról szóló javaslatát a parlamentbe, hogy "hamar meg lehet szövegezni egy törvényjavaslatot". Inkább egyeztetésre hívja a szocialistákat, akikkel közös érdekeket vélt felfedezni. "Nekünk is van jó pár polgármesterünk meg a szocialistáknak is."

Tüzetesen átvizsgálná az önkormányzati törvényt Lendvai Ildikó, az MSZP budapesti elnöke is, aki szerint szintén nem jó, hogy nincs kapcsolat a kerületek és a főváros között. De arról egyelőre hallani sem akar, hogy a szocialisták a Fidesszel összefogjanak.

"Eszünk ágában sincs a Fidesszel együtt szavazni", szögezte le a MaNcsnak; inkább a városházán belül intézik el az ügyet, a fővárosi koalíciós egyeztető tanácsban, mert ilyen is van a városházán. Lendvai Ildikó már csak azért sem vinné parlament elé az ügyet, mert olyan rém- álmok gyötrik, hogy a Juharos-féle elképzelések teljesen döntésképtelenné teszik a fővárost. Nem lenne időre költségvetés és forrásmegosztás, megbénulna az élet, és akkor jöhetne Demszky helyére egy Fidesz által delegált kormánybiztos. Ezt pedig nagyon nem szeretné Lendvai Ildikó. Inkább elvitatkoznak az SZDSZ-szel azon, hogy tényleg elfogultak és alkalmatlanok lennének-e a kerületi polgármesterek, ha egységes fővárosban kellene gondolkodniuk, vagy ezt csak Demszkyék gondolják így.

Hogy mit akar Juharos és a Fidesz, az világos, ám hogy mit akarnak ezzel az egésszel a szocialisták, az egyelőre rejtély. Hiszen 1994-ben részben ők alapozták meg a mostani rendszert. Ráadásul még tíz hónap sem telt el a legutóbbi önkormányzati választások óta, és a késő őszi koalíciós tárgyalásokon a kerületi polgármesterek hatásköre vagy az önkormányzati rendszer gyökeres megreformálása nem volt kabinetkérdés.

Kovács Róbert

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.